Emlékezés a százéves Honti Múzeumra.
2002-ben ünnepelték Ipolyságon a Honti Múzeum megalakulásának századik évfordulóját. Ebből az alkalomból a városháza dísztermében tudományos konferenciát tartottak hazai és külföldi szakemberek részvételével, a múzeumban megnyitották a száz esztendőt idéző dokumentumkiállítást, s az épületén leleplezték Pongrácz Elemér kétnyelvű emléktábláját.
Szeptember 11-én az Ipolysági Városi Hivatal dísztermében tartott tudományos konferenciát, melyen hazai magyar és szlovák, illetve magyarországi szakemberek vettek részt, dr. Zsolnay Ernő polgármester nyitotta meg. A szeminárium résztvevői hat előadást hallgattak meg. Dr. Ján Labuda kandidátus, régész, a selmecbányai Szlovák Bányászati Múzeum igazgatója Selmecbánya és környéke régészeti emlékeit mutatta be. Mgr. Pálinkás Tibor, az ipolysági múzeum igazgatója a dél-honti régészeti emlékekről beszélt. Dr. Hála József, a budapesti Földtani Intézet munkatársa, az ELTE adjunktusa Hőke Lajos, egykori Hont megyei levéltáros életét és munkásságát ismertette. Dr. Csáky Károly PhD., tanár, etnográfus Néprajzi gyűjtemények és a néprajzi muzeológia kezdetei Hont megyében címmel tartott előadást. Danis Ferenc mérnök-tanár a Hont vármegyei gazdasági kiállítás (1910) előzményeit és eredményeit vázolta fel. Dr. Kiss László kandidátus Hont megye főorvosairól rajzolt portrét.
Pongrácz Elemérről
Pongrácz Elemér 1862. november 8-án született Félsőtúron. Apja, szentmiklósi és óvári Pongrácz István (1821-1900) császári és királyi kamarás, nyugalmazott tábornok volt. Az 1848/49-es szabadságharc honvédtisztje, aki harcolt Győr bevételénél, Komáromban pedig mint táborkari főnök tevékenykedett Nagy Sándor mellett. A bukás után halálra ítélték, Arad várában raboskodott, de később kegyelmet kapott. Anyja, nagybüki Pákozdy Róza férjével együtt a félsőtúri családi sírboltban nyugszik.
Elemér Nagyszombatban és Vácon járt középiskolában, Pesten jogi tanulmányokat végzett. Már fiatalon publikált a pesti irodalmi lapokban, 1886-ban pedig megindította Ipolyságon a Honti Hírlapot, hogy az akkorra már „agyonsilányított” itteni társadalmat talpra állítsa, abba „új vért, életkedvet, irányt” leheljen.
Pongrácz 1888-ban al-, később főszámvevő lett a megyénél. Közben megalapította a Hont vármegyei Irodalom- és Művészetpártoló Egyletet, 1893-ban kiadta a Hont vármegyei Almanachot. 1900-tól éveken át szerkesztette a Honti Naptárt, amely „előkelő színvonalánál és irodalmi becsénél fogva szinte folytatója a megszűnt Almanachnak, és mindig hű tükre égy honti év történetének”.
Pongrácz Hont megyében jelentős muzéológiai tevékenységét is végzett. Javaslatára rendezték még 1898-ban Ipolyságon az országos visszhangot kiváltott történelmi kiállítást, kezdeményezésére alakult még 1898. december 29-én a Hont megyei Múzeum Társulat, s neki köszönhető az is, hogy 1902. július 6-án Ipolyságon megnyílt a Honti Múzeum, a történelmi Magyarország ilyen jellegű régi intézeteinek egyike. Pongrácz a kiállításnak és a múzeumnak is elkészítette s megjelentette képes katalógusát, melyek hiányosságaik ellenére is nagy segítséget nyújtanak a mai kutatóknak.
Pongrácz Elemér amolyan kovásza volt a megyeszék¬helynek. Mint a kortárs írta: „Minden idejét és erejét a társadalmi tevékenységnek áldozta, az ő szelleme, vasakarata és hivatása ezt az agyoncsapott sági társadalmat felvillanyozta, újjáteremtette. Volt itt akkor gyöngyélet, irodalmi estélyek, félolvasások, mulatságok egymást érték. Ő volt ezeknek a lelke.”
1905-ben még Szinnyei lexikona alapján összeállította és különnyomatként megjelentette Budapesten a Pongrácz-család írói című művét. Egy ideig a magyar országgyűlés pénztári ellenőre és pénztárnoka volt. Egészségé azonban megromlott, ereje egyre inkább fogyott, így Ipolysággal szakított. Ez sajnos meg is látszott a város szellemi-társadalmi életén: megszűnt a Múzeum társulat, abbamaradt a múzeum gyarapítás, s 1922-ben maga a múzeum is megszűnt. Csak 1992-ben sikerült újjáéleszteni, s 1995-től működik önálló épületben.
Az emléktábla
Pongrácz Elemér 1944. február 18-án Budapestén hunyt el. Azóta ottani sírhelye is eltűnt, pedig a túri családi sírboltban lett volna meg helye. Talán egy emlék¬táblát szülőfalujában is megérdemelne. A tiszteletére Ipolyságon 1902-ben leleplezett kétnyelvű fekete márvány táblán ez olvasható: „A Honti Múzeum alapításának századik évfordulója alkalmából/ PONGRÁCZ ELEMÉR / 1862-1944 / A múzeum alapítója és első igazgatója emlékére / állíttatták: / A Honti Múzeum és Galéria Baráti Köre / a Pongrácz Lajos Társaság”. Az múzeum első igazgatójának életét e sorok írója méltatta a táblaavatás alkalmából.
Csáky Károly, Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”59398,59397,59382,59310,59236,59141,58886,58791″}
