Már hosszabb ideje határozatképtelen az MKP Lévai Járási Elnöksége.
Történik mindez akkor, amikor egy igazán fontos, választásokkal teletűzdelt esztendőbe léptünk.
Folynak a megyei választások előkészületei, az alapszervezetek üléseznek, ahol fontos döntések születnek helyi szinteken, hogy a készülő járási konferencia megválaszthassa a megyei önkormányzati-választás MKP-listájára felkerülő képviselőjelölteket. Ennek jelentősége mindenki előtt világos, aki csak egy kicsit is visszagondol az előző időszakokra. Például 2001-ben, – hála a választók lendületének és lelkesedésének – az MKP a járásban „túlgyőzte magát”. Kilenc lehetséges mandátumból nyolcat megszerzett. „Kitöltetlen csekket kaptak” képviselőink útravalóul, hogy a Nyitra megyei testületben zavartalanul képviseljék a járás érdekeit. Aztán jött a következő választás 2005-ben, amikor néhány képviselő kapzsiságának és a bizalomvesztésnek köszönhetően katasztrofális lett a veresség.
Nyitrán azóta nincs egyetlen képviselő sem a Lévai járásból! Még olyan sem, aki a járás gondjainak legalább közvetítője lenne a döntéshozó nagykoalíció felé.
Most a megélhetési gondokkal küzdő Léva és Zselíz környéki polgár már a gazdasági válság nyomasztó terheit is cipeli, és ebben a nehézsorsú régiókban látja a szomorú valóságot: a rossz utakat, a szociális ellátó intézmények lehangoló helyzetét stb. Holott ezek megoldása mind a megyei önkormányzat feladata lenne.
Az országos médiákban, a felelős személyek szájából már többször elhangzott az, amit az utca embere amúgy is sűrűn emleget egymás közt, a zselízi és lévai kórház megszűnésének, illetve működése csonkításának szomorú történetét. Az egészsége védelme kapcsán, anyagilag ez mindenkit érint. Négy évvel ezelőtt a választópolgárok a két intézmény megszüntetése ellen szavaztak. Mégsem az történt, amit ők akartak.
Mi lesz az idén ősszel, a választásokat megelőző kampány-ígérgetések során? Megváltozik-e a helyzet, visszakapjuk-e a kórházainkat?
Eddig csak az látszik, amit a sajtóból is ki lehet olvasni, a felelősséget mindenki másra hárítja. Csak iszapbirkózás, értelmetlen macska-egér harc folyik az önös érdekek mentén, és ebben nincs benne a két vidék választópolgárainak érdeke, még csak említve sem. A jobbító szándék, a kórházak működésének felújítása nem igazán téma. Igyekeznek megosztani az embereket, hogy a jogos követelésük társadalmi súlya csökkenjen, maradjon az eddigi állapot, mert az ügyben érdekelt befektetők másban látják a befektetett pénzük hasznát. Nem a jól működő kis kórházakban gondolkodnak. Mi pedig utazhatunk kilométereket az alapvető egészségügyi ellátások szükségessége esetén. Kit érdekel, és ki hallgat meg bennünket, megfelelő képviselet nélkül, ha még az MKP Járási Elnöksége sem teszi a dolgát? Tettek helyett önös érdekek miatt, a kórházak megszüntetésének ellenzőit szeretnék kirekeszteni a pártból. MKP-tagok a lévai és zselízi környékén, ébresztő, amíg nem késő! Ne hagyjátok magatokat megtéveszteni.
Nem siránkozni kell a történtek felett, hanem tenni, hogy visszaálljon a „régi rend” az egészségügyi ellátásban, és más dolgokban. Mert van mit tennünk a lakosok közérzetének javítása, munkalehetőségeinek bővítése terén is, és ezeket csak közös akarattal, összefogással valósíthatjuk meg.
A közelgő európai parlamenti, a szlovák parlamenti, és a helyhatósági választások azok a lehetőségek, ahol tenni lehet. Megértő képviselőket választani, akik ránk is figyelnek, nemcsak önmagukra, Nyitráról, Pozsonyból, és Brüsszelből!
(Felvidék Ma, -j-)
