„Hogyan ábrázolja a regény a természetet? A táj csak díszlet, háttér vagy önálló szereplője egy műnek? Hol az ember helye a műben megjelenő természeti környezetben? Van-e a műben alá-fölérendeltségi viszony az ember és az állatok vagy az ember és a növények között? A mű által közvetített értékrend megfelel-e a haladó ökokritikai gondolkodás értékrendjének? Hat-e az irodalom a természetfogalomra? Segíthet-e az irodalom környezettudatos polgárokat nevelni?” – kérdezi az Irodalmi Szemle áprilisi fűzöld száma. A tematikus blokk a szöveg és a bio szférája közötti átjárási lehetőségekkel foglalkozik.
Weiner Sennyei Tibor Fehér Orr c. novellája nyitja a zöld számot – az álomszerű történetben egy beteg menekül a szanatóriumból (?) vissza a természetbe, az ember leghűbb társának hangját követve. Németh Zoltán áltudományos fogalmakból stílust teremtő „epikus költeményének” szereplője pedig a vakondpatkányok (Heterocephalus glaber) nyomát követve tesz őrült utazást azok üregeiben. Bedecs László tanulmánya Oravecz Imre műveiben vizsgálja a természet elemeit és a táj szerepét az ökokritika szempontjából. Száz Pál phytoszövegeiből egy egyedi füveskönyv és botanikai népi kalendárium áll össze, amely még a történelmi traumákkal is számot vet – a szerző legváratlanabb húzása azonban a tájnyelv innovatív újrahasznosítására tett kísérlet („A bodzavirág tejájo kihajcsa a embërbű a bűnököt. Főmelegítti a lelket, télën különösen jó, jól megizzassza a embërt! Krípkáro a hársfavirággó a legjobb. A lëkvárjo jó a köhögísre. No mëg finom!” Stb.).
Túl a zöldségeken Háy János mesés kisprózáit olvashatjuk, ezután Varga Imre, Balog Péter és Karaffa Gyula Hajnóczy Péternek ajánlott versét közli a lap. „Növényi szenvedély őrölt / magjainak szaga szökik” Farkas Kristóf Liliom verseiben, melyeknek narrátora ógörög szavak mögül szólítja meg a Másikat. Fekete Anna verseiben a dialogikus és vizuális elemek dominálnak, Potozky László Éles című regényrészletében pedig az kiúttalanságból keresi az utat a beszélő. Orbán Gyöngyi tanulmányában Kolozsvári Papp László regényét (Malomárok), Podhradská Lea pedig Spiró György darabjának (Kvartett) valóságreferenciáit elemzi.
Kritikát közöl Steinmacher Kornélia Nemes Z. Márió új verseskötetéről (A hercegprímás elsírja magát), Kosztrabszky Réka pedig Háy János Napra jutni c. regényéről. Czinki Ferenc Egy kocsma város c. novelláskötetéről Pucher Bálint, Ardamica Zorán pedig Mizser Attila tanulmánykötetéről, az Apokalipszis posztról közöl recenziót. Benkő Krisztián a három Misima Jukio-darabból (fordították: Vihar Judit és Jámbor József) szerkesztett Krisztus születése c. előadásról ír, melyet a debreceni Csokonai Színház mutatott be. A darab rendezője, Jámbor József korábban lapunkban is foglalkozott Misima színházi világával.
A szám illusztrációs anyaga Lakner Antal meghökkentő munkáiból állt össze, a kíváncsi olvasó többek között az Eurotroppal, az ideális szobanövénnyel és a Herbodermával, az emberrel bőrdíszműként szimbiózisban élő növénnyel is megismerkedhet.
A zöldülésig olvasókat tájékoztatjuk, hogy a májusi Szemlében is sokat mesélünk majd, a gyermekirodalom adja a blokk havi témáját.
szp, Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”52631,51857,51227,50021″}
