Sikk lett karácsonyra eurócsomagot ajándékozni Szlovákiában. Szlovákia történelmének egyik legsikeresebb korszakát tudhatja maga mögött, és januártól belép az eurót használó elitországok klubjába.
A történelem fintora, hogy Magyarország egykori legjelentősebb, hétszáz éve üzemelő pénzverőhelyén, Körmöcbányán (Kremnicán) kezdték el verni augusztusban a szlovák eurót. Ez az érme lesz az első, melynek nemzeti oldalán Európa meghatározó vallási jelképe is szerepel: az egy- és kéteurósok ugyanis a szlovák címer motívumait ábrázolják, középpontban a kettős kereszttel.
A számolást még tanulják
A szlovákok vegyes érzelmekkel készülődnek az euróstartra: büszkeséggel tölti el őket a tudat, hogy a visegrádi négyek – Cseh-, Lengyel- és Magyarország, valamint Szlovákia – közül elsőként vezethetik be a közös valutát. Egyúttal azonban félnek is az árak emelkedésétől: azokban az országokban, ahol már bevezették az eurót, a kereskedők szívesen kerekítettek fölfelé, s ez fél-egy százalékos mértékben nyomta fel az inflációt. Szlovákiában augusztus óta kötelező euróban és koronában is feltüntetni a termékek árát, és a tapasztalatok szerint a kereskedők gyakran rosszul számolnak. Tévesen, öt centre kerekítik az eurós árakat, holott az előírás szerint ezt nem szabad: ha egy termék ára az átváltási árfolyam (egy euró=30,126 korona) szerint számolva például 5,1243 euróra jön ki, akkor ezt lefelé kell kerekíteni, azaz 5,12 az eurós ár. Ha 5,1250 az átszámítás utáni érték, akkor 5,13 eurót kell feltüntetni az árcímkén.
A szlovák parlament ártörvényt fogadott el a spekuláció kivédésére: a tárcák az év utolsó napjáig gyűjtik az árakat, és ha január elseje után kiemelkedően durva drágulást tapasztalnak, közbeléphetnek, és akár 60 ezer euróra is rúghat a büntetés. A szigorúság egy évig tart. Elszántan ügyelnek tehát az inflációra, ami nem csoda, hiszen az euróbevezetéshez megszabott négy maastrichti feltétel közül az áremelkedésre vonatkozót teljesítették a legnehezebben. A jelölt országban ugyanis az infláció tizenkét havi mozgó átlaga legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációjú EU-tagállamban mért szintet. Még 2006-ban is 4,3 százalékos átlagos fogyasztóiár-emelkedést mértek Szlovákiában, de 2007-ben ezt sikerült leszorítani, s 2008 márciusában a megelőző tizenkét hónap átlaga 2,2 százalékot mutatott, vagyis az ország a referenciaértéken belül maradt. Ehhez szerencse is kellett, mivel az inflációs feltételt épp azelőtt sikerült teljesíteniük, hogy az élelmiszer- és üzemanyagárak világszerte vágtába kezdtek.
Szlovákia a másik három kritériumot már lazán teljesítette: a GDP-arányos államháztartási deficit tavaly 2,2 százalékra mérséklődött, tehát bőven a referenciának tekintett 3 százalék alatt van. A 60 százaléknál kisebb adósságráta követelménye sem okozott gondot: ez az érték tavaly a GDP 30 százaléka volt. A hosszú távú kamatok szintje 2007-ben 4,5 százalék volt Szlovákiában, így jóval a 6,4 százalékos követelménynek megfelelő szint alatt állt.
A rút kiskacsa esete
Az euróövezetbe vezető út alapjait a két egymást követő Dzurinda-kormány rakta le. A kilencvenes évek végén Szlovákia még Európa „rút kiskacsájának” számított. Pozsony tisztában volt azzal, hogy hajszálon múlt az Európai Unióba való bejutás is 2004-ben, így már 2003-ban elkészítette az euró bevezetésére vonatkozó első stratégiáját. A visegrádi országok akkor úgy képzelték, hogy egyszerre, 2008-2009-ben lépnek be az euróövezetbe. Ám a magyarok, a csehek és a lengyelek halogatták a csatlakozást, Szlovákia viszont csak egy céldátumot tűzött ki, de ahhoz határozottan tartotta is magát. A következetes reformoknak, az egyszerűsített adórendszernek és a befektetőbarát klímának köszönhetően versenytársai elé került, és később is tartotta az ütemet.
Növekedési haszon
Pozsony eurófóriáját beárnyékolja a nemzetközi pénzügyi válság, mely súlyos próbatételt jelent az euróövezet tagjainak és az éppen tízéves egységes valutának. A recesszió Szlovákiát sem kíméli: búcsút mondhatunk a tavalyi tíz százalék fölötti bővülésnek: a pénzügyminisztérium 6,5 százalékról 4,6 százalékra módosította a jövő évi növekedési előirányzatot. A 2009-es büdzsé 2,08 százalékos deficittel számol a korábbi 1,7 százalékkal szemben, s az idén is nagyobb, 2,3 százalékos lesz a hiány az előirányzottnál.
Hosszabb távon azonban jól jár Szlovákia: az a tény, hogy a visegrádi négyek közül elsőként veszi át az eurót, olyan gazdasági PR-értékkel bír, amelyet nem lehet nem kihasználni. Így megspóroljuk a valutaátváltási költségeket, növelik az ország turisztikai vonz erejét, és a könnyebb elszámolhatóság vonzó tényező a beruházásokért folyó versenyben is. A szlovák jegybank számításai szerint az euró bevezetése évente 0,3-0,7 százalék többletnövekedést és magasabb életszínvonalat hoz az országnak.
Heti Válasz, Felvidék Ma
