Garamszentbenedek / Hronský Beňadik
Régió: Garam mente
Garamszentbenedek / Hronský Beňadik az egyik legrégibb bencés apátság székhelye. A Benedek-rendi szerzeteseket I. Géza király telepítette ide, s látta el őket nagy birtokokkal, még aranybányával is. Első templomuk az alapítás idején, a XI. században épült, a XIV. században gótikus jegyeket kapott, de a husziták tönkretették. A kolostor a török harcokban erődítményként próbált ellenállni a töröknek – a bányavárosokat védte –, a török azonban elpusztította. A benne lakók újra meg újra felépítették; legutoljára 1881-ben égett le mind a templom, mind a kolostor. Ekkor Simor János hercegprímás állíttatta helyre s bővíttette ki nagy költséggel, megadva az épületegyüttes mai képét. A kéttornyú csarnoktemplom a kora gótikus stílus egyik legszebb közép-európai emléke, gótikus főkapujának szépsége vetekszik a román kori jáki templom bejáratáéval. Tornya 48 méter magas, a templomhajó hossza 38 méter. A bejáratnál még a hajdani csapóhíd nyomai is érzékelhetők. Déli oldalhajójában van a Szentvér-kápolna (1510), az északi mellékhajó oltárdísze a Mária-, a Szt. Benedek- és a Szt. Skolasztika-szobor (XV. század). A főhajó alatt a Koháry család kriptája, az oldalhajóban Koháry István síremléke (1664) van. Néhány falfestmény a Szt. György-legendát idézi. Az apátság évszázadokon át hiteles helynek számított, szellemi és gazdasági hatása messzire kisugárzott.
