(A szerző az MKP Országos tanácsának tagja)
A Csáky-ellenes kampány, amely kisebb-nagyobb szüneteléssel másfél éve tombol, túlnőtte önmagát, és immár egy másik cél felé halad – az MKP szétveréséhez..
A Bugár-Simon féle kettős mellé fel kellett futtatni a második vonalat is, hogy az MKP-ban az „elégedetlenkedők” egynéhány szajkó hangadójával „tömeggé” kreálják önmagukat és így prezentálják abszolút igazukat a megtévesztett, kulisszák mögé nem látó szegény választópolgár előtt.
Ez a csoport sajnos teljesen összetéveszti /szándékosan?/ a pártbéli demokráciát az anarchiával, a létező és nem létező hibákat felfújja, felnagyítja /miközben a sajátjait elhallgatják/, mindezt alattomos módon, jól adagolt demagógiával, céltudatosan lejáratva nem csak Csákyt, de az egész MKP-t is. A párt egységének megőrzése magasabb célok érdekében, sajnos nem jelent elegendő motivációt eme csoport számára. Úgy látszik, itt már mások a prioritások.
Ebben az önpusztító és értelmetlen harcban jócskán odaloccsant az olajból a tűzre az Új Szó is. Az említett csoport írásai és nyilatkozatai szinte kizárólag vezércikként jelennek meg, ellenben az MKP-t támogató, a hamis vádakat tisztázni akaró személyek nyilatkozatait és cikkeit egyszerűen nem közlik le. Ha mégis leközlik néhány medializáltabb /elhallgathatatlan/ személy reagálását, azokat méltatlan, eldugott helyekre rejtik el az újság hasábjain. Elsősorban ez az egyoldalú informálási mód vezet a közvélemény megtévesztéséhez, és az MKP népszerűségének csökkenéséhez. Annak, hogy az MKP kimaradt a kormányalakitásból és megromlott az ellenzéki pártok közötti viszony, bizony több oka van, ne kenjük az egészet az új elnökre! Valljuk már be őszintén, hogy mi csak addig kellettünk kormánytagként, amíg Szlovákia az EU-tagság után áhítozott.
Bugár vezetése alatt a szőnyeg alá söpört tabutémák meg lettek nyitva, ezzel a nyusziféle meghunyászkodó politizálás kora lejárt /Bugár és csoportja szerint persze ez nem így van/. Ama korszakot az elvtelen pragmatizmus jellemezte, melynek érezni utóhatását és sajnos jelenét is /Bugár példátlan árulása a Lisszaboni Szerződés ügyében, értelmetlen távolmaradása a 10 éves MKP jubileumi ünnepségéről, az oklevelek szervezett demonstratív visszautasítása, alaptalan vádaskodások az István, a király rockopera szervezése körül, szinte minden fontosabb témakörben ellent mond a jelenlegi MKP-vezetés politizálására -persze jó hangosan, nagydobra verve a médiákon keresztül/.
Bugár és Csáky között már egyszer, 1996-ban, még az MKDM színeiben megtörtént egy megmérettetés, akkor Bugár győzött 21 szavazattal. A tagság elfogadta a többség döntését és az újonan megválasztott elnököt az egész párt támogatta. Eszébe sem jutott senkinek, hogy keresztbe tegyen Bugárnak! Hát ez miért nem működhet kölcsönösen? Hová vezet ez? A válasz nyilvánvaló: az MKP szétveréséhez, illetve elsorvasztásához! Hisz már látni ellenségeink örömét, ahogy dörzsölik tenyerüket, hisz kisujjukat sem mozdítva a magyarok kinyírják egymást…!
Dr.Róm Tibor
