Néhány nappal ezelőtt számoltunk be róla, hogy augusztus 20-a alkalmából a kassai Szent István Társulás díszoklevelet adott át a Csemadok kassai szervezetének. Ebből az alkalomból elhangzott a szervezet méltatása. Habár a kassai szervezetnek semmilyen kerek évfordulója nincs, mégis jónak látjuk, hogy történetét vázlatosan áttekintsük a méltatás felhasználásával.
A Csemadok országos szervezete 1949. március 5-én alakult meg, és ezt követően néhány nap múlva már Kassán is létrejött a szervezet előkészítő bizottsága. A neve Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete volt, de Csehországban nem engedélyezték az alapszervezetek megalakítását. Ahol létrejöttek, ott azokat felszámolták.
A pártszervek szándéka ellenére a magyarság érdekvédelmi szervezeteként működött, már amennyire ezt a lehetőségek megengedték.
Szabó Rezső, egykor a Csemadok vezető titkára, ezért beszélt „két” Csemadokról: egy alulról spontán építkező szervezetről és egy felülről ránk tukmált struktúráról, a körülmények szorítása révén.
A Csemadok kassai szervezetének történetét Kolár Péternek kellett volna megírnia, hiszen a 60-as évek második felétől váratlan haláláig, 2017-ig teljes erőbedobással dolgozott a szervezetben különböző tisztségekben. De ezt a nagyon fontos munkát már nem tudta elvégezni.
A titkárság első székhelye az Andrássy-palota első emeletén volt, a kerületi titkárság a Fő u. 34. számú ház földszintjén működött. Nagyjából a múlt század 60-as éveinek végéig egyfajta védőburkot alkottak azok a magyarok, akik a kommunista hatalomátvétel után pozíciókba kerültek Kassán. Kommunisták voltak, vagy lágerből tértek vissza, és így politikailag kikezdhetetlenek voltak. De ezek az emberek lassan megöregedtek, nyugdíjba vonultak, és nem létezett olyan nemzedék, amely ezt a munkát folytathatta volna. A védőháló így szétszakadt.
Az 50-es években még persze ez nem volt érzékelhető. Gyorsan elindult a gazdag tevékenység.
1950-ben tánccsoport és dalárda, 1951-től színjátszó csoport alakult, amelyben a háború előtti időszak Kassán maradt hivatásos színészei is részt vettek.
Például a méltatlanul feledett Isépy Natália. 1961-ben elindult az Új Nemzedék népművészeti együttes és több zenekar is. E körül bábáskodott Hemerka Olga néprajzgyűjtő, aki énekkart is vezetett.
Megnyíltak a magyar iskolák, ahogy az ország többi részében is. A kassai magyar ipari fénykorát élte az 50-60-as években. Tanáraik és diákjaik a Csemadokban működtek.
1950-től a Csemadok városi szervezete az Olympia kultúrházban tartotta rendezvényeit, amelyet a tagok lelkes munkával hoztak rendbe. Nagyjából 20 éven át a magyar közösségépítés központjává vált. Ez szúrt nyilván szemet a szlovák nacionálkommunistáknak. Első titkára Szanyi József, első kerületi titkára pedig Béres József lett.
1968 márciusában – a prágai tavasz idején – a Csemadok Kassai Járási Bizottsága az Őszinte szó című kiáltványával a szlovákiai magyar kisebbség egyik legjelentősebb politikai és kulturális dokumentumát tette le az asztalra.
Ennek megfogalmazásában a Városi Választmány tagjai is részt vettek. Ekkor működött titkárként a méltatlanul feledett Váraljay Ottó.
Az 1968-as év szomorú fordulatot hozott a Csemadok tevékenységében: a város vezetése elvette a szervezettől az Olympia kultúrházat. A Csemadok kassai vezetését hivatalos levélben értesítették, hogy az Olympiát lebontják, mivel új lakótelep építésébe fognak. A szlovák Dargov néptánccsoport kapja meg az épületet, mert ők tudták fizetni a megemelt bérleti díjat. Azután mégiscsak lebontották az egész utcát és környékét. Ott épült a Kuzmány-lakótelep. (A névadó evangélikus püspök soha nem járt Kassán!) Egyúttal kiutalták számukra a volt Vitézi Házat (Frangepán u. – Tajovský u. 4.), amelynek emeletén nagyterem, földszintjén irodák helyezkedtek el. Udvara további terjeszkedésre volt alkalmas.
A Csemadok önkéntesei néhány nap alatt átköltöztették a szervezet milliós vagyonát az új épület földszintjére. Tíz nap múlva beállított a ZDMOS (Združenie detských a mládežníckych organizácií Slovenska – Szlovákia Gyermek- és Ifjúsági Szervezeteinek Társulása, 1969–89) küldöttsége, amely felmutatott egy kiutalást, amely szerint ők kapták meg az épületet.
Néhány nap alatt az utcára hurcolták a Csemadok teljes vagyonát, amely néhány óra alatt kámforrá vált.
Többek között két koncertzongora tűnt el. A Csemadok szervezete hajléktalanná lett. A botrány elkerülése érdekében 1969 kora nyarán a szervezet bérbe vehette a Fő utca 122. számú épület első emeletének lakását, ahol 1974-ig működött. Ott nagyon pezsgő klubélet folyt. Az Új Nemzedék is ott próbált.
1973-ban az Eperjesen elhunyt Rákosi Ernő festőművész vagyonát a Csemadokra hagyta, és eperjesi ingatlanának árát kiegészítve megvásárolták a Kovács utcai házat, amelyben a Csemadok Kassai Városi Választmánya jelenleg is működik. (Képeinek egy része azonban tisztázatlan körülmények között eltűnt.)
A 70-es és 80-as években irodalmi színpadok is szerveződtek a Csemadok székházában: a Pinceszínpad, a Szép Szó Irodalmi Színpad, a Glóbusz Bábszínház és a Parázs kisszínpad.
Ezekben az időkben a szervezet nemcsak a helyi művészeti csoportokat koordinálta, hanem magyarországi művészek és színházak fellépését is szervezte. A csoportokat azonban nem tudta anyagilag támogatni, ezért Gágyor Péter, a Szép Szó Irodalmi Színpad vezetője akkor Nemadoknak hívta a szervezetet.
1980-tól a Csemadok VB volt a főszervezője a Somodi Művelődési Táboroknak, amely színvonalas előadóival és kulturális programjaival több mint 10 éven át a kassai fiatalok és családok nyári találkozóhelye volt. Fellépett Kobzos Kiss Tamás énekes. Előadást tartott Czeizel Endre genetikus, Blaskovics József turkológus, Pásztor János régész és sokan mások.
A Csemadok kassai szervezetének jeles elnökei és titkárai is voltak, a csoportokat lelkes és szakmailag kiváló vezetők irányították, de Kolár Péter nevét ki kell emelnünk.
Az 1960-as évek végétől folyamatosan országos vagy városi szinten a magyar kultúrának és a Csemadoknak élt. Amikor 2017-ben váratlanul eltávozott, olyan űrt hagyott maga után, amit nehezen hevert ki a szervezet. Megérdemelten kapott emléktáblát a Csemadok épületében. 2017-től Köteles Szabolcs, 2019-től Rácz Valéria, majd 2021-től Hanesz Angelika elnökletével működik a Csemadok Városi Választmánya. Jelenleg a gazdasági vezető Kolár Eszter és a titkár Czáboczky Lívia.
A Kovács utcai székház kisebb kultúrházként működik, itt tartja rendszeres próbáit a Csermely kórus, az Őszirózsa népdalkör, itt találkoznak a fiatalok, az egyetemisták és a Kikelet ifjúsági csoport, valamint a Nyugdíjas Klub.
2021-től nyaranta helyismereti napközis gyerektábort is szerveznek, és elindult a Cimbora műhely, ahol alkalmanként táncolnak, mesét mondanak, énekelnek, vagy LEGO-robotokat építenek a gyerekek szakmai vezetéssel.
Hagyományosan szervezett történelmi megemlékezései és rendezvényei: a Magyar Kultúra Napja, a Kassai Magyar Kultúra és Történelem Napja a Bánk bán ősbemutatójának évfordulóján, a Kassai Magyar Bál, megemlékezés Magyarbődön a 48-as szabadságharcról, a Költészet Napja, a Múzeumok Éjszakája a Márai-kiállításban, a Nemzeti Összetartozás Napja, a Szent István-nap a történelmi egyházakkal együttműködve, a Magyar Népmese Napja, a Magyar Dal Napja, megemlékezés az aradi vértanúkról Margonyán. Ezen kívül rendszeresen szerveznek honismereti és egyéb kirándulásokat, a Tompa Mihály szavalóverseny járási fordulóját, és igyekeznek bekapcsolódni a város által szervezett rendezvényekbe, hogy a magyarok jelenlétét városi szinten is felmutassák. Az év minden hónapjára jut egy jelentős rendezvény. Fontos számukra a kassai Magyar Főkonzulátus jelenléte, amely sokban támogatja munkájukat.
Rendszeres rendezvényeik az irodalmi kávéházak, irodalmi beszélgetések és könyvbemutatók, valamint a Kazinczy Napok programsorozata.
A Kazinczy Napok idén 58. alkalommal kerül megrendezésre. 2023-ban a helyi szervezet elnyerte a Magyar Örökség Díjat. Folytatni szeretnék a Csemadok eddigi tevékenységét, és további, fiatalok számára is vonzó programokkal, kulturális és művelődési lehetőségekkel bővíteni munkájukat.
2019 januárjában megnyílt a Márai Sándor Emlékkiállítás a Mészáros utcai ingatlanukban, amelyet magyarországi támogatással vásároltak meg 2017-ben. Ez a modern, 21. század kihívásainak megfelelő kiállítás az egész világból városunkba vonzza a Márai műveit, életét ismerő, kedvelő és irodalomszerető közönséget. Idén, 2026-ban sikerült a kiállítás előterét, a lépcsőházat és a bejáratot felújítani, szintén magyarországi támogatással.
2024-ben kezdődött a Kovács utcai székház felújítása szintén magyarországi támogatással, amelynek köszönhetően a teljes tetőt és a csatornázást lecserélték, helyreállították az utca felőli homlokzatot, a bejáratot és az erkélyt, sikerült az első emeleti nagytermet teljesen modernizálni, új vizesblokkot és mosdókat kialakítani, és létrehozni egy teakonyhát. A megújult közösségi tér a kassai magyarokat szolgálja, és bíznak benne, hogy még hosszú ideig lesznek Kassán tenni akaró magyarok, akik szívükön viselik a Csemadok sorsát, és segítenek annak fenntartásában és működtetésében. Nincs még minden tervezett felújítás készen, de bíznak benne, hogy a jövőben sikerül majd mindent úgy befejezni, ahogyan azt tervezték.
Mi a víziója a Csemadok kassai szervezetének?
A kassai szervezet 1949 márciusában alakult. E több mint hét évtized alatt a város és lakói sok mindent megéltek, annak ellenére Kassa mindig szerves része maradt a magyar történelemnek is. Rajtunk múlik, hogy ezt méltóan őrizzük és hordozzuk, hogy továbbvigyük. Vigyázzunk csodálatos nyelvünkre, adjuk tovább gyermekeinknek. A magyar szónak, imának és dalnak helye van egy évezred után is Kassán, mi ide tartozunk, és értéket képviselünk ebben a városban. Ezt kell közösen továbbvinnünk. Ebben a munkában a Csemadoknak oroszlánrésze volt. Kívánjuk, hogy a Csemadok kassai szervezete ezt a nemes munkát sikeresen folytassa, történelmi hivatásának tudatában, mindannyiunk megelégedésére.
A kassai magyarság az elmúlt évtizedekben diaszpórává zsugorodott. De ne adjuk föl a küzdelmet! Nem a mennyiség a döntő, hanem a minőség.
Balassa Zoltán/Felvidék.ma
