Gács / Halič
Hont, Nógrád, Gömör és Torna
Gács / Halič évszázadokon át posztógyártásáról volt híres, hajdan a katonákat is gácsi posztóba öltöztették. A gácsi agyagművesség ugyancsak híres. A Losonctól néhány kilométernyire északra emelkedő Gács vára – melynek helyén ma egy művészien kiképzett, az utóbbi időben azonban gazdátlanul pusztuló barokk kastély látható – a XIV. században épült. Kis erődítmény volt, a fülek – zólyomi utat védte. Fontosabb szerephez a XV. század közepén jutott: az 1440-es években a Losonczy családé volt, majd a husziták foglalták el, s megerősítették. A huszitákat Hunyadi János ostromolta ki, a vár romba dőlt. A Losonczy család újra felépítette, de mivel ez királyi engedély nélkül történt, a magyar országgyűlés rendjei megint szétromboltatták. A többször elpusztított vár alapjain 1612-ben gróf Forgách Zsigmond kastélyszerű erődítményt építtetett, ez azonban a kuruc harcok során, a XVII. század végén újra kiégett. Megint felépítették, s II. Rákóczi Ferenc hadjáratai idején a környékbeli nemesek Gács várában kerestek menedéket. Rákóczi egy francia kapitányra bízta a várat, de az 1709-ben ágyúlövés nélkül átadta a császáriaknak. A vár alapjaira 1762-ben Forgách János gróf, az akkori tulajdonos építtetett barokk kastélyt: ezt 1896-ban alakították át mai formájára. Műkincsei 1945-ben eltűntek. Hajnóczy József (1750–1795), a magyar jakobinusok egyik vezetője itt volt Forgách Miklós gróf magántitkára, s ebben a faluban patikáriuskodott Csontváry Kosztka Tivadar. Az egykori Csontváry-ház ma is megvan a falu szélén, külseje azonban a különböző átépítések során olyannyira megváltozott, hogy már nemhogy Csontváryt, de még Csontváry korát sem idézi.
