November 1-jén lépett életbe a fejlesztési illetékről szóló törvény és a parlament máris módosította azt. A törvény sokak szerint több sebből vérzik, a jogszabály alkotóinak célja az volt, hogy a települések befektetőktől beszedett illetékeit legalizálják.
Több Pozsony környéki önkormányzat már elfogadta az illetékekről szóló általános érvényű rendeletet, januártól ugyanis azoktól, akik építkezni szeretnének a településeken, be kívánják szedni ezt az egyszeri adót. Érthető, hogy ezek a községek szívesen fogadták a jogszabály adta lehetőséget, hiszen a lakosok áradata olyan többletterheket ró az önkormányzatra, amelyeket ezek után is nagyon nehezen tud majd fedezni.
Pfundtner Edit a tegnapi parlamenti ülés után nyilatkozatban értékelte a módosítást, véleménye szerint a törvény „több fontos és szükséges változás mellett azon építmények pontos listájának kiegészítését is tartalmazza, amelyek esetében nem lesz kötelező az illeték fizetése.” A törvény tehát pontosítja azon építmények listáját,amelyek után nem kell befizetni az illetéket. Nem kell illetéket fizetni a felújítandó épületek után, amennyiben nem változik az építmények összterületének nagysága. Mentesülnek az adó befizetése alól például a sportcsarnokok és a tornatermek is. A korábbi törvény már megszabta, hogy például a szociális intézmények, egészségügyi központok, kultúrházak, oktatási-nevelési intézmények után nem kell fejlesztési illetéket fizetni.
A pozsonyi városrészek örömére is történt változás. „Az illeték kiszabásának, begyűjtésének és igazgatásának hatásköreit Pozsonyban az egyes városrészek veszik át. Egyidejűleg azt is pontosítottuk, hogy a fejlesztési illeték abban a kataszterben kerüljön felhasználásra, ahol az beszedésre került“ – tette hozzá Pfundtner Edit, a Most-Híd képviselője.
Ahogy már korábban írtuk, a törvényt tavaly novemberben fogadták el. Célja, hogy megszüntesse a korrupciógyanús eseteket és új finanszírozási forráshoz juttassa az önkormányzatokat. A törvény elsősorban azokon a településeken akar így segíteni, ahol fokozott építkezési hajlam tapasztalható. Ilyenek elsősorban a Pozsonyhoz közeli falvak és városok.
Az eredeti törvény szövege tett még egy kivételt, amelyet azonban most eltöröltek, az illetéket eredetileg azokra az építményekre lehetett volna kivetni, amelyek legalább 150 négyzetméteresek, azaz a kisebb családi házakra már nem. Ezt a határt a jogalkotók most kivették a törvényből, tehát a kisebb családi házakra is ki lehet vetni az illetéket.
A befektetők egy része nem érti, hogy milyen formában fogják téríteni a fejlesztési illetéket. Ezt ma is megtapasztalta e sorok írója, mint önkormányzati képviselő, amikor az egyik befektető, aki tömbházat kíván építeni, felvetette, hogy egyszerre nem tudja majd kifizetni a négyszázezer eurót, hiszen induláskor, amikor még egy lakást sem adott el, nincs akkora tőkéje, hogy ekkora összeget átutaljon a település számlájára. Az önkormányzatoknak az építkezési engedély kiadásakor kell kiróniuk a fejlesztési illetéket, a befektetőnek pedig 15 napja van a befizetésre. A törvény megengedi, hogy több részletben fizessen a befektető, amennyiben azt az önkormányzat elfogadja.
A jogszabályt sokan kritizálják, sokan diszkriminatívnak tartják rendelkezéseit. Ugyanis a települések őslakosainak is be kell fizetniük az illetéket, ha építkezni akarnak, miközben állandó lakhellyel rendelkező polgárként az ő adóhányadukat a település kasszájába utalja vissza az állam, míg a hivatalosan másutt lakókét, akikből az új polgárok lesznek, nem. Az önkormányzatoknak nincs lehetőségük rákényszeríteni az új lakókat, hogy bejelentkezzenek állandó lakhelyre a községbe, azaz az adóhányadot nem kapja meg a község. Eközben azok is használják a település nyújtotta szolgáltatásokat, akik hivatalosan másutt laknak.
A polgármesterek és önkormányzati képviselők egy része szerint a törvényt úgy kellett volna megfogalmazni, hogy ténylegesen csak a nagybefektetőknek kelljen befizetniük az új adót, azok a magánszemélyek, családok viszont, akik saját maguknak kívánnak családi házat építeni, mentesüljenek a befizetés alól. Ezt a törvény azonban nem szabályozza, ilyen kivételt a képviselők nem fogalmaztak meg.
