Szeptember 20-án ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját Komáromban a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa. A Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara (CSMTKÉ) néven 1964. november 27-én megalakult kórus Szíjjártó Jenő zeneszerző-karnagy másfél évtizedes kitartó munkájának eredményeképpen jött létre. Az alapító karnagyok közül Ág Tibor 1974-ig, Janda Iván 2006-ig, Schleicher László 1972-ig vezényelte az énekkart. Majd Takács András koreográfus közvetítésének köszönhetően – vendégkarnagyként – Vass Lajos zeneszerző, népzenekutató, karnagy, a magyar kórusmozgalom jelentős alakja került a kórus élére. Vass Lajos 1992-ben bekövetkezett halála után Tamási László, Sapszon Ferenc, majd 2007 januárjában Tóth Árpád vette át a magyarországi vendégkarnagy szerepét, a kórus művészeti vezetését pedig 2006 júliusában Józsa Mónika vette át Janda Ivántól.
A kórus megalakulása óta számos hazai és külföldi turnén, versenyen vett részt, amelyek közül a legemlékezetesebbek közé tartozik az 1965-ös fellépésük a budapesti Zeneakadémián Kodály Zoltán jelenlétében, illetve a következő fellépések: 1966-ban Riesa, Görlitz (a volt NDK), 1967-ben Bytom, Katowice, Zabrze (Lengyelország), 1968-ban és 1976-ban Debrecen, 1969-ben Helsinki Kouvola (Finnország), 1971-ben Cork (Írország), 1972-ben és 1982-ben Bulgária, 1974-ben Miedzyzdroje (Lengyelország), 1976-ban Gumpoldskirchen (Ausztria), 1978-ban Middlesbrough (Nagy-Britannia), 1985-ben Gorizia (Olaszország), 1993-ban Loreto (Olaszország), 1995-ben és 2013-ban Bécs (Ausztria), 1996-ban Teramo (Olaszország), 2003-ban és 2008-ban Prága (Csehország), 2010-ben Lugano (Svájc), 2011-ben Róma (Olaszország) és 2011-ben Strasbourg (Franciaország).
A kórus legjelentősebb kitüntetései: Nyitott Európáért Díj (Márai Sándor Alapítvány, 2003), Esterházy Emlékérem (Rákóczi Szövetség, Esterházy Emlékbizottság, 2009), KÓTA-díj (Magyar Kórusok és Népzenei Együttesek Szövetsége, 2009).
Az 50. évforduló tiszteletére szervezett emlékünnepély a komáromi Duna Menti Múzeum kertjében a Vass Lajos karnagyra való rövid megemlékezéssel kezdődött, akinek nevét a kórus az 1994-es jubileumi hangversenyén vette fel. A megemlékezés során Stubendek László, a komáromi Csemadok elnöke köszöntette az egybegyűlteket. „Emlékszem, úgy 20-25 évvel ezelőtt cseperedő komáromi karénekesként büszkén csatlakoztunk a tanítókórushoz a Jókai Napok alkalmából, a záró koszorúzáskor itt, a szobor körül gyülekeztünk, és zengtük be a Szent András-templom és a múzeum közti teret. S míg Janda Iván a hazai tájak üzenetét szólaltatta meg, addig Vass Lajos karja lendítésében az egész Kárpát-medence hangját hozta ki belőlünk. Lendület, erő, tűz és tartás sugárzott belőle. Bajsza alatt megjelenő hamiskás mosolya még a kottákban le nem írt felhangokat is előcsalta. Ez a félreismerhetetlen mosoly ugyanakkor nyugalmat és biztonságot sugárzott” – fogalmazott beszédében Vass Lajosra emlékezve Stubendek. A Jókai szobor előtti megemlékezésen fellépett a lakiteleki Népfőiskolai Alapítvány Kösöntyű néptánccsoportja, amelynek alapítója és vezetője Lezsák Sándorné. A néptánccsoport Bodrogközi táncokat adott elé, amelyben felhasználták Vass Lajos felesége, Kaposi Edit tánckutató cigándi gyűjtését is.
Ezt követően került sor a múzeum épületében Vass Lajos Lantos Györgyi szobrászművész által készített mellszobrának felavatására és a jubiláló kórus 50 esztendejét bemutató kiállítás megnyitójára, amelyet a kórus krónikája alapján a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma és Miklósi Péter állítottak össze. A kiállítást Jarábik Gabriella, a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának igazgatója nyitotta meg, aki hangsúlyozta, a vándorkiállítás 17 panelje lehetőséget ad a jelenlegi és a volt kórustagoknak, hogy emlékezzenek a régmúlt eseményekre, az énekkar tisztelőinek pedig segít megismerni az éneklő intézmény fél évszázados történetét.
„Ember nélkül semmi sem lehetséges, intézmény nélkül pedig semmi nem tartós. Az ember: Vass Lajos, az intézmény pedig: a kórus” – kezdte szoboravató beszédét Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke. „Amikor leleplezzük a szobrot, és szemügyre veszik majd Lantos Györgyi Csongrádon élő szobrászművész bronz mellszobrát, jusson eszünkbe, hogy sok száz felvidéki magyar tanító és tanár figyelte Vass Lajos arcát, fogta föl tekintetét, a szeméből áradó bíztatást, lelkének rezdülését. S ez az arca, ez a tekintet beszédes volt a kórusok számára, gyűrődő vagy elsimuló homlokránc, szájának szögletében bujkáló mosoly, az arc apró jelei, aminek jelentését, értelmét csak a kórustagok értették, értelmezték, és ezzel voltak képesek összhangzóan megszólaltatni a művet: a zeneművet” – fogalmazott Lezsák.
„Vass Lajos a magyar zenekultúra missziós szolgálója volt” – mondta beszéde további részében Lezsák hangsúlyozva, hogy művének része volt a szlovákiai magyar pedagógusok kórusa, és hatása nemcsak a magyar iskolákban, hanem a kisebbségi sorsra kényszerített magyar közösségekben is értéket teremtő, maradandó.
„Most itt, a Duna Menti Múzeum előcsarnokában avatjuk fel Vass Lajos mellszobrát, de nagyon bízom abban, hogy szabad térre is ki fog kerülni majd a szobor, és a „szabad téren” lesz olyan történelmi térerő, amely alkalmas lesz arra, hogy képes legyen közvetíteni azokat a gondolatokat, amelyeket az itt élő magyarság képvisel a Felvidéken” – mondta Lezsák abbéli örömének is hangot adva, hogy a lakiteleki Vass Lajos-szobor után most egy újabb mellszobor hirdetheti azt a zenei világot, erőt, amelyet a zene képes a Kárpát-medencében és szerte Európában megőrizni. Vass Lajos mellszobrár Lezsák Sándor és Hecht Anna, a pedagóguskórus elnöke leplezték le. 
A szobor felavatása után a múzeum dísztermében került sor a kórus jubileumi hangversenyére. A hangverseny megkezdése elő a jelenlévők Boráros Imre, Kossuth-díjas színművészünk előadásában Gágyor József a kórusnak írt Daloló testvérek című költeményét hallgathatták meg. Külön meglepetésnek számított, hogy az est folyamán a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának előadásában négy olyan szerzemény is elhangzott, amelyet a szerzők kifejezetten a kórus számára írtak, Kocsár Miklós szerzeménye a Pater Noster, Csemiczky Miklós Dies sanctificatusa, Tóth Péter szerzeménye, a Pénteki ima, illetve Tóth Árpád és Koncsol László Az ezeréves tölgy c. kórusműve, amelyet a szerzők a kórus 50. évfordulójára írtak. A kórust Józsa Mónika és Tóth Árpád karnagyok vezényelték. A jubileumi hangversenyen fellépett a komáromi Concordia vegyeskar is, majd záróakkordként a két kórus és a jelenlévő régi kórustagok előadásában Szíjjártó Jenő Esti hangulat Zsérén c. szerzeménye hangzott fel.
Józsa Mónika, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának művészeti vezetője a hangverseny után portálunknak nyilatkozva elmondta, ugyan 2006-től művészeti vezetője a kórusnak, de már 1980-tól tagja annak. „Én tulajdonképpen úgy kezdtem a kórusban, hogy először vezényeltem. Mivel éppen a szülőfalumban léptünk fel, ahol nekem saját kórusom is volt, Lajos bácsi (Vass Lajos – a szerk. megjegyzése) rám bízta a tanítók kórusát, ami nagyon megható volt a számomra” – mondta Józsa Mónika a kezdetekre emlékezve.
Mint mondta, a Vass Lajossal való együttműködés, a személyes példája vagy a próbákon alkalmazott módszerei nagyon jó iskola volt számára, de a többi felvidéki karnagy számára is, akik mindig kaptak lehetőséget tőle a koncerteken, hogy egy-egy kórusművet ők vezényeljenek.
Persze az eltelt ötven esztendő nem volt zökkenőmentes, de amint Józsa Mónika hangsúlyozta: a sokszor méltatlan körülmények és az ellenszél ellenére sem szabad feladni. „Sokszor van úgy, hogy az ember szinte belefárad, mert mondjuk, éppen nem jönnek össze a dolgok, de nekünk mennünk kell tovább, meg kell mutatnunk, hogy a felvidéki tanítóságban milyen erő van. Az, ami a mi lelkületünk, a szívünk, a nyelvünk: a hűség és az anyai szó, mind elhangzott a mai hangversenyen. S nekünk szemléltetnünk kell ezt, és másokat is buzdítanunk kell arra, hogy együtt, összefogva a zenével, az énekkel tegyük meg a magunkét” – fűzte hozzá Józsa Mónika.
Az 50. születésnapját ünneplő kórust megtisztelte jelenlétével Gerenday Ágnes, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kulturális Államtitkárságának képviseletében, Magyarország Szlovákia Nagykövetségének képviseletében Kiss Balázs másodtitkár és Sándor Zoltán tanácsos, Csáky Pál európai parlamenti képviselő, Vass Lajos fia, Vass Dániel, fotóművész, a Magyar Kodály Társaság elnöke, Ittzés Mihály, a Nemzetközi Kodály Társaság alelnöke, Hartyányi Judit, Kocsár Miklós, Csemiczky Miklós és Tóth Péter zeneszerzők is. De jelen volt az emlékünnepélyen a kórus több alapító tagja, a régi kórustagok közül többen, valamint Szíjjártó Jenő és Janda Iván alapító karnagyok özvegyei, Nagy Ilona és Jandáné Hegedűs Magda is.
További képek megtekinthetők a Képgalériában ITT >>>.
Dunajszky Éva, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”48099,47210,46577″}
