2023. július 11. (kedd)

09:00   Előadás, lemez-  és könyvbemutató: “Szabadság, szerelem – Petőfi Sándor 200 emlékév.”

Előadó: Takaró Mihály, magyar irodalomtörténész, író, tanár, a Magyar Írószövetség tagja, József Attila-díjas, a Bacskai-díjas, a Magyar Örökség Díj, a Magyar Érdemrend lovagkeresztje tulajdonosa.

Takaró Mihály, irodalomtörténész előadásában Petőfi Sándorról, a nemzet költőjéről, a forradalmárról, a nemzeti hősről beszél. A nemzet költője 200 évvel ezelőtt, 1823. január 1-jén Kiskőrösön született, Petrovics Sándor néven. A magyar Országgyűlés a bicentenárium kapcsán Petőfi-emlékévet hirdetett meg a 2022-23-as évre. A Petőfi-emlékév során színes kulturális programkínálat és Kárpát-medence szerte megújuló intézmények várják a látogatókat. Petőfi a magyar romantika kiteljesítője, aki a magyar költészetben koráig ismeretlen témákat honosított meg. Nála jelent meg első ízben a családi líra, szerelmi költeményeiben a hitvesi, a házastársi szerelem ábrázolása, tájköltészetében pedig a puszta, a magyar Alföld méltó rajza. Ő írt először verseiben a világszabadságról, és általa teljesen új hang szólalt meg a magyar irodalomban. Közérthetően, egyszerűen szólt mindenkihez, hiszen a nép nyelvét beemelte az irodalomba és a versek külső formája helyett a gondolatot állította középpontba. Petőfi a tanulást tizennyolc esztendős korában abbahagyva színész lett, és ekkor kezdett verseket írni. 1844-től élt Pesten, majd 1846-tól baráti körével irodalmi társaságot szervezett. Fiatal kora ellenére ekkorra már országos ismertségre tett szert. A márciusi ifjak egyik vezetőjeként részt vett az 1848. március 15-i forradalomban, amelynek a szimbólumává vált. A 26 éves költő ezután a szabadságharc küzdelmeiben is részt vállalt. A történészek mai álláspontja szerint életét is áldozta a magyar szabadságért, hiszen 1849. július 31-én esett el a segesvári csatát követő fejvesztett menekülés közben. Eltűnésének minden körülménye azonban még a mai napig sem tisztázódott. Számos költeménye szinte minden magyar számára ismert. A János vitéz című elbeszélő költeményéből daljáték, bábelőadás, rajzfilm és rockopera is készült. Legismertebb költeménye a Nemzeti dal, amely az 1848. március 15-i forradalom máig ható üzenete és a magyar hazafias költészet kiemelkedő alkotása. Emlékét Magyarországon és a Kárpát-medence magyarlakta helységeiben több múzeum, emlékház, intézmény, valamint számtalan utcanév, szobor és emléktábla őrzi. Külföldön Petőfi a legismertebb magyar költő mindmáig. Ő az istenek magyar kedvence. Mindent megkapott, hogy nagy költő lehessen: tehetséget, történelmet, sorsot. Huszonhat évet élt, s világirodalmi rangú s méretű életmű maradt utána, mely korfordulót jelentett nemzete irodalmában. Petőfi márkaarca az anyanyelvi kultúrának. Kétszáz évvel ezelőtt született költőnk sorsa és életpályája magába sűríti mindazt, amit az anyanyelvi kultúra és a modern magyar nemzet megszületése jelent. Ezért a Petőfi-bicentenárium a magyar anyanyelvi kultúráról fog szólni, és a program időszaka alatt keresik azokat a válaszokat, amelyek további kétszáz évre biztosítják majd az anyanyelvi magyar kultúrát a Kárpát-medencében. Az idei Mécs László Szabadegyetem ezzel az előadással emlékezik Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára. Az előadás után az előadó eddig megjelent könyveit és hanghordozóit árusítja és személyesen dedikálja azokat.

10:00   Előadás és könyvbemutató: “Túszjátszmák – Magyarok Hitler szlovák mintaállamának fogságában.”

Előadó: Popély Gyula, felvidéki magyar történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, az Együttélés politikai mozgalom alapító tagja, a Jedlik Ányos-díj tulajdonosa.

Popély Gyula történész professzor kutatási területe a felvidéki magyarság 1914-1945 közötti története. A témakörben olyan nagymonográfiák szerzője, mint például: Szövetségben az ellenséggel (2019), Felvidék 1929-1939, Felvidék 1918-1928 (2014), Felvidék 1914-1920 (2009). A történész a közelmúltban megjelent Túszjátszmák című könyve az 1939-1945-ös időszakot érinti, amikor az Adolf Hitler teljes körű támogatását élvező szlovák államvezetés a lehető legdurvább elnyomó politikát alkalmazta a magyarokkal szemben. Mindeközben az Esterházy János vezette Magyar Párt és az egész szlovákiai magyar kisebbség is határozottan szembehelyezkedett a fasizmus és nemzetszocializmus eszmeiségével. A történész új könyvében a kor egyik legnagyobb drámáját mutatja be a felvidéki magyarság történelméből. Megtudhatjuk azt is, hogy a felvidéki magyarok hogyan segítették a zsidók menekülését akkor, amikor mind Magyarországra akartak jönni, mert állításuk szerint egész Európában itt bántak velük a leghumánusabban. Könyvéből kiderül, hogy a szlovákiai zsidóság miért viszonyult egyre pozitívabban a Horthy-rendszerhez és általában a magyarsághoz. Popély Gyula mondja: “Sokszor elkeseredik az ember és elgondolkodik azon, vajon kell-e valakinek munkánk eredménye. Bele is foglaltam az előszóba, hogy sajnálatos módon rá kell mutatnom arra az elszomorító jelenségre, hogy felvidéki magyar társadalmunk értelmisége eddig szinte tudomást se vett sokat próbált nemzeti közösségünk sorsáról, létküzdelméről és nemzeti önvédelméről megjelent könyveimről. Pedig most is folyik – egyre eredményesebben – elszakított nemzetrészünk tiportatása, mi azonban ezekről mintha már tudomást se vennénk. Ennek ellenére ő teszi a Mindenható által megszabott kötelességét, és kutatásainak eredményeit könyvekben tárja az olvasók elé.”

11:00   Előadás: “Kárpátalja elrablása.”

Előadó: Mihályi Molnár László, nyugalmazott iskolaigazgató, író, költő, publicista, a Csemadok Kassa-környéki Területi Választmány alelnöke, a Magyar Kultúra Lovagja, a Magyarságért-díj tulajdonosa.

Mihályi Molnár László Kárpátalja elrablásáról tart előadást. Kárpátalja ősi magyar terület. Birtokolták szkíta, hun és avar elődeink is. Árpád népének első megtelepedése (Verecke, Ungvár) is itt kezdődött a Kárpát-medencében. Közben ruszin, rutén népcsoport kapott bebocsátást az üldöztetések elől a Kijevi Rusz  területéről. Koriatovics Tódor, Koriat fia, Gedimin unokája, podolai fejedelem 1397-ben Magyarországba menekült s itt Zsigmond a munkácsi várat adta neki. 1918-ig a Magyar Királyság szerves része volt. Kárpátalja (nagy részt Ung, Bereg és Ugocsa vármegye) 1920-ban nagyhatalmi döntéssel Csehszlovákiához került, azzal a záradékkal, hogy az ott élő ruszint (rutén, nem ukrán) népesség számára autonómiát fognak adni. (ez nem történt meg soha). A területe kb. 13 ezer négyzetkilométer. Az  1940-es népszámlálás során Kárpátalja 605 942 lakosa közül 185 433 (30,6 %) vallotta magát magyar anyanyelvűnek, míg ruszin, ukrán és orosz nemzetiségű ebben az időben 330 010 (54,5%) fő volt. Ugyanezen népszámlálás során a nagyobb városokban a lakosság többsége magyarnak vallotta magát (Ungvár 80,3%, Munkács 73,4%, Beregszász 96,1%). Az 1921-es csehszlovákiai népszámlálás adatai szerint Kárpátalja összlakossága 620 000, de a magyar lakosság 73 000 fővel csökkent. (Ez azzal magyarázható, hogy az izraelita vallásúakat a zsidó nemzetiséghez sorolták, ez 80 132 főt (12,9%) tett ki). A 2001-es népszámlálás adatok alapján az összlakosság  1 254 160 fő (kétszerese a 100 évvel korábbinak).  Ebből 79,9 % ukrán (rutént, ruszint nem ismernek el), és 12 % magyar (152 ezer),  (orosz 3%, román 2,5 %, cigány, szlovák, stb.). Az 1938. november 2-ai első bécsi döntés értelmében Kárpátalja déli része is (így Ungvár, Munkács, Beregszász) Magyarországhoz került. 1939. március 15-én a magyar hadsereg megszállta a vidéket, ezzel Kárpátalja egészét Magyarország annektálta. Visszavette.  1944 októberében a szovjet hadsereg foglalta el a vidéket, majd 1945. június 29-én a Szovjetunióhoz csatolták a területet, Sztálin és Beneš közt létrejött egyezség, majd egy látszólagos, kikényszerített aláírásokkal igazolt ukrán követelés alapján csatlakoztak önként. Ennek fejében Csehszlovákia területi visszaállítása, és Szlovákia háborús szerepének elfeledése valamint a német és magyar közösség (4,5 millió fő) eltüntetése szovjet részről támogatást kapott!  Ekkor indult meg a kárpátaljai magyarság kitelepítése a Gulag táborokba, a görög-katolikus egyház papjainak likvidálása illetve deportálása.

15:00   Madárbemutató a nyári napközis gyerekeknek.

Madárbemutatót tart MVDr. Molnár László a  nyári napközis gyerekek számára. Az előadó, mint állatorvos, a madár, az egzotikus és a szabadon élő élőlények klinikájának elöljárója, bemutatja a madarak életmódját, élőhelyét természetvédelmi jelentőségek szerint. Az egy órás foglalkozáson a gyerekek bemutatót láthatnak a madarak viselkedésérő, valamint ügyességi feladatokat is végeznek. A gyerekek megérinthetik és kézbe vehetik ezeket a gyönyörű állatokat.

16:00   Előadás és napmegfigyelés: “Napunk felépítése és életciklusa”

Előadó: Čabala Tamás, csillagász, a Bódva-völgyi és Érchegységi Kulturális Központ mecenzéfi csillagvizsgáló és planetárium munkatársa.

Čabala Támás, csillagász szerint a Nap a Naprendszer központi csillaga. Körülötte kering a Föld, valamint a Naprendszerhez tartozó bolygók, törpebolygók, kisbolygók, üstökösök stb. A Földtől körülbelül 150 millió km távolságra van, ami fénysebességgel 8,3 perc. A Nap tartalmazza a Naprendszer anyagának 99,8%-át, átmérője 109 földátmérő. 73,5%-ban hidrogénből áll, amely a központjában zajló magfúzió során héliummá alakul. Az ennek során felszabaduló, majd a világűrbe szétsugárzott energia nélkülözhetetlen a legtöbb földi élőlény számára: fénye a növények fotoszintézisét, hője pedig az elviselhető hőmérsékletet biztosítja. Éltető ereje miatt a Nap kiemelkedő kulturális és vallási jelentőséggel bír.  A Nap csak egy csillag a sok közül, amely pusztán azért látszik olyan fényesnek, mert rendkívül közel van hozzánk. Ha ugyanolyan távol (4,3 fényévre) volna, mint a hozzá hasonló egyik legközelebbi csillag, az Alfa Centauri, olyannak látszana az égen, mint a többi fényes csillag. A Nap a legtöbb tekintetben átlagos csillag. Mérete, tömege is közepes. A Föld szempontjából természetesen rendkívül fontos szerepet játszik a Nap, mivel az élethez elengedhetetlenül fontos meleg és fény forrása. A Nap nélkülözhetetlen az emberiség életében. A Nap általunk látható és megfigyelhető része a fotoszféra. A Földünkig eljutó napsugárzás 90 %-a ebben a rétegben keletkezik. A fotoszféra átlagos hőmérséklete körülbelül 5800 K, de vannak ennél hidegebb (napfolt) és melegebb (fáklya) régiói. A fotoszférát granulák építik fel. A Nap fotoszférájának leglátványosabb képződményei a napfoltok. Távcsővel és néha szabad szemmel is jól megfigyelhető alakzatok. Először Galilei figyelte meg a napfoltokat még 1609-ben. A napfoltok mérete nagyon változó lehet, az egészen aprótól az óriás méretig. A napfoltok általában nem egyedül jönnek létre, hanem csoportokat alkotnak. A napfoltcsoportok élettartama 2-4 hét között változik. A Nap légkörének a fotoszféra fölötti rétege a kromoszféra. Nevének jelentése színes gömbréteg, mert a napfogyatkozások során vörös fényben ragyog. Vörös fényét a hidrogénnek köszönheti a normál megfigyelési körülmények között átlátszó réteg. Az előadó csillagász az aktív napról, napfoltciklusokról, napkitörésekről, koronakidobódásokról és ezek lehetséges hatásairól a mindennapokban fog beszélni. Az előadása valójában napmegfigyelés lesz a gyakorlatban, egy rendkívüli csillagászati óra lesz, a fotoszféra és kromoszféra, a napfoltok, napfáklyák, protuberanciák  megfigyelése lesz. A megfigyelés csak derült idő esetén lesz lehetséges.

17:00   Előadás, lemez- és könyvbemutató: “Madách Imre, az alsósztregovai géniusz.”

Előadó: Takaró Mihály, magyar irodalomtörténész, író, tanár, a Magyar Írószövetség tagja, József Attila-díjas, a Bocskai-díjas, a Magyar Örökség Díj, a Magyar Érdemrend lovagkeresztje tulajdonosa.

Takaró Mihály, irodalomtörténész előadásában beszél a sztregovai és kiskelecsényi Madách Imrének, a magyar irodalom és drámaköltészet kiemelkedő alakjának életéről és munkásságáról. Madách Imre magyar középnemesi családba született 1923. január 20-án, korai elődje, a költő Madách Gáspár, s az ő nagybátyja, Rimay János a Balassi Bálintot követő nemzedék legjelesebb költője. Élete nagy részét Alsósztregován töltötte, alig tizennégy éves, amikor meghalt az édesapja, ami nagyon megviselte. Szerencsére a családi birtok jövedelme biztosította, hogy tanulhasson, húszévesen már királyi táblabíró volt Nógrád vármegyében. 1945-ben házasságot köt Csécsén Fráter Erzsébettel. 1954-ben a házaspár kapcsolata megromlik. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt részt vett a nemzetőrség felállításában, mivel beteges volt, katonai szolgálatot nem vállalhatott. A szabadságharc leverése után Kossuth titkárának rejtegetése miatt egy évre bebörtönözték. 1860-as évek elején nagy meglepetés érte a magyar irodalmat. Megjelent Madách Imre drámai költeménye: Az ember tragédiája. A remekmű egy csapásra a nemzeti irodalom klasszikusai közé emelte szerzőjét. A Nógrád megyei földbirtokosról 1861-ig csak nagyon kevesen tudták, hogy kora ifjúságától kezdve lankadatlan becsvággyal írta költeményeit és színműveit; 1862-ben már a Kisfaludy Társaság tagja volt, 1863-ban a Magyar Tudományos Akadémia is megtisztelte tagságával. Nem túlzás azt állítani, hogy Madách Imre Az ember tragédiája című műve világhírű, méltán lehetünk hát büszkék rá, hiszen közülünk való volt. Értéke és mondanivalója máig sem kopott meg. 1861-1862-ben ismét bekapcsolták a politikába, Nógrád megye országgyűlési követévé választotta. 1861-en a pesti országgyűlésen a radikálisabb határozati párthoz csatlakozott. Egészségi állapota egyre romlott, 1864. október 5-én Alsósztergován halt meg szívelégtelenségben. Az idei Mécs László Szabadegyetem ezzel az előadással emlékezik Madách Imre születésének 200. évfordulójára. Az előadás után az előadó eddig megjelent könyveit és hanghordozóit árusítja és személyesen dedikálja azokat.

19:00   Előadás: “A magyar gazdaság kitörési pontjai – újszerő megközelítésben.”

Előadó: Regős Gábor Dr., közgazdász, gazdasági elemző, a Makronóm Intézet szakmai vezetője.

Előadó: Regős Gábor, közgazdász előadásában a gazdasági aktualitásokat több irányból is megközelíti. Egyrészt áttekinti azokat a geopolitikai trendeket, amelyek rövidebb-hosszabb távon meghatározzák azt a gazdasági környezetet, amelyben a régió országainak boldogulnia kell. Ezt követően bemutatja az aktuális makrogazdasági folyamatokat, kitérve az energiapiaci folyamatokra, a pénzpiaci folyamatokra, az inflációra, illetve a gazdasági teljesítményre. Az előadás következő részében felvázolja, hogy mi várható a gazdaságban, melyek azok a kockázati tényezők, amelyek problémát okozhatnak. Végül néhány szóban beszél a magyar gazdaság kitörési pontjairól – újszerű megközelítésben.

20:00   Előadás és filmbemutató: “A feltaláló – életrajzi dráma id. Béres József életéről.”

Előadó: Gyöngyössy Bence, Balázs Bála-díjas magyar filmrendező, filmproducer, operatőr, forgatókönyvíró, színész, az Arany Zenit-díj tulajdonosa.

Gyöngyössy Bence, magyar filmrendező a filmvetítés előtt röviden felvázolja id. Béres József életpályáját  és munkásságát. Ifjabb Dr. Béres József az Eötvös Loránd Tudományegyetem vegyész szakán 1977-ben szerzett diplomát. 12 évig volt a MTA Központi Kémiai Kutató Intézetének munkatársa. A cég megalakulása óta dolgozik a Béres Zrt.-ben, 2000-től a Béres Gyógyszergyár, 2006-tól a Béres Vállalatcsoport elnöke. Felesége, Béres Klára, a cég kommunikációs igazgatója, a Béres Alapítvány elnöke, vegyész, író, társa a munkában is. Édesapja, a Béres Csepp megalkotója egész életével példát mutatott emberségből, kitartásból, szolgálatból. Küldetése volt az emberi élet védelme. A Széchenyi-díjas kutató rendkívül életpályája bizonyítéka küldetéstudatának. Rögös pályakezdés és frontszolgálat után 28 évesen érettségizett. Egyetemi tanulmányait az Állami Mezőgazdasági Gépállomás kisvárdai laboratóriumának vezetőjeként végezte, agrármérnökként diplomázott,  majd summa cum laude doktori címet szerzett. A Béres Cseppet 1972-ben, szisztematikus kutatás eredményeként alkotta meg. A kutatás fő motivációja testvére daganatos betegsége volt. A hatásos készítmény hamar népszerűvé vált, de megjelenését politikai és szakmai indulatok övezték. A hatóságok a készítmény terjesztését tiltották, 1975-ben bűnvádi eljárást is indítottak id. dr. Béres József ellen. „Soha egyetlen embertársam életéről nem akartam, nem akarok és nem is tudnék lemondani. Más a dolgom a világban.” – vallotta. Szembeszállt a meg nem értéssel, irigységgel, szakmai féltékenységgel, mert küldetése volt: az emberi élet védelme. Kitartása, küzdelme nem volt hiábavaló. Cseppjeinek segítségével százezrek nyerték vissza egészségüket. A Béres Csepp és Béres Csepp Extra készítmények bekerültek a kiemelt nemzeti értékek körébe, a Hungarikum Bizottság döntésével a Béres Csepp lett az első gyógyszerkészítmény, amely felvételt nyert a Hungarikumok Gyűjteményébe. Életét több alkalommal is feldolgozták, legutóbb Gyöngyössy Bence készített róla egész estés életrajzi drámát,  A feltaláló címmel. Fia, Édesapja rövid betegség után 2006-ban hunyt el. Az életrajzi dráma a Béres Csepp megszületésének izgalmas történetét és dr. Béres József kutató hatalommal vívott, megalkuvást nem tűrő harcát mutatja be a hatvanas-hetvenes években. A Magyar Örökség Díjjal, Széchenyi-díjjal és Magyar Köztársasági Érdemrenddel is elismert Béres József életéről most először készült mozifilm. A filmet Gyöngyössy Bence rendezte, aki kiemelte:„A feltaláló a Béres Csepp születésének eseményeit követve egyúttal látleletet ad a hatvanas-hetvenes évek Magyarországáról, a (nem) működő szocializmusról, az akkori társadalmat átható hazugságokról, intrikákról. Úgy érzem, napjainkban különösen fontos, hogy felelevenítsük Béres József küzdelmeit, igazságszerető, megalkuvást nem tűrő személyiségét, elkötelezettségét és azt a morális értékrendet, amelyet a kutató ránk hagyott.” Béres József szerepében Gáspár Tibor Jászai Mari-díjas színész látható. Gáspár Tibor szerint a film története ma is aktuális, hiszen a kreatív elméknek, a más utakat járóknak mindig meg kellett küzdeniük a hatalommal, a hivatalokkal, némelyeknek még a saját családjukkal is, hogy elérjék álmaikat, megvalósítsák céljaikat. „Mindig harcolni kell az igazunkért, így tette ezt Béres József is.” – mondta a főszereplő. Béres József feleségét, Papp Katalint Huszárik Kata alakítja, színészi játéka felidézi az erős asszony személyiségét, aki a rengeteg baj és nehézség dacára is hűségesen kitartott férje mellett, mindenben támogatva őt. A feltaláló további főbb szerepeiben olyan kiváló színművészek láthatók, mint Székely B. Miklós, Hatházi András, Seress Zoltán, Für Anikó, Lukács Sándor, Trokán Péter, Bede-Fazekas Szabolcs, Oberfrank Pál és Trill Zsolt. A film időtartama: 2 óra 1 perc.