A Kárpát-medence magyarságának élete 2008-ban is eseménydús volt. Sikeres törvényi kezdeményezések, botrányok, röhejes nyilatkozatok, magyarellenes megnyilvánulások és a gazdasági válság: elbocsátások, adóemelések és fizetési nehézségek mind-mind tarkították a 2008-as évben Európa ezen szegmensét.
Visszatekintés 2008
Szlovákia
A 2006-os választásokon győzelmet arató szociáldemokrata-szélsőjobb kormánykoalíció színre lépése óta a már egészségtelen mértékűnek titulálható nacionalizmus folyamatos erősödését tapasztalhatjuk Szlovákiában. A 2008-as év ilyen szempontból zászlóshajónak tekinthető, melynek kaptánya az SNS elnöke, Jan Slota, aki szerint Szlovákiában nem is élnek magyarok.
Az egészségtelen nacionalizmus hullámai 2008-ban elérték az anyanyelvhasználat, a magyar tannyelvű iskolák támogatásának, a földrajzi nevek használatának és a hibrid tankönyvek kérdéskörét is, begyűrűztek a dunaszerdahelyi stadion kerítései mögé, és meghiúsították a Malina Hedvig-botrány lezárását. Szerencsétlen egybeesés, hogy pont ebben az évben ünnepelte fennállásának tízéves évfordulóját a Magyar Koalíció Pártja, amely a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, az Együttélés Politikai Mozgalom és a Magyar Polgári Párt összeolvadásával 1998. június 21-én jött létre.
A magyarellenes politikai légkör átterjedhetett a lakosság egy részére is, hiszen a felsoroltak ellenére a kormánykoalíció félidején túl járva is a legstabilabb kormánypártnak és Fico a legmegbízhatóbb politikusnak mondható a felmérések alapján, de az is kiderült egy másik szociológiai felmérésből, hogy a szlovákiai fiatalok több mint harmada legfőbb ellenségének a magyarokat tartja. Fico kormányának viszont elvitathatatlan érdeme, hogy 2008-ban sikerült pontot tenniük az euró-övezeti csatlakozás végére, és többé-kevésbé sikerült elodázniuk a gazdasági válság súlyosabb begyűrűzését is. A problémát csak az jelentheti, hogy a szlovák gazdasági csoda valahogyan elkerüli a magyarlakta területeket, legalábbis ott kevésbé érezteti hatását.
Ukrajna
A kárpátaljai magyarság körében a legnagyobb elégedetlenséget az anyanyelvű oktatás körüli vita váltotta ki. A szlovák nacionalista támadásokhoz hasonló, de elsősorban nem a magyarság ellenében irányuló törekvések kaptak lángra Ukrajnában is, feltehetően az orosz-ukrán ellentétek miatt. A döntések eredeti céljától függetlenül azok hátrányosan érintik a magyar közösséget is. Az új szabályozás szerint az érettségi nyelve kötelező jelleggel csak az ukrán lehet, amely diszkriminálja a magyar oktatási intézményekben tanulókat, továbbá csökkentették az egyházi iskoláknak járó támogatásokat is. A kisebbségeket érintő változások miatt az év végén a magyar egység égető szükségességére szólított fel Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke.
Románia
Románia esetében a 2008-as esztendő leírására vonatkozó kulcsszó a ’választások’ lenne. A megyei és parlamenti választásokra való felkészülés majd egész éves elfoglaltságot jelentett nem csak a magyar, de a román pártoknak is. Tavasszal az önkormányzati, ősszel pedig a parlamenti választásokra került sor. Az év elején pedig hosszú huzavona előzte meg az új választási törvény elfogadását, amely végül nem mondhatni, hogy túl jól vizsgázott a választásokon. Sajnos a sokat rebesgetett erdélyi magyar összefogás az egyik esetben sem valósult meg, így az MPP végül nem indult a novemberi választásokon. Az RMDSZ ellenzéki szerepre kényszerült, és ez a változás egészen biztos, hogy új megvilágításba helyezi majd az erdélyi magyar belpolitikai életet.
A 2008-as esztendő további címkéi lehetnének még a titkosrendőrség, azaz Securitate botrányai, a romániai korrupció, amely az Európai Bizottságban is kiverte a biztosítékot és természetesen a gazdasági válság, amely nem kerülte el Romániát sem.
A román-magyar viszony sokkal kiegyensúlyozottabban alakult 2008-ban, mint a szlovák-magyar viszony. Eltekintve Funar egy-két, Slotához mérten igen erőtlen magyarellenes kijelentésétől, elmondható, hogy a politikai légkör enyhült az évben, és még a román köztársasági elnökkel is lehetett beszélni az autonómiáról (ami persze messze nem jelenti azt, hogy Basescu autonómiát adna a székelyföldi magyar megyéknek). Ugyanakkor nincsen ok a felhőtlen optimizmusra, mert ki tudja, hogyan alakul majd a hangnem az RMDSZ ellenzékbe kerülésével.
Szerbia
Szerbia esetében Koszovó függetlenedése jelentheti a 2008-as év kulcsmomentumát, de a vajdasági magyar közösség életében további fontos események is történtek. Vajdaság parlamentje – amelynek idén először lett magyar vezetője Egeresi Sándor személyében – az ősz folyamán nagy többséggel elfogadta a tartomány statútumát, majd egyeztetés kezdődött a nemzeti tanácsokra vonatkozó törvénytervezetet illetően is. A júniusban beiktatott új szerb kormány eleinte fogékonynak mutatkozott a kisebbségi kérdésre, hiszen a nemzeti közösségek nagy örömére létrehozták a kisbbségi minisztériumot, de az év végi hajrában egyre pesszimistább vélemények kerültek felszínre a vajdasági kezdeményezések elfogadásával kapcsolatban. A mindennapok valóságában pedig sajnálatos módon a 2008-as esztendőt sem kerülték el az etnikai incidensek, amelyek miatt még határozottabb kormányzati fellépést várnának a kisebbségek.
Kitekintés 2009
Jövőre is, az ideihez hasonló mozgalmas, bár remélhetőleg sok szempontból különböző év vár a Kárpát-medencére. Választásokban gazdag lesz a következő esztendő is: európai parlamenti választások várnak Romániára, Szlovákiára és a magyar pártok képviselőire, új köztársasági elnököt választ előbb tavasszal Szlovákia, majd télen Románia, és Szlovákiában még önkormányzati választásokra is sor kerül. Székelyföldön pedig a népszavazás kérdése fogja lefoglalni az év elejét, amelyet a jelenlegi tervek szerinte március 15-én tartanak majd a magyar megyékben.
Szlovákiában január 1-jétől elgurul a korona, és az ország hivatalos fizetőeszköze az euró lesz, amely a talán mégis begyűrűző gazdasági válság mellett a másik komoly kihívást fogja jelenteni a lakosságnak. Februárban várhatóan pont kerül majd a tankönyv- és az államnyelvtörvény körüli civakodás végére, és talán már a szlovák-magyar értelmiségi együttgondolkozó fórumok is tudnak majd felmutatni eredményeket, hiszen ahogy azt a 2008-as év vége bizonyította, a diplomáciai egyeztetésektől nem feltétlenül várhatjuk a feszült szlovák-magyar viszony enyhülését.
Továbbá remélni lehet, hogy előrelépés történik majd a 2009-es esztendőben az erdélyi autópálya-építés ügyében, a vajdasági statútum és a nemzeti tanácsokat érintő tervezet kapcsán, a KMKF jogállásának szlovákiai elfogadásának vonatkozásában és nem utolsó sorban a magyar-magyar egyeztetések (pl.: MÁÉRT) rendszerességét illetően.
Kitekintő
