– hangzik el ismételten a kérdés, miközben aláírást gyűjtünk Bárdos Gyula köztársasági elnök-jelölt érdekében.
Most ne foglalkozzunk azzal az eshetőséggel, hogy Gyulánk nem indul, Róbert pedig a kevesebb szavazónak köszönhetően mondjuk 50,2%kal győz már az első fordulóban. Sem azzal a kérdéssel, hogy tíz ellenzéki induló esetén hány szavazat kell a második fordulóba jutáshoz. Ugorjunk át azon, hogy 10% körüli támogatottsággal már királycsináló tényező lehet valaki. Hagyjuk azt, hogy Gyula egy szervezet jelöltje, melynek tagjai szeretnék, hogy legyen választásuk.
Feledkezzünk el arról, hogy vannak itt olyan specifikus témák, amit egy sem fog a többi jelölt közül képviselni – erre lett volna már lehetőségük elég. Ne érveljünk azzal, hogy egy kisebbségi elnök bizonyára érzékenyebb az emberi – és egyáltalán a demokratikus – jogok csorbulására. Vagy azzal, hogy már csak az indulása felveti egy kisebbségi osztály létrehozásának lehetőségét az elnöki hivatalon belül. Ezek mind gyakorlatias válaszok és nem lehet mindent posztokban mérni.
A gondolatsort kezdő kérdést legtöbbször meg is válaszolják – „ez az ország úgysem fog egy magyart elfogadni köztársasági elnöknek”. Az igazán érdekes kérdés ugyanis az, hogy hogyan határoljuk be azt a területet, amelyekről önmagunktól is lemondunk? Mely pozíciókba nem kerülhet ebben az országban magyar nemzetiségű állampolgár? Miniszterelnökről ne is álmodjuk? Netán a parlament elnöke (sic!)? Belügyminiszter? Főügyész? Nagykövet? Rendőrfőkapitány? Rektor? Megyeelnök? Járási hivatal vezetője? Bíró?
Az én problémám, hogy ez a gondolat ugyanarról a tőről fakad, mint a felvidéki magyarság fő rákfenéje – az államnyelvi oktatás egzisztenciális preferálása. A kisebbségi lét valamint a kisebbségi oktatás nem másodrangú, és nem biztosít kevesebb önmegvalósítási lehetőséget az államnyelvűnél, sőt pont fordítva.
Ezért nem fogadhatjuk el, hogy magyar anyanyelvű állampolgár nem lehet államelnök. Lehet, hogy nem az első jelölt lesz az, de a harmadiknál már nem lesz furcsa a gondolat. Nyugodtan irassák magyar tannyelvű iskolába a gyermekeiket, mert lehet belőlük miniszter.
Fónod Szilárd, Felvidék.ma