Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság újraválasztott elnöke nem politikai ellenfél, hanem a mi alkalmazottunk; azokat a háború- és migránspárti miniszterelnököket kell ellenfélnek tekinteni, akik Európa szempontjából hibás álláspontot képviselnek – mondta a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Orbán Viktor úgy értékelte az európai parlamenti (EP-) választásokat, hogy a nemzeti erők, a patrióták nagy előretörést értek el, de nem áttörést, valamint beszélt arról is, hogy Magyarországon sem szükséges, hogy adó legyen a borravalón.
A miniszterelnök Ursula von der Leyen elmúlt ötéves teljesítményét harmatgyengének értékelte. Kifejtette, az EU a zöldátmenetben kudarcot vallott, és lerombolja az európai ipart, ha így megy tovább.
A háború ügyében nem a békére, hanem az ukránok melletti háborús részvételre összpontosít az unió; a migránsok továbbra is jönnek befelé – részletezte.
„Egy ötéves periódustól sokkal többet kellene kapniuk az európai embereknek” – értékelt.
Hozzátette: „von der Leyen nem a politikai ellenfelünk”, hanem „a mi alkalmazottunk”, a bizottság elnökeként ugyanis az a dolga, hogy a miniszterelnökök által megszabott irányvonalat hajtsa végre.
Ursula von der Leyen az uniós költségvetésből kapja a fizetését, ezért ő függelmi viszonyban van; azt kell tennie, amint a miniszterelnökök mondanak – fejtette ki.
Orbán Viktor szerint az igazi probléma nem az, hogy a bizottság elnöke mit nem csinált, hanem az, hogy a miniszterelnökök hagyták, hogy ezt csinálja, illetve ne csináljon többet, hiszen az európai politika súlypontja az Európai Tanácsban, a miniszterelnökök testületében van.
Elmondta, azért nem támogatta Ursula von der Leyen újraválasztását, mert a tanács által kiadott irányvonalhoz képest gyenge volt a teljesítménye, ezért jobb végrehajtót kell találni.
Szerinte a változás következő lépése a nemzeti választásokon érhető el. Rámutatott, szeptemberben Ausztriában lesznek választások, de számos helyen a kormányok éppenhogy „léteznek és billegnek”, előrehozott választások várhatók, Németországban pedig tartományi választások lesznek ősz elején.
„Azt remélem, hogy a miniszterelnökök összetétele változik és ezen keresztül jobb utasításokat tudunk adni von der Leyennek, mint eddig, illetve mi, miniszterelnökök, jobbak leszünk a számonkérésben, mint eddig voltunk” – fogalmazott.
Orbán Viktor közölte, „az ember a saját alkalmazottját ne tekintse ellenfélnek”, inkább azokat a miniszterelnököket kell politikai ellenfélnek tekinteni, akik Európa szempontjából hibás álláspontot képviselnek. Azokat a pártvezetőket is politikai ellenfélnek kell tekinteni – folytatta – , akik az EP-ben Magyarország ellen dolgoznak, mint a néppárti Manfred Weber, aki közismerten „magyargyűlölő”, háborúpárti, migrációt támogató ember, vele kell majd csatákat vívnia a magyar delegációnak.
Elmondta, a patrióták frakciója a harmadik legnagyobb erő az EP-ben, és hamarosan szövetségeket köt, lesz még második erő is. Reményét fejezte ki, hogy a következő választásokon a patriótáknak sikerül áttörést elérnie, például Ausztriában, és ezt fogja kiegészíteni a novemberi amerikai elnökválasztás.
Év végére a patrióták a nyugati világban többségbe kerülnek
– jelentette ki.
A kormányfő problémának nevezte, hogy nem azt csinálják az európai vezetők, amit az emberek akarnak. Kifejtette: az emberek egész Európában békét akarnak a háború helyett, de a baloldal háborúpárti. Az emberek azt akarják, hogy a migrációt állítsák le, a baloldal migrációpárti; az emberek nem akarják, hogy a családjaikból viccet csináljanak és a számukra fontos családi köteléket, amely egy férfi, egy nő és a gyereknevelés köré szervezi az életet, kigúnyolják mindenfajta más, ezzel azonos szintre emelt együttélési formákkal, „nevezzük ezt gendernek”, közben a baloldal genderpárti – sorolta.
Kitért arra is, hogy az emberek nemzeti szuverenitást, nemzeti büszkeséget akarnak, a baloldal ezt soha nem akarta, sőt inkább veszélyesnek tekinti.
Összegzése szerint az emberek más Európát és más európai politikát akarnak, mint amit a baloldal ajánl nekik. Ezzel szemben
van egy világos jobboldali vízió, aminek a tengelyében a patrióták állnak, és amelyik nemzetekből álló, büszke, hazafiak által irányított, családbarát, migrációellenes és békepárti Európát képzel el.
A kormányfő beszélt arról is, hogy a magyar elnökség központi témája az európai versenyképesség javítása, ezért Magyarország versenyképességi paktumot terjeszt elő azon a tanácsülésen, amelyet november 8-án, Budapesten tartanak a témában. Jelezte, hogy a paktumról már tárgyalt a franciákkal, olaszokkal, németekkel.
Ha versenyképesek vagyunk, akkor jól élünk, ha nem, akkor rosszul – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ez a kérdés összefügg a háborúval, hiszen nagyon nehéz úgy versenyképességet javítani, hogy közben „iszonyatos mennyiségű” pénz megy Európából Ukrajnába a háborúra.
Szerinte jóval 100 milliárd forint fölötti ez a pénz, miközben kevesebb forrás jut az európai gazdáknak, az elektromos átállásra, valamint az út-, híd- és vasútfejlesztésekre is.
Hangsúlyozta: amikor a békéért dolgoznak, akkor Magyarországért is dolgoznak, hiszen ha béke van, akkor abban a pillanatban egy más gazdasági helyzetben találja magát Magyarország, sokkal több lehetőséget tudnak kinyitni az emberek számára. Amíg háborús idők vannak, addig háborús költségvetést kell készíteni, „ha békét tudunk teremteni, akkor jön a békeköltségvetés” – tette hozzá, jelezve, hogy főbb pontjait illetően – már „az asztalfiókban van a békeköltségvetés”, amelyet békeidőben terjesztene elő a kormány, és amely mintegy megkétszerezné a magyar gazdaság idei növekedését. „Ennyit számít a háború vagy a béke kérdése” – fogalmazott.
Orbán Viktor a békemisszióval kapcsolatban megjegyezte:
az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen és az európai liberálisok naiv emberek, ezért sem vádolhatók háborús haszonleséssel.
„Nem vádolom azzal sem von der Leyent, sem a háborúpárti európai vezetőket, hogy ők benne lennének a Soros György típusú dollárspekulánsok zsebében”, inkább azt gondolják, békét úgy lehet teremteni, ha jobb belátásra bírják a feleket, a lelkükre beszélnek – mondta, hozzátéve: azt várják a békemissziótól is, hogy másnap majd nem lőnek.
A miniszterelnök szerint ez egy félreértés, amit a lebombázott gyermekkórház ügye is jól mutat: azért kell békemissziót csinálni, mert ha nincs békemisszió, folyamatosan eszkalálódik, kiterjed, fokozódik a háború, és egyre szörnyűbb veszteségeket fognak elszenvedni az ott élők. Kiemelte: beszélt mindkét féllel, meg is írta a jelentését róla, amiben az áll, hogy a két fél nem akar békét.
A kormányfő úgy vélte,
a háborús felek maguktól nem fogják belátni, hogy a béke jobb, mint a háború, mert ők úgy gondolják, nyerhetnek, és a háború folytatása nekik hoz előnyt.
A háború erő kérdése, és ha a háborúzó felek nem akarnak békét, akkor azt a kérdést kell feltenni, hogy a világ nagy erőközpontjai hajlandóak-e közösen föllépni a békéért – tette hozzá.
Hangsúlyozta: három ilyen szereplő van, a kínaiak, az amerikaiak és az Európai Unió. Szerinte, ha ez a „három erőközpont egy nyelven beszél és megegyezik egymással, hogy márpedig békének lenni kell, akkor el tudjuk vezetni a háborúzó feleket oda, hogy leüljenek egy asztalhoz és legyen tűzszünet”. Megjegyezte, hogy
a kínaiak békepárti állásponton vannak, az amerikaiak, „ha jön Trump elnök úr”, akkor békepártiak lesznek, már csak az Európai Unióra van szükség, hogy tárgyalóasztalhoz segítse a feleket.
Hangsúlyozta: a békemisszió lényege az állhatatosság, ezt folyamatosan, szisztematikusan csinálni kell minden nap. „Minden nap tárgyalok valakivel valamilyen lehetőségről, részletkérdésről, újabb és újabb kezdeményezésekről” – tette hozzá Orbán Viktor, aki ugyanakkor jelezte, mindig csak utólag tájékoztatja a közvéleményt egy-egy tárgyalásról, mert nagyon sok ellenfele van a békemissziónak, így ha előre lehet tudni, hogy mi a következő lépés, sokan fognak tenni azért, hogy azt ne lehessen végrehajtani.
Megjegyezte:
Európában beleásták magukat az urak és hölgyek nyakig a lövészárokba, nehéz onnan kimászni, és ehelyett egy tárgyalóasztalos békepolitikát támogatni.
Ugyanakkor szerinte majd fordul Európa is, legkésőbb az amerikai elnökválasztás napján, csak jobb lenne, ha az nem egy pánikszerű, kapkodó fordulat lenne, hanem egy átgondolt folyamat, amellyel átállnak a háborút támogató politikáról egy békét támogató európai politikára.
A Donald Trump amerikai republikánus elnökjelölt, volt amerikai elnök elleni merénylettel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet:
a látványos, a világ figyelmét megragadó merényletek száma nő, és minden merényletet háborúellenes, békepárti politikusokkal szemben követik el.
Értékelése szerint a „háborús erők vannak olyan izgalmi, feszült, felbujtott, szervezett állapotban, hogy megpróbálják letakarítani a színpadról, vagy a politikai élet középpontjából a békepárti erőket”.
Jelezte: Trump elnökkel két nappal a merénylet előtt beszélt, több mint két órát tárgyaltak. Benyomásait úgy foglalta össze: Donald Trump jó állapotban van, harcra kész, és ez látszott talán, ahogyan túlélte a merényletet.
„Hála a Jóistennek, hogy nem engedte, hogy megöljék” – fogalmazott a kormányfő, aki reméli, hogy ez azt jelenti, a Jóistennek tervei vannak az elnökkel. „És mi más lehetne a Jóisten terve egy ilyen háborús időben, mint az, hogy valaki hozzon már békét” – jegyezte meg.
Orbán Viktor azt is jelezte:
Donald Trumppal gazdasági kérdésekről is tárgyaltak, és volt néhány olyan pontja a programjának, amit örömest hozna át Magyarországra már a következő évben.
Közölte: figyelemre méltónak tartja az elnökjelölt javaslatát a borravaló adómentességéről. „Itt, Magyarországon sem látom annak szükségét, hogy a borravalót adóztatni kellene” – mondta. Hozzátette: folyamatosan kapnak gondolatokat Donald Trump gazdasági programjából, ilyen a „ne legyen adó a borravalón című javaslat” is, de ezen kívül más is lesz még, és erről elég alaposan beszéltek is Trumppal.
A szolnoki kalandparkban történt gyermekbántalmazással kapcsolatban a kormányfő azt mondta: elviselhetetlen, tűrhetetlen és következményekért kiált az eset.
Orbán Viktor hangsúlyozta: a gyermektáborok szervezői felelősséggel tartoznak a szülőknek a rájuk bízott gyerekekért, vállalják, hogy vigyáznak rájuk, gondoskodnak róluk, és arról is, hogy hasznosan töltsék az időt. „A kormánynak az a dolga, hogy aki nem tud ennek a felelősségnek megfelelni – és itt láthatóan nem tudtak megfelelni -, ilyen emberek ne szervezzenek tábort, mert ilyen emberekre nem akarjuk és nem is lehet rábízni a gyerekeinket. Ennek kell érvényt szerezni” – jelentette ki.
Nem fordulhat elő, hogy egy táborban egy felnőtt bántsa a gyerekeket – hangsúlyozta.
(MTI)
