A Pozsonyban zajló Globsec 2014 nemzetközi biztonság- és külpolitikai konferencia második napján a V4-ek kormányfőinek találkozóján az ukrajnai helyzet valamint az európai országok és azon belül a visegrádi négyek energiabiztonságának megteremtése volt a leghangsúlyosabb téma. Orbán Viktor, Robert Fico, Bohuslav Sobotka és Donald Tusk közös nyilatkozatot adott ki.
A V4-es miniszterelnöki találkozó, amely a fő programpontja volt Közép-Európa legjelentősebb kül- és biztonságpolitikai fórumának, egy négyoldalú panelbeszélgetéssel kezdődött.
A résztvevők közül Robert Fico szlovák kormányfő az ukrán válság kapcsán azt mondta: szkeptikus az Oroszországgal szembeni szankciók esetleges harmadik szakaszával kapcsolatban, mert azok komolyan károsíthatják a kelet-közép-európai országok gazdaságát is. Míg például Franciaország hadihajókat ad el Oroszországnak – hangsúlyozta -, Szlovákia gazdaságát komolyan visszavethetnék az uniós gazdasági szankciók. Megvalósításuk esetén Szlovákia GDP-növekedése – amely a becslések szerint jövőre elérheti a 3,1 százalékot – 1 százalék körülire eshet vissza.
Robert Fico kulcsfontosságúnak nevezte az energetikai biztonság kérdését, és rámutatott: hogy már a múltban megmutatkozott, mennyire fontos az energiahordozók szállítási kapacitásainak összekapcsolása. Felidézve egyebek közt a Szlovákiából Ukrajnába irányuló, fordított irányú (reverz) gázszállításról született nyilatkozat aláírását, rámutatott: a visegrádi négyek az energiabiztonság megteremtése terén jelentős előrelépést értek el, de ezt még további lépéseknek kell követniük.
Rámutatott: bár e céllal „Európa is egyetért”, a gyakorlat az, hogy csak „nagyon keveset”, mindössze 6 milliárd eurót irányoztak elő az európai energetikai hálózatok kiépítését célzó uniós programra.
Donald Tusk lengyel kormányfő felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy a NATO jelenleginél nagyobb katonai jelenlétére van szükség Kelet-Közép-Európában. Álláspontját indokolva az ukrajnai állapotokra utalt, és leszögezte: „Európa egyes részein nem politikai válság, hanem háború zajlik.”
Hozzátette: a visegrádi négyek együttműködése a lengyel miniszterelnök szerint eddig a szolidaritás elvén alapult és jól működött, de erre a szolidaritásra most „minden eddiginél erősebb próba vár”, mert – mint mondta – az ukrajnai válság nagyobb veszélyt hordoz, mint az előtte megtapasztalt 2009-es gázválság vagy a gazdasági válság.
Tusk kijelentette: ha nem lesz közös álláspont Európában a biztonság és energiabiztonság kérdésében, akkor „Európa el van veszve”. Az ukrajnai válság Európa próbatétele, olyan kihívás, amelyre „álszenteskedés nélkül” kell válaszolni – mondta.
Bohuslav Sobotka cseh kormányfő felszólalásában Ukrajnáról szólva azt mondta: Csehország korábban és most is egyértelműen a független, egységes Ukrajna mellett foglalt állást. Ugyanakkor az a véleményük, hogy az ukrán társadalom megosztottságát nem lehet fegyverekkel megoldani. A jelenlegi helyzeten túl azt is szem előtt kellene tartani – mondta -, hogy milyen lesz a NATO és Oroszország viszonya az ukrajnai válság után. „Nem hiszem, hogy egy újabb hidegháborúra kerülne sor, vagy egy újabb vasfüggönyre lenne szükség” – vélekedett.
Az Oroszország elleni esetleges gazdasági szankciókkal kapcsolatban azt mondta: olyan tapasztalataik vannak, hogy amikor a rendszerváltás után a cseh cégek egy része kivonult az orosz piacról, akkor helyüket más, nyugat európai cégek foglalták el, s így most „nagyon nehéz lenne megértetni és elhitetni” ezekkel a cseh cégekkel, hogy ha kivonulnának az orosz piacról, ez nem ismétlődik meg.
Sobotka a visegrádi négyek együttműködése kapcsán a csoport erősödő szerepére mutatott rá, s a V4-es védelmi együttműködés hatékonyságának növelését szorgalmazta. Említést tett a közös harci egység felállításáról, amit „viszonylag olcsó és nagyon effektív együttműködésnek” nevezett. Rámutatott: a visegrádi négyek NATO-n belüli szerepe sokáig a külföldi missziókra szorítkozott, de az elmúlt időszakban megmutatkozott, hogy „nagyon gyorsan meg tud változni a biztonsági helyzet a közelünkben is”, s ezekre a kihívásokra „gyors válaszokat kell tudni adni”.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök a panelbeszélgetésen kijelentette: katonai természetű, közlekedési és szállítási, valamint energiabiztonsági garanciákra van szüksége Közép-Európának. Orbán Viktor arról is beszélt, hogy egy demokratikus Ukrajnának tiszteletben kell tartania a közösségi jogokat, legyen szó például a magyar kisebbség közösségi jogairól. Ha Kijev ezt nem teszi, „legitim okunk van aggódni” a jövő Ukrajnájának demokratikus karakteréről – jelentette ki.
——-
Korábban írtuk:
Már megérkeztek Pozsonyba Magyarország, Csehország, Lengyelország miniszterelnökei, akiket Robert Fico fogadott, majd házigazdaként elsőként tartotta meg vitafelszólalását a konferencián. Elmondta, alig kerültünk ki a pénzügyi válságból, máris bekövetkezett a biztonsági válság. Rámutatott, hogy a V4-es országok egy védelmi rendszernek tagjai, és az esetleges energetikai válság leküzdésében is szoros az együttműködésük. „Az ukrán válság jó példa arra, hogy nyilvánvalóvá váljék ezen országok között jószomszédiak a kapcsolatok”, jelentette ki Fico.
Orbán Viktor felszólalásában elmondta, a cél az új Közép-Európa kiépítése, melynek feltételei a szorosabb együttműködés, az Európa motorjává válás, hiszen a gazdasági eredmények erre utalnak, saját utak a válság leküzdésében, s a politikailag stabil régió, amelynek tanúi lehetünk. „Mi, magyarok úgy véljük, biztonsági garanciákra is szükségünk van”, mondta Orbán. A katonai már adott a NATO keretében, de közép-európai egységek felállítása is szóba került, illetve a hadi tervezés koordinálása a V4-es országok között. Kiemelte a közös határátkelők számának növelésének fontosságát, a közlekedési korridorok kiépítését, amely terén egyelőre nem sikerült az Európai Unió teljes támogatását megszerezni. A magyar kormányfő ugyancsak nagyon fontosnak tartja az energetikai garanciák megteremtését.
Orbán Viktor és Robert Fico között kétoldalú megbeszélésekre információink szerint nem kerül sor, a magyar kormányfő azonban szakít időt a délután folyamán a Berényi József MKP-elnökkel való rövid találkozóra a párt székházában. Mint arról portálunk is beszámolt, vitafelszólalások, megbeszélések, elemzések kiindulópontja az orosz-ukrán válság, amely túlmutat a szűkebb térség határain, az európai biztonság, a közös külpolitika módozatainak kérdését is felveti, és nem kerülhetők meg az energetikai és a kibernetikai biztonság témái sem. Ma délelőtt a visegrádi négyek országai közötti gazdasági, védelmi és külpolitikai együttműködés jövője is előtérbe kerül.
A kormányfői találkozót követően a V4-es kormányfők Anders Fogh Rasmussennel munkaebéd keretében folytatnak megbeszéléseket. A NATO-főtitkára ezt követően délután tartja meg beszédét a fórumon, s a hallgatóság körében ott lesz Andrej Kiska megválasztott államfő, aki találkozik is Rasmusennel. Kiska jelezte: a Globsecen esik át a „külpolitikai tűzkeresztségen”, igyekszik több kétoldalú, nem hivatalos megbeszélést is tartani. A hivatalban lévő államfő, Ivan Gašparovič nem vesz részt a konferencián.
A fórum előadásai és tanácskozásai hét vezető témakörre épülnek, a kül- és biztonságpolitika aktuális kulcsfontosságú kérdéseire összpontosítják a figyelmet. A már említett ukrajnai válság mellett kiemelten foglalkoznak a közelgő európai uniós választásokkal, a NATO ősszel megrendezendő csúcsértekezletével, valamint az észak-atlanti szervezet kelet-közép-európai tagjainak helyzetével.
BA, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”45717,45760″}
