Hello Kittyt a legtöbben tolltartóról, pólóról vagy egy régi pénztárcáról ismerik. De mi van akkor, ha a legismertebb japán macska valójában sokkal többet jelent egy aranyos figuránál?
Erről beszélgetett az Alma magazin volt és jelenlegi főszerkesztője, Csóka Zsófia újságíró és Vitálos Etelka japán szakos hallgató a Gombaszögi Nyári Tábor DH Mólóján, ahol a gondolatébresztő eszmecsere végére egy dolog biztosan kiderült: a divat néha valóban sokkal több, mint puszta divat.
Vitálos Etelka (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Vitálos Etelkától megtudhatták a jelenlévők, hogy a kawaii – vagyis a „cukiság” – kultúrája nem a Hello Kittyvel kezdődött. Maga a szó évszázados múltra tekint vissza, mai jelentését azonban csak a 20. században nyerte el. Az igazi fordulópontot a második világháború utáni Japán hozta el, amikor is a korábbi militarista, szamurájeszményt felváltotta egy békésebb, gyermeki és kifejezetten ártalmatlan országkép.
A kawaii így nemcsak divattá, hanem az új nemzeti önkép szerves részévé vált. Japán a valóságban természetesen nem egy rózsaszín Hello Kitty-ország.
A kawaii kultúra egy rendkívül látványos és sikeresen exportálható része a japán társadalomnak, de mellette ott van egy ultra-modern, technológiailag élen járó, ugyanakkor erősen hagyományőrző és szigorúan szabálykövető társadalom is. Békésen megfér egymás mellett a popkultúra, az anime, a manga és a kawaii divat, valamint a sintoista és buddhista hagyomány, a teaszertartás, a harcművészetek és a történelmi szamurájkultúra gazdag öröksége.
A kawaii kultúra (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Iskolás lányok lázadásából globális üzlet
Az előadás egyik legérdekesebb gondolata arra mutatott rá, hogy a mai Japánról kialakított nyugati kép gyakran a kawaii kultúrán keresztül szűrődik meg, miközben a valóság ennél sokkal összetettebb. A cuki Japán részben egy tudatos kulturális önkép, részben pedig egy rendkívül sikeres globális márka.
A szamurájoktól Hello Kittyig vezető út ezért nem azt jelenti, hogy Japán egyik napról a másikra harcosból cukivá vált, hanem azt, hogy egy ország önmagáról alkotott képe és a róla kialakított nemzetközi megítélés is folyamatosan változik.
Vitálos Etelka kifejtette, hogy a hetvenes években a japán iskolás lányok sajátos módon kezdtek lázadni az egyenrendszer ellen: díszes, kerekded betűkkel írtak, virágokat és szívecskéket rajzoltak a füzeteikbe, fittyet hányva az iskolarendszer merev szabályaira. Innen indult az a kawaii esztétika, amely később a divatban is gyökeret vert. A kapitalizmus persze hamar felismerte az ebben rejlő üzleti lehetőséget. A Sanrio vállalat 1974-ben megalkotta Hello Kittyt, hogy minél több terméket adhasson el.
A híres masnis macska eredetileg nem is mesefigura volt, hanem egy egyszerű pénztárcán debütált, később viszont szinte minden elképzelhető tárgyra rákerült a füzetektől a pizsamákon át egészen a vécépapírig.
Az előadás végén radírt és tolltartót is lehetett nyerni egy-egy jó válaszért, s bizony a gombaszögi DH-s diákok kiválóan ismerték Hello Kitty testvérét és barátait is.
Előadás Hello Kitty politikájáról (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
A cukiság mint politikai fegyver
Az előadók arra is rávilágítottak, hogy a cukiság ma már komoly politikai és társadalmi üzenetek hordozója is lehet. Az interneten egyre gyakrabban jelennek meg Hello Kittyvel vagy más aranyos figurákkal kombinált társadalmi és politikai mémek.
A kontraszt – vagyis a cuki külső és a kemény, komoly mondanivaló ötvözése – sokkal hatékonyabban ragadja meg a mai ember figyelmét.
Csóka Zsófi biztatta is a hallgatóságot, hogy bátran készítsenek ilyen vizuális tartalmakat, például a népszerű Kisvakond figurájával. A cukiság ugyanis önmagában is működő politikai kommunikációs eszköz lehet, a Kisvakond példája pedig ezt a felvidéki olvasóknak és fiataloknak sokkal közelebb hozhatja és érthetőbbé teszi, mint a távoli japán kulturális utalások.
A gyorsdivat hatásai (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
A beszélgetés során szó esett még a kulturális kisajátításról, a gyorsdivat hatásáról és arról is, miként vált a kawaii egyszerre az egyéni önkifejezés eszközévé és globális óriásüzletté.
Az előadók szerint azonban nem kell túlgondolni a dolgot: ha valaki azért vesz fel egy Hello Kitty-s pólót, mert tetszik neki, az önmagában teljesen rendben van. Csóka Zsófi is ilyet viselt.
Ugyanakkor leszögezték, jó tudni, hogy egy több évtizedes társadalmi és kulturális történetetből ered, még ha első pillantásra csak egy aranyos macskát látunk is.
HE/Felvidék.ma
