Olvasom egy napilapban, hogy az MKP előző elnöke után sóvárognak a magyar választópolgárok. Állítólag vele sokszorta jobban meg voltak elégedve, mint a mostani elnökkel. Bevezető tanmese:
A kisegeret megfogta az oroszlán, és nézegette, mint ficánkol. Az egér könyörgőre fogta:
– Ne egyél meg, oroszlán, ne egyél meg… nekem családom, gyermekeim vannak. Könyörgöm, ne egyél meg.
– Látod, ez eddig eszembe sem jutott…De adtál egy nagyon jó tippet.
Olvasom egy napilapban, hogy az MKP előző elnöke után sóvárognak a magyar választópolgárok. Állítólag vele sokszorta jobban meg voltak elégedve, mint a mostani elnökkel. Sőt, ha a régi elnök pártot alapítana, akkor a magyarok több mint a fele őrá szavazna. Kis hazugság, nagy hazugság, statisztika… csakhogy nem ez az egyetlen közvélemény-kutató létezik (melyről már korábban is kiderült, miként manipulálja az adatokat, a felmérés eredményeit, illetve azt is tudjuk, hogy a magyarokkal nem tudnak mit kezdeni a felmérésekkor). Nagyon érdekes, mert már egy korábbi felmérésben is torzítottak a kimutatásaik, összevetve azon eredményekkel, melyeket egy magyar kérdezőbiztosokból álló intézmény is mért, és a későbbi jelenségek ezt igazolták. Már az is furcsa, hogy olyan kérdést tesznek fel, mit tennének a polgárok, ha valaki (jelen esetben egy bizonyos személy) új pártot alapítana. Az emberek hajlamosak a feltett kérdésre válaszolni, sőt annak szellemében megváltoztatni későbbi magatartásukat… Ennek csak az a fondorlatos célja lehet, hogy elhintsék a pártalapítás gondolatát. Ezek alapján már az is sejthető, hogy ugyan ki rendelhette meg a kutatást, valószínűleg ilyenkor egy elvárt eredményt is tudnak premizálni, ami nagyon egyszerűen elérhető.
Például egy állatvédő tüntetés után az utcán „véletlenszerűen” megkérdezik a „spontán” járókelőket, hogy mi a véleményük az állatkínzásról vagy a kutyaviadalokról.
Az sem véletlen, hogy a szlovák kérdezőbiztosnak a magyarok vagy kitérő VÁLASZOKAT adnak vagy olyanokat, amiről tudják, hogy a szlovákok azt szeretik hallani. Ugyanez a helyzet, ha tudják, hogy egy nem magyar kutatóintézet számára kérdeznek. Ez az elutasító bizalmatlanság teljesen természetes egy olyan országban, ahol például a magyar szóért megvert embert vádolják meg, hogy a többi hasonló esetet ne is soroljam..
A pártszakadásban a másik ellenérdekelt az összes szlovák párt, mert amíg ez a határozottabb vezetés nem lépett színre, addig szépen elbohóckodhattak mindent, miközben elszaladt az idő, s a hallgatásra szoktatott magyarság szép lassan az elvárásoknak megfelelően szlovák iskolába adta gyermekeit, és már nincs utánpótlás az iskoláinkban. Az elkövetkező tíz évben magyar iskolák tucatjait kell majd bezárni, ami enek a gyáva, halogató, meghunyászkodó, kétszínű és haszonleső politizálásnak is köszönhető….
Gondoljunk csak ama január 8án Komáromban megtartott nagygyűlésre, amikor két pártvezető is összetojva magát a a szlovák közvélemény előtt szabadkozott, hogy nem is akarunk semmit, csak egy kicsit elbeszélgetni.
Akkor még volt esély és lehetőség az autonómia kikiáltására.
Mára ez már csak illúzió. És még inkább az lesz, ha a felvidéki magyarság tovább hagyja magát félrevezetni azok által, akik nem kis pénzeket vágtak zsebre azért, hogy csendben legyünk, és hallgassunk.
Custer tábornok kedvenc szavajárása volt, hogy a halott indián a jó indián. Tett is róla. Ülő Bikát és társait halomra gyilkolta a híres amerikai demokrácia nevében.
A szlovákok közt pedig az a jó magyar , aki nem követel, nem ellenkezik, nem panaszkodik, és nem beszél magyarul.
Egyszer már egy hamisított felméréssel lenyomták a szlovákiai magyarok torkán, hogy egy pártba kell egyesülni, és mindezt csak azért, hogy a már kimutathatatlan támogatottságú pártocska életben maradjon, és jó pénzes hátterükkel megvásárolják maguknak a megfelelő pozíciókat. S legfőképpen azért kellett egyesülni, hogy az Együttélés határozott nemzeti követeléseit leradírozzák. Sajnos ehhez az előző elnök lelkesen aszisztált. Most pedig azért kellene elhitetni a polgárokkal, hogy ez a végre egyenesedő gerincű párt nem jó, mert kiderült, hogy kik vitték jégre a tizenöt évvel ezelőtt megfogalmazott követeléseket.
„Mit csináltál a rád bízott talentumokkal?
Nincs más számonkérés, csak gyermekeink tekintetében. Ahány szóra váró gyermek, a jövőnek megannyi lámpása a meglódult időben.” – írta Sütő András.
Legalább ne december 5-én mocskolta volna be az újság a címlapját egy újabb gengszterváltó förtelemmel! Miközben a három évvel ezelőtti merényletről annak rendje és módja és a szadesz forgatókönyve szerint elfeledkeztek…
Mihályi Milnár László
