A kormánykoalíció végre megtalálta azt a témát, amely mentén könnyen közös nevezőre juthat – az eurót. Elsőként, még az év elején, a Smer vezető politikusai ébredtek rá – kissé elkésve – és tudatosították, hogy az euró bevezetése sem könnyű, sem fájdalommentes nem lesz. Sőt, ellenkezőleg, az egész akció rizikósnak és politikailag kellemetlennek mondható. Ezt a témát nyilvánosan Fico barátja, Slota nyitotta meg, ezért az euróbevezetés témája a koalíciós tanács asztalára került. A politikai félelmek teljesen érthetőek. Szlovákia fokozatosan eltemeti a koronát, amely évről évre erősebb, és készül az euróra, amelyet természetes aggodalmak kísérnek. Mivelhogy a szlovákokból az eurozóna legszegényebb statisztáit kreálja majd. Csupán összehasonlításképpen: a szlovének átlagosan 39 000 koronának megfelelő eurót (1212) keresnek. A szlovákok pedig – és csak a szerencsésebbje – ennek a felét.
Különben Fico eredetileg elhalasztotta volna az euróbevezetést, hogy Mikloš tervei ne kössék meg a kezét. Elképzelését 2006 nyarán változtatta meg, amikor a kormánykoalíció összetételével kapcsolatosan a koronát az összeomlás fenyegette. 2007-re aztán a kormányfőből lelkes európárti politikus lett. A fékek behúzását pedig csak most kezdte el, amikor már érzi, hogy mennyire nem népszerű a „terve”. És miután tanácsadói is arra figyelmeztették, hogy a legfájdalmasabb az „átállás utáni” első két év, ami Fico számára éppen a parlamenti választás éveit jelenti. Azokat az éveket, amikor az ígéreteit szeretné beváltani. Azokat az ígéreteket, melyek euróban számolva igencsak szerény mértékűek lesznek. Amikor ugyanis Tomanová bejelenti, hogy három ötvennel (euro) megemeli a családi pótlékot, akkor ezzel az embereket csak kiakasztja…
Éppen ezért Fico most riadót fúj és az „információs kampányban” bízik, melybe még az egyházat is szeretné bevonni, továbbá milliárdokat próbál előteremteni a „kompenzációra”. Amikor ugyanis az euróra való átállás az élelmiszerek és az energia árának növekedésével jár együtt, akkor mindez elsősorban saját választóit éri majd hátrányosan…
Az euróriadó a koalíciós tanácson belül törvényszerű. Az eurót Ficora és kormányára rákényszerítették – rá kellett bólintania, hogy megőrizhesse politikai imázsát és a korona árfolyamát. A koalíciós tanács pedig jelenleg keresi annak a módját, hogy miként lehetne ezt a „koloncot” észrevétlenül az emberek nyakába vetni.
Dag Daniš, Pravda, FelvidékMa
