„A hűség szabadsága” – Család, identitás és közösség a Kárpát-medencében

Idén február 7-én, szombaton ismét megtelt élettel a budapesti Országház: a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének (KCSSZ) tagjai már tizenkettedik alkalommal csatlakozhattak a hagyományos Családi naphoz. A Felsőházi teremben a rendezvény kiemelt programjaként „A hűség szabadsága” című konferencia valósult meg, amely a család, a közösség és az értékek iránti elkötelezettség fontosságát állította a középpontba.

A megnyitó ünnepséget az Országház impozáns főlépcsőjén tartották, ahol Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke köszöntötte a résztvevőket, valamint Beneda Attila, családügyekért felelős helyettes államtitkár és Márton Zsuzsanna, a KCSSZ elnöke ugyancsak beszédet intézett hozzájuk.

A megnyitót követően a felnőttek a Felsőházi terembe vonultak, ahol kezdetét vette a „A hűség szabadsága” című konferencia, míg a gyermekeket korosztályuknak megfelelő, változatos programok várták, biztosítva számukra a játék és a kreatív foglalkozások örömét.

A nagyszabású konferencia kezdetén Dióssy Klári műsorvezető köszöntötte a résztvevőket, majd részletesen ismertette a rendezvény programját, felvázolva a szóban forgó előadások tematikáját.

Márton Zsuzsanna, a KCSSZ elnöke nyitóbeszédében kiemelte, hogy a Kárpát-medencei magyarság számára a nemzethez tartozás nem pusztán jogi kategória vagy adat, hanem egy magától értetődő, természetes identitás, amely végigkíséri az életünket.

A KCSSZ elnöke rávilágított, hogy

nyelvünk, kultúránk, hagyományaink és családi történeteink ezzel az identitással összefonódva a mindennapok elválaszthatatlan részévé válnak.

Hangsúlyozta, hogy büszkék vagyunk magyar anyanyelvünkre, nemzeti jelképeinkre és történelmi, kulturális, tudományos teljesítményeinkre, amelyek iránymutatóként szolgálnak a jövőnk számára.

Mint fogalmazott:

A szülőföldön való megmaradáshoz nélkülözhetetlen a magyar nyelvű oktatás, az egyházi és közösségi hitélet, valamint a helyi, regionális kulturális élmények, melyek továbbadják identitásunkat nemzedékről nemzedékre.

Elmondta, hogy a KCSSZ közel száz tagszervezetének elkötelezett tevékenysége biztosítja ezt a folytonosságot a Kárpát-medence egész területén.

Hozzátette, hogy a nemzetpolitikai célok mentén a magyar közösségek erősödése Délvidéken, Erdélyben, Kárpátalján, a Felvidéken és az anyaországban egyaránt azt mutatja, hogy a magyar nemzet egysége élő valóság, amelyet együtt, felelősséggel és hittel formálunk. Végül arra buzdított, hogy a résztvevők vigyék jóhírét a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének.

A nyitóbeszédet követően Nacsa Lőrinc, a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára tartott előadást a résztvevőknek, amelyben a házasság és a család társadalmi jelentőségéről, valamint a nemzetpolitika családközpontú szemléletéről beszélt.

Előadásában rávilágított:

„Házasságban élni jó, családban élni jó”, még ha ez nem is mindig könnyű, hiszen a családi élethez áldozatvállalás, kihívások és nehézségek is társulnak, ugyanakkor jelen van a szeretet, a biztonság és a közös élmények ereje is.

Megjegyezte: a család a társadalom legkisebb, ugyanakkor egyik legfontosabb közössége, amelyet védeni és támogatni kell.

Nacsa Lőrinc hangsúlyozta:

A magyar nemzet alapját is a család jelenti, hiszen itt tanulható meg az összetartozás és az egymás iránti felelősségvállalás.

Mint fogalmazott, a családban öröklődnek tovább a legfontosabb értékek, amelyeket a szülők adnak tovább gyermekeiknek, ez pedig egyszerre örökség és jövő. Aláhúzta: a család a legerősebb megtartó erő, erős közösségek nélkül pedig elképzelhetetlen a nemzet jövője.

Az államtitkár hozzátette: az elmúlt években a kormányzat célja a családbarát társadalom építése volt, amelynek része a családok állami eszközökkel történő támogatása – nem a családi életbe való beavatkozással, hanem annak biztonságos kereteinek megteremtésével.

Előadásában rávilágított arra is, hogy

a nemzetpolitikai programok közvetlenül vagy közvetve a külhoni magyar családok szülőföldön való boldogulását szolgálják, különös tekintettel az anyanyelvi oktatásra, a közösségek megerősítésére és a fiatalok lehetőségeinek bővítésére.

Mint fogalmazott, mindez azt a célt szolgálja, hogy hosszú távon is megmaradjon a magyar jelenlét a Kárpát-medencében, a családok pedig továbbra is a nemzet megtartó oszlopai maradjanak.

Nacsa Lőrinc előadását Strédl Terézia, felvidéki pszichológus és a komáromi Selye János Egyetem docense követte, aki „Egyedül, egymás mellett vagy együtt?!” címmel tartott előadást a konferencián.

Előadásában rámutatott arra, hogy

a párkapcsolatok működését gyakran nem az ideálok, hanem a kudarcok és törések felől értjük meg igazán: mint fogalmazott, „arra látunk rá leginkább, ami nem működik”.

A válási tapasztalatokból és társadalmi adatokból is fontos tanulságok vonhatók le, emlékeztetve arra, hogy a másodszor házasodók közül minden negyedik úgy ítélte meg, első kapcsolata jobban működött – húzta alá.

Strédl Terézia hangsúlyozta, hogy a tartós párkapcsolat három alappillére a biológiai vonzalom, a lelki kötődés és a racionális elköteleződés egysége.

Hozzátette:

A család nem csupán megtartó erő, hanem „a legnagyobb megtartó erő”, amelyben a hit és az összetartozás is megerősítő szerepet játszik.

Megjegyezte: a gyermekekért viselt felelősség nem pusztán érzelmi kérdés, hanem jövőbe mutató döntés is, a közös felelősségvállalás pedig akkor erősödik meg, amikor a házaspárok „mi”-tudatként tekintenek önmagukra.

Előadásában nyomatékosította: a párkapcsolati konfliktusok egyik visszatérő forrása a dominanciaharc, amely különösen eltérő családi minták találkozásakor erősödhet fel.

Hangsúlyozta:

a tudatosság és az önismeret jelentőségét, kiemelve, hogy a kiegyensúlyozott kapcsolat alapja az önmagunkkal való tisztában levés.

Strédl Terézia hozzátette: a kapcsolatok ápolása nélkül a házasság „kiszárad, mint a nem locsolt virág”, a kommunikáció minősége pedig döntően meghatározza, hogy a felek egymás mellett vagy valóban együtt élnek.

A felvidéki szakember kitért a családi funkciók – gazdasági, gondoskodó, érzelmi és kulturális – egyensúlyára is, megjegyezve, hogy ezek torzulása gyakran feszültségekhez vezet.

Mint fogalmazott, a hűtlenségnek nemcsak fizikai, hanem lelki formája is van, amely hosszú távon elhidegülést okozhat.

Előadásában rávilágított mások mellett arra is, hogy

a stresszterhelés több életterületen egyszerre jelentkezhet, ilyenkor indokolt a segítség kérése. Nyomatékosította: a közösségek, a szakemberek és az egyházi szolgálatok szerepe felértékelődik a kapcsolatok megerősítésében, hiszen „a gondokat megosztani kell”.

A szakmai rendezvény záró előadójaként Osztie Zoltán atya, a Budapest Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia főplébánosa és a „Jó, hogy vagy!” Életvédők Szövetsége alapítója osztotta meg gondolatait a közönséggel.

Előadásában rávilágított arra, hogy

a házasságról és a családról szóló keresztény tanítás „legalább kétezer éves tapasztalatra épül”, amely hiteles alapot ad a megszólalásnak.

Az atya hangsúlyozta: nem lehet családról beszélni a házasság megalapozása nélkül, mivel a kettő „Isten terve szerint elválaszthatatlan egységet alkot”.

Osztie Zoltán atya kiemelte, hogy

a Teremtés könyvére és Jézus tanítására épülő szemlélet három pillére az elhagyás – vagyis a felnőtt, felelős döntés –, a csatlakozás mint tudatos elköteleződés, valamint az „eggyé válás”, amely az egész személy odaadását jelenti.

A főplébános atya aláhúzta: számos házassági válság forrása az éretlen személyiség, amely nem képes egy életre szóló felelős döntést meghozni. Mint fogalmazott, a házasság nem eszménykép, hanem „a férfi és a nő közötti igaz, teljes, hűséges és termékeny szeretet mércéje”, amely nem keresztény privilégium, hanem egyetemes emberi érték.

Az atya az előadásában kihangsúlyozta: a szabadság nem korlátlanságot jelent, hanem a szeretett személy melletti elköteleződés képességét.

Megjegyezte, hogy a

mai individualista felfogás torzítja a szabadság fogalmát, miközben „a másik nélkül az ember nem létezhet”.

Hozzátette: az igazi szabadság pozitív érték, amely a másik boldogságának szolgálatában bontakozik ki.

Az előadásokat követően Márton Zsuzsanna, a KCSSZ elnöke; Pásztor Csaba, a KCSSZ felvidéki elnökségi tagja; Tarpai József, a KCSSZ kárpátaljai elnökségi tagja; Dánél Sándor, a KCSSZ erdélyi elnökségi tagja, valamint Görcz Csaba, a KCSSZ magyarországi elnökségi tagja köszöntötte a helyszínen megjelent házaspárokat, és ünnepélyesen átadták számukra az okleveleket. Majd Osztie Zoltán atya megáldotta a házaspárokat, valamint a Kárpát-medence magyar közösségét.

Az esemény zárásaként Márton Zsuzsanna köszönetet mondott valamennyi szervezőnek és önkéntesnek, hangsúlyozva, hogy az ő áldozatos munkájuk nélkül a rendezvény nem valósulhatott volna meg. Külön köszönetben részesítette többek között a Szövetség a Közös Célokért társulás ügyvezető igazgatóját, Hideghéthy Andreát, aki a KCSSZ Ifjúsági Tagozatának képviseletében érkezett Kárpát-medencei önkénteseket mentorálta.

A nagyszabású rendezvényt a Székely himnusz közös eléneklése zárta, méltó módon emelve az esemény hangulatát és a közösségi összetartozás jelentőségét.

A családi napon megvalósuló programokról készült gazdag képriportunk ITT tekinthető meg.

Bartalos Nikolas/Felvidék.ma