Közös nemzeti érdek Magyarország megerősödése a határon túli magyarság számára – derült ki a magyar-magyar kormányzati konzultáció utáni sajtótájékoztatón, amelyen elhangzott, hogy megmarad a kassai magyar konzulátus, és a vajdasági Magyar Koalíció a szerb kormánykoalícióban való részvételének felülvizsgálatára készül.
„Megköszönjük, hogy nem zárják be a kassai konzulátust” – jelentette ki Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnöke a magyar-magyar kormányzati konzultáció után tartott sajtótájékoztatón csütörtökön.
Szóba került a szlovák nyelvtörvény ügye is a magyar kormány és a határon túli magyar politikai szervezetek közötti csütörtöki megbeszélésen. Csáky Pál elmondta, hogy a törvénytervezet második olvasatban várhatóan június végén kerül a pozsonyi törvényhozás elé. Az MKP elnöke szerint a szlovákiai magyarság anyanyelvhasználatát csorbító javaslatokkal Szlovákia „megsérti az ígért status quo megtartását” és nemzetközi vállalásait. Az anyanyelvhasználat ügye európai kérdés – hívta fel a figyelmet.
Csáky Pál kérdésre válaszolva „gyerekesnek, nevetségesnek” nevezte, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnök Szlovákia területi egysége elleni támadásként értékelte, hogy Orbán Viktornak az elmúlt hétvégén Esztergomban az MKP és a Fidesz közös európai parlamenti kampányeseményén a Kárpát-medence kifejezést használta.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke elmondta, hogy „semmi sem valósult meg a közös vállalásokból”, amelyeket a szerb kormánykoalícióban részt vevő pártja és a kormány vett tervbe a délvidéki magyarság helyzetének javítása érdekében. Egy évvel a szerbiai választások és a kormányalakítás után ezért „végig kell gondolnunk, hogy mit teszünk” – mondta Pásztor István, majd hozzátette, hogy „a négy parlamenti képviselőnk nélkül nincs többség”, a szerb kormány kisebbségbe kerülése pedig „instabil belpolitikai helyzetet eredményezne” Szerbiában.
Markó Béla, a romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke elmondta, hogy a Bajnai Gordon miniszterelnök részvételével megtartott konzultáción arra hívta fel a figyelmet, hogy „magyarellenes szándékokkal is szembe kell nézni Romániában”, ahol „egyfajta etnikai tisztogatás zajlik”. Számos magyar szakembert távolítottak el a közhivatalokból. Ez feszültséget keltett a magyarok által is lakott régiókban, és „a feszültség tovább nőhet”. Az RMDSZ számára fontos, hogy a magyar kormány „egyértelműen lépjen föl az ilyen intézkedések ellen, hogy a magyar-román viszony ne romoljon”.
A magyar-magyar kormányzati konzultáció utáni sajtótájékoztatón Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára elmondta: „a határon túli magyarságon nem akarjuk a válság szükségszerű nehézségeit behozni”, a magyar miniszterelnök számára fontos, hogy ne csökkenjen a kormány által meghatározott támogatás összege. Gémesi Ferenc elmondta még, hogy a csütörtöki konzultációhoz hasonló együttes és kétoldalú megbeszéléseket az év második felében is terveznek.
A sajtótájékoztató résztvevői egyetértően fogalmazták meg azt, hogy közös nemzeti érdek Magyarország megerősödése. A határon túli magyarság abban érdekelt, hogy a mindenkori magyar kormány a gazdasági és szociális problémákon úrrá legyen, az anyagi mellett pedig politikai támogatást is kapjon.
Felvidék Ma, MTI, ddg
