Madách Imre (Csáky K. repr.)

Az ember tragédiája halhatatlan írója, a magyar irodalom legnagyobb alkotója, Madách Imre iránti mély tiszteletünk a Felvidéken természetes és különösen indokolt. Hiszen a jeles költő nemcsak hogy vidékünkön született, s itt adta át testét az örök nyugalomnak, de 1859 és 1860 közt Alsósztregován alkotta legjelentősebb drámai művét is. Élete tehát örökre összeforrott Nógráddal.

A felvidéki Madách-kultusz gyökerei még az első köztársaság előtti időkbe nyúlnak vissza. A Losoncz és Vidéke című lap is csatlakozott például a XIX. század végén azokhoz a felhívásokhoz, amelyekben a Nógrádi Lapok a Madách iránti „kegyeletes tartozás lerovásának kötelezettségére” szólították a megye közönségét. A költő születésének centenáriumán pedig rangos ünnepségeket szerveztek Losoncon, majd a Losonci Hírlapban szorgalmazták a Madách-mauzóleum felállítását is.

Nincs szándékomban itt a Madách-kultuszt részletesebben ismertetni, az emlékeket alaposabban bemutatni, csupán néhány későbbi eseményről szeretnék szólni. Olyanokról, melyek a Madách Irodalmi és Kulturális Napok keretében valósultak meg, s melyek mozgatója a Nagykürtösi Csemadok Titkárság Irodalmi-nyelvi Szakbizottsága volt. Ennek pedig egy évtizeden át voltam az elnöke, s néhány pedagógustársammal (Urbán Aladár, Balázs Éva, Korcsog László, Krasznica Ferencné, Kossuth Magdolna) emlékezetes dolgokat sikerült véghezvinnünk.

1983-ban a hagyományteremtés szándékával rendeztük meg az I. Madách Imre Irodalmi és Kulturális Napokat. A költő születésének 160. évfordulóján nagyszabású s a mai napig emlékezetes ünnepségsorozat volt Nagykürtösön, Alsósztregován, illetve a járás más községeiben. Szeptember 17-én a budapesti Madách Színház művészei megkoszorúzták a drámaköltő sztregovai síremlékét. Ugyanezen a napon dr. Horváth István, a Nógrád Megyei Múzeumok igazgatója nyitotta meg a Madách Imre élete és munkássága című dokumentumkiállítást a Nagykürtösi Városi Kultúrközpont üvegtermében.

Belépőjegy. Az ember tragédiájának bemutatójára (Fotó: Csáky Károly archívumából)
Belépőjegy. Az ember tragédiájának bemutatójára (Fotó: Csáky Károly archívumából)

1983. szeptember 17-én este egy felejthetetlen és nem mindennapi eseményre került sor a járási székhely színháztermében. Madách szülőföldjén először mutatta be hivatásos színház a nagy művet, Az ember tragédiáját. A budapesti Madách Színház vendégszereplésének híre gyorsan bejárta a vidék magyar falvait. Autóbuszok hozták a kistelepülések színházrajongóit és Madách-tisztelőit Nagykürtösre. A színházterem az utolsó ülőhelyig megtelt, s a színészeket szűnni nem akaró taps fogadta.

Az eseményről Dusza István színikritikus akkor így számolt be az Új Szó hasábjain: „A Tragédia bemutatójának századik évfordulóján felfokozott izgalommal várták a nézők, hogy felgördüljön a függöny a nagykürtösi művelődési ház színpadán. Színháztörténeti esemény részese volt az, aki 1983. szeptember 17-én részt vett a Madách Színház előadásán, valamint az azt megelőző kiállítás megnyitóján. Ilyen közel Alsósztregovához, ennyire mélyen a szívében annak a földnek, amelyben Az ember tragédiája költőjének élete gyökerezett, még nem játszották el a drámai költeményt”.

Madách Csalomján keltezett levele 1859-ben. (Fotó: Csáky K. repr.)
Madách Csalomján keltezett levele 1859-ben (Fotó: Csáky K. repr.)

A darabot Lengyel György rendezte; Ádámot Dunai Tamás, Évát Bencze Ilona, Lucifert Gáti Oszkár alakította.

1983. szeptember 24-én irodalmi szemináriumot rendeztek Nagykürtösön. Praznovszky Mihály irodalomtörténész, kutató Madách Imre élete és munkássága címmel tartott előadást. Garaj Lajos egyetemi oktató előadásának témája: Madách drámái a cseh és a szlovák színpadokon.
Aznap este Lukanényén nyitották meg a Madách-dokumentumok vándorkiállítását, majd sor került ugyanitt a járási irodalmi vetélkedőre. Ennek anyagát Madách műveiből állították össze. Ipolybalogon Csáky Károly tartott előadást Az ember tragédiájáról.

Ugyancsak a Madách Napok rendezvénye volt az az irodalmi kirándulás, melyen kilencvenen vettek részt. Madách nyomában jártak, többek közt Balassagyarmaton és Csesztvén. Örök élményt jelentett a csesztvei látogatás, hiszen azon a napon nyitották meg Magyarország egyetlen Madách Múzeumának felújított kiállítását. A gazdag anyagot a tárlatrendező irodalomtörténész, Kerényi Ferenc mutatta be.

Madáchról az Irodalmi kapcsolatok I. c. kötetben (Csáky K. repr.)
Madáchról az Irodalmi kapcsolatok I. c. kötetben (Csáky K. repr.)

A kirándulók egy csoportja részt vehetett azon a beszélgetésen, melyet a Balassagyarmati Városi Tanács dísztermében Rapcsányi László vezetett Madách-díjas művészekkel. A magyar kulturális élet olyan jeles képviselői nyilatkoztak a Madách-életműről és Madách-élményükről, mint Sinkovits Imre színművész, Szabó István Kossuth-díjas szobrászművész, Hubay Miklós író, Kass János, Czinke Ferenc, Réti Zoltán és Farkas András festőművészek, Jobbágy Károly költő és Radó György műfordító.