Hanesz Angelika, a Csemadok Kassai Városi Választmányának elnöke röviden üdvözölte Zolcer Jánost, aki két kötetét mutatta be a kassai közönségnek. Az egyik, a Világtitkok című könyv mindössze egy hónapja került ki a nyomdából. A másik kötet címe: XX. század 100 év – 100 esemény. A könyvbemutatóra a Csemadok részben felújított kassai épületében került sor.
A szerző először a Világtitkok című kötetről beszélt. Különösen sok időt szentelt az 1956-os eseményeknek, hiszen kerek évforduló előtt állunk. A szabadságharcról egy nyolcperces filmet is bemutatott, majd orosz szemszögből ismertette az eseményeket. Meggyőződése, hogy provokációról volt szó.
Megszólaltatta Vlagyimír Krjucskovot (1924–2007), aki 1988 és 1991 között a KGB elnöke volt. 1956-ban a magyarországi szovjet nagykövetség harmadtitkáraként tolmácskodott Jurij Vlagyimirovics Andropov (1914–1984) nagykövet mellett, így aktívan részt vett a magyar felkelés brutális leverésében. Krjucskov szerint már 1956 nyarán előkészületek zajlottak egy kiprovokált magyar felkelés leverésére.
Öt fejezetbe beleférnek a világ titkai (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
Andropov később a KGB elnöke lett, majd Krjucskov követte őt a szervezet élén. Nem sokkal később hátba szúrta Gorbacsovot, puccsot szervezett ellene, ezért végül távoznia kellett.
Krjucskov Zolcernek elmondta, hogy világos volt: az amerikaiak nem fognak beavatkozni. Kendőzetlenül beszélt arról, hogy számukra kizárólag az erőszak jelentette a követendő modellt. A magyarok tehát a hidegháború áldozataivá váltak.
A szerző szerint az oroszok féltek. Kelet-Berlinben és Pilzenben 1953-ban fellázadtak a munkások, Poznańban pedig 1956-ban a lengyelek. Tenni kellett valamit, mert máskülönben összeomolhatott volna a szovjet birodalom. A szerencsétlen Gerő-beszéd kirobbantotta a forradalmat, a kialakult helyzetet pedig a szovjetek kihasználták. Megmutatták a Kreml igazi arcát!
Később Jevgenyij Ivanovics Csazov (1929–2021) kardiológust is említette – nem érdemtelenül a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagját –, aki a Kreml kórházát vezette. Kétszáz orvos állt a rendelkezésére. Nekik mindössze egy betegük volt: a mindenkori szovjet, illetve orosz vezető, ma Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin (1952–).
Zolcer elmesélte Maléter Pál (1917–1958) honvédelmi miniszter közismert letartóztatásának történetét is. A pezsgőspoharak koccintása volt a jel: ekkor Ivan Alekszandrovics Szerov (1905–1990) KGB-tábornok katonái élén berontott a tárgyalóterembe, és a nemzetközi jogot lábbal tiporva letartóztatta a magyar katonai küldöttséget.
A titkokra ennyien voltak kíváncsiak (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
Krjucskovval a moszkvai Fekete Macskában beszélgetett, ahogyan sok más személyiséggel is. A helyen három orosz cigány muzsikált. Bár magyarul nem tudtak, minden nótát ismertek. Az egykori KGB-főnök szeretett énekelni, és magyarul káromkodni is megtanult.
Gerő Ernő (1898–1980) Rákosi utódjaként hívta be az oroszokat Magyarországra, Gorbacsov pedig hazavitte őket. Kevesen tudják, hogy Gerő Terbegecen született, tehát Zolcer földije, hiszen ő maga éppen 1956-ban született a közeli, mindössze 16 kilométerre fekvő Ipolybalogon.
Zolcer kitért arra is, mit tanítanak a magyar forradalomról Putyin Oroszországában. A tankönyvek szerint a Nyugat által szított fasiszta lázadásról volt szó.
A csernobili katasztrófáról is beszélt. Nyikoláj Makszimovics Fominnal, az atomerőmű főmérnökével készített beszélgetésében Fomin azt állította, hogy rossz gombot nyomtak meg. Szó esett arról is, miként hallgatták el a szovjetek hosszú ideig a balesetet.
Ezt követően Zolcer röviden ismertette életútját. Középiskolai tanulmányait a kassai ipariban végezte, majd újságíróként helyezkedett el. Névházasságot kötött, hogy Jugoszláviába, onnan pedig Nyugat-Németországba juthasson.
1986-ban nyelvtudás nélkül távozott Csehszlovákiából, és az első éjszakát a müncheni vasútállomás lépcsőjén töltötte. Másnap, miközben a városban csellengött, egyszer csak egy feliratra lett figyelmes: Kövesdi Presse Agentur. Becsöngetett.
Kövesdi Antal elbeszélgetett vele, majd megkérdezte, mit csinál másnap. Semmit – válaszolta. Másnap reggel kilenc órakor már munkába állt. Nemsokára autót vett, három év után pedig saját céget alapított.
Megnyugtató, hogy mindenki más igazat mond (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
A világ 22 országában, 200 munkatárssal készített filmeket. Tizenöt évvel később megismerkedett Gorbacsovval, akivel életre szóló barátságot kötött. Együtt járták a világot, és interjúkat készítettek. Most, negyven év elteltével, Zolcer ismét Kassán van. Minden egy csengővel kezdődött!
Pályafutása során találkozott Fidel Castro (1926–2016) kubai diktátorral is. George W. Bush (1946–) elnöknél Gorbacsovval három hétig vendégeskedett, Habsburg Ottót pedig stílszerűen császármorzsával fogadta.
Arról is beszélt, hogy az oroszok igazolták: az amerikaiak valóban leszálltak a Holdon. Szóba kerültek az UFO-k is.
Annak idején számos találgatás látott napvilágot arról, ki akarta eltenni láb alól II. János Pál pápát. Az oroszok? Zolcer szerint a KGB nem, mert az nem végez félmunkát! Az amerikaiak? A Vatikánban akadt egy bíboros, akit a nők, a fegyverek és a drog érdekelt. Ő akarta meggyilkoltatni a pápát. Hiába, minden út Rómába vezet!
Összegzésként Zolcer ismét hangsúlyozta, hogy minden a csengővel kezdődött, ő pedig onnan számolja az éveket. Mindenkinek van egy csengője, amely segít újrakezdeni.
Az előadás elején megígérte, hogy felfedi Uri Geller (1946–) titkát, vagyis azt, hogyan hajlítja meg a kanalakat. A végén azonban bevallotta, hogy ebbe beletört a bicskája, mert ő sem tudja a választ. Úgy véli, a bűvész két kanalat használ: az egyik érintetlen, a másik hajlított. Geller pedig bravúrosan kicseréli őket úgy, hogy senki se vegye észre a szemfényvesztést. Ez is méltánylandó mutatvány! – fejezte be mondókáját az előadó.
A közönség egy találós kérdést is kapott: mi volt 1998 legnagyobb eseménye? Senki sem kapcsolt, pedig mindenki emlékszik rá: a Monica Lewinsky-ügy. A ma 52 éves nőből aktivista és ünnepelt sztár lett, holott egészen másmilyen, az ovális teremben végzett „emberbaráti” ténykedésére jól emlékezünk.
Zolcer János dedikál (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
Zolcer ezután röviden ismertette a XX. század 100 év – 100 esemény című kötetét. Száz, egyenként tízperces filmben mutatja be a múlt század történetét, kronológiai sorrendben. A filmfelvételek QR-kódok segítségével tekinthetők meg. Vitára késztető, gondolatébresztő kötetet vehetünk a kezünkbe.
A könyvek iránt nagy érdeklődés mutatkozott, és szépen fogytak is. Az elmúlt évszázad eseményei a szemünk előtt zajlottak, és életünk meghatározó, nem mindig kellemes részeivé váltak. Mindezért azonban a szerző – ahogy a mondás tartja – ma született bárányként ártatlan!
Balassa Zoltán/Felvidék.ma
