Néptáncgyűjtés

Kedves olvasóim! Harmincegy egymást követő cikkben próbáltam közelebb hozni a táncot, az emberi mozgás egyik legősibb szervezett formáját. Először általánosságban igyekeztem rámutatni az emberiség kultúrájában, az emberiség fejlődésében …

Néprajzi gyűjtésünkkor 1976-ban, és 2003-ban mindegyik beszélgető társ kihangsúlyozta, hogy Jókáról sok falubeli járt szolgálni a közeli városokba, Pozsonyba, Galántára, Nagyszombatba, sőt még Nyitrára is, és az ott …

A csárdásnak a legősibb formája a csoportosan körben állva, egymás kezét fogva táncolás. Az ilyen formában elhelyezkedve a tánc figurálisan kevésbé gazdag. Főleg a lépő motívumoknak a különböző …

A harmadik csárdásfajta a Felső-Tiszaháti, a szatmári, a bodrogközi, az Alsó-zempléni, stb. csárdás. Ez már a középső vagy tiszaháti táncdialektus néprajzi tájegység tánca. A csárdásban a vidék táncainak …

Nógrádtól egészen Abaújig (Losonctól Kassáig) a vasvári csárdás az uralkodó páros tánctípus. Természetesen ezen a vidéken is ahány falu, annyi nevük volt a páros táncoknak, mielőtt vasvári csárdás, …

A páros tánc szerkezeti felépítéséről részletesebb leírást ad Czuczor Gergely (Atheneum 1843), aki több vidék páros néptáncát ismerte: „…a friss, mint neve is mutatja, sebesebb lejtéseket kíván, s …

A csárdás táncnév gyűjtőfogalom, a páros táncok közös megnevezéseként a XVIII. században kezdett meghonosodni. Azt is mondhatjuk, hogy a tánctípus ilyen megnevezése a reformkor, a nyelvújítás korának a …

A címben jelzett összesítés a magyar néptánchagyomány leggazdagabb csoportját foglalja magába. Ebben a besorolásban találhatók a páros táncok – mai nevükön: csárdások – megannyi változata, a kisebb-nagyobb vegyes …

A férfi táncok királya a verbunkos tánc. Nálunk Szlovákiában élő magyaroknál is előkelő helyet foglal el a tánckultúránkban.

A hajdútánc egy szűkebb népréteg sajátos tánca volt. A pásztortánc is csak a lakosság egy bizonyos, bár sokkal nagyobb tömeget jelentő rétegéhez kötődik. Az emberiség történetében a pásztorkodás …