A kassai Szent Erzsébet-székesegyház

Kassa város egyik büszkesége, a magyar gótika kiváló alkotása a Szent Erzsébet székesegyház, mely a Kárpát-medence legnagyobb megmaradt csúcsíves temploma.

A kassai dóm keresztben áll az oválisan kiszélesedő Fő utca tengelyében, hiszen kelet-nyugati tájolású. Két oldalán így két teret képez: az északin a Fő tért (Hlavné námestie), a délin pedig a Szabadság tért (Námestie Slobody).
A székesegyház a gótikus építészet legszebb alkotásai közé tartozik. Helyén már a 13. sz.-ban állt egy kisebb románkori, majd egyhajós csúcsíves templom (alapterülete 520 m²). 1374 körül láttak hozzá az új, jóval nagyobb templom építéséhez, bár az aránylag szűk főutca és a Csermely-patak (ma újra a Fő-utcán folyik részben végig) csak 60 m külső hosszúságot engedett meg. Szélessége 35,50 m. Alapterülete 1200 m². A főhajó belső magassága 11.50 m. A braine-i (Framciaország) Szt. Yved apátsági templom alaprajzára feltünően hasonlít, mégha egyesek szerint a xanteni (Németország) Szent Viktor-templom alaprajzát követi. A háromhajós csarnoktemplomot sohasem fejezték be. Építése 1520 után maradt abba. Így déli tornya csonkán mered az égnek. Meghatározó építőművésze Kassai István (~1430-1499 előtt) mester volt, aki szentságházát is faragta (1468-77). Ezt tartják a világ legszebb pasztofóriumának. Legkiemelkedőbb részei Mátyás király idejében készültek, különösen a kőfaragók s az oltárkészítők remekeltek. 1556-ban ismét tűzvész pusztította a várost, s a dóm négy oltára menekült csak meg. Ekkor épp a protestánsok kezén volt. Később több alkalommal renoválták. 1877 és 1896 között a pesti Parlament tervezője, Steindl Imre tervei szerint újították fel. Henszlmann Imre elképzelései alapján. Belsejét öthajóssá alakították át. „A kassai dóm évszázadok folyamán temérdek viszontagságon esett keresztül, a legnagyobb csapás azonban, amely érte, múlt századbeli restaurálása volt. – írja Divald Kornél – Eszünk ágában sincs, hogy ezért bárkit is felelőségre vonjunk. A tudákos kor volt itt a ludas, amely maga művészi eszmék nélkül szűkölködött s a régi mesterek alkotásainak megkorrigálásával és purifikálásával állított magának országszerte szomorú monumentumokat. Azt azonban méltán fájlalhatjuk, hogy a kassai dómról restaurálása előtt és közben nem készültek kellő számmal fényképek…” 1980 óta a dómon folyamatos helyreállítási munkák folynak.
Az északi kapuzat fölött az Utolsó ítélet és a Kálvária-jelenetsor tekinthető meg. A kapuzat alsó részének közepén a dóm védőszentje, Árpád-házi Szent Erzsébet, bal oldalt Szent Imre, Szt. István, jobb oldalt Szt. László és Szt. Henrik – Szent István sógora – szobra áll (Lantay Lajos munkái, 1888). A szobrok gótikus eredetiei Budapestre kerültek. Ez a kapu 1860-ig aranyozva volt, s ezért Porta aureának (Aranykapu) hívták.
E kaputól balra látható II. Rákóczi Ferenc latinnyelvű epitáfiuma (Löffler Béla és Sipos Béla munkája; 1938.VII.24.).
Az északi torony magassága 59 m, barokk sisakját 1775-ben kapta, melyet az utóbbi években újraaranyoztak 12 kg arannyal. 1926-ban négy új harangot húztak fel a toronyba. Az eredeti 18 mázsás harangot (1558) a múzeum udvarára vitték. A torony látogatható, szép kilátás nyílik a történelmi városmagra és a környékre. 160 lépcsőn kell fölmenni. A déli Mátyás-torony befejezetlen; toronysisakját 1904-ben tették fel. A nyugati homlokzatnak három kapuja van, az oromzaton Szt. Erzsébet áll. A középső főkapu felett az Olajfák hegyén játszódó jelenet domborműve látható.
Érdemes a vízköpőket is megtekinteni. Csupa torz állatot láthatunk, melyek azért készültek, hogy a rossz szellemeket elriasszák. Egy közülük, a Mátyás-torony jobboldali vízköpője egy női alakot ábrázol. A hagyomány szerint, Kassai István házsártos és iszákos feleségén úgy állt bosszút, hogy megmintázta, s most az idők végezetéig esővizet gurgulázhat csupán.
A templombelső hálóboltozatos főhajója 20 m magas. A szentély 11 m magas főoltára 1474-1477 között készült a nevezetes kassai képfaragó műhelyben. A szárnyasoltár háromfülkés, középső szekrényének dísze három nagy hársfaszobor: középütt koronás Mária a gyermek Jézussal (magassága 247 cm), jobján a bibliai Szt. Erzsébet, balján Árpád-házi Szt. Erzsébet (194 cm). Az oltár kettős szárnyát összesen 48 kép díszíti. A belső szárnyak 12 képe Árpád-házi Szt. Erzsébet életét mutatja be, a nagybőjti 24 kép Krisztus kínszenvedésének jeleneteit, az adventi 12 kép pedig Szűz Mária életét, illetve Krisztus fiatalkorát.
A szentély püspöki trónusa, 12 szobra és 5 színes ablaka 1865-ben készült. A főoltártól jobbra elsőként Mária látogatása oltárát (1516) látjuk, utána Szt. Anna oltárát (1850, Tirolból hozták), majd az Úrvacsora oltárát Bártfán készült a 15. sz.-ban, Bártfa 1896-ban ajándékozta Kassának.
A dóm falain néhány 15. sz.-i freskó látható. A déli kapu melletti káptalani sekrestye 1460-ban épült, oltára 19. sz.-i tiroli munka két 1550-ből származó képpel. A déli kereszthajóban áll az 1619-es kassai vértanúk oltára. 1923-ban készítette Tihanyi Lajos. A vértanúkat 1995-ben a pápa kassai látogatása alkalmával avatta szentekké.
A déli ablakokon mindazoknak a területeknek a címerei is láthatók, melyek egykor a magyar királyok fősége alá tartoztak (Dalmácia, Kúnország, Nagy-Bulgária, Erdély, Magyarország, Szerbia, Szlavónia, Horvátország, Csehország, Morvaország, Szilézia).
A déli előcsarnok kapuja mellől a dupla Királylépcső (1485) vezet a Király-oratóriumhoz, ahol Mátyás hallgatta a misét kassai tartózkodásai idején. Itt vannak elhelyezve a diadalív szobrai. A lépcsőt Szerelmesek Lépcsőjének is nevezik, mivel ha két személy egyszerre és egyforma sebességgel indul el fölfelé, négyszer tallkoznak. Öt ilyen van a Kárpát-medencében. A legközelebbi Kolozsvárott. Az orgonakarzat alatt latin felirat. Giszkra János készítette (1441), s azt hirdeti, hogy Komáromban megszületett V. László, s ő a törvényes uralkodó.
A déli előcsarnokban – az oratórium alatt – áll a 15. sz.-i Szt. Antal-oltár 8 egykorú szárnyképpel. Szent Antal képét 1860-ban Klimkovics Ferenc (1826-1890) festette.
A déli kapu mellett fekvő Mettercia-kápolna 1447-ben épült. Alatta van a kassai püspökök sírboltja. A kassai püspökség volt a legfiatalabb, 1804-ban alapították. 1995-ben érseki rangra emelték. A Mettercia-oltár képe 1516-ből származik. Ezt Czottmann Bertalan gyógyszerész és neje fetettették meg Babocsai János kassai mesterrel. Mintegy harminc alakot tartalmaz. A képen többek között Szent Anna, Szűz Mária a gyermek Jézussal látható, tehát „Szent Anna harmadmagával”, azaz: Mettercia.
E kápolna előtt, a királylépcső nyugati szomszédságában található a világ legrégebbi öntöttvas-oltára. Konrády Lajos, prépost-kanonok tervei alapján készült el a Szent Kereszt-oltár (Vasoltár) az első vliágháborúban elesett kassaiak emlékére, melyet a neves kassai harangöntő és kovácsmester Buchner Béla készített el. 1930-ban állították, egy évre rá szentelték föl.
Szintén e kápolna mellett áll Mátyás király örökmécsese, melyet 1940-ban hoztak ide a déli kapu mellől.
Az orgonakarzat alatti oszlopokon szobrok. Magyar királyok (Szent István, Szent Imre, Szent László, I. Károly, Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás) és Alamizsnás Szt. János. Az első három és János szobra 15. századi, a többiek a 19. sz.-ban készültek.
Az északi kereszthajó homlokzatát Dudits Andor (1866-1944) Rákóczi életét ábrázoló festménye (1914-1916) foglalja el. A kép alatt, jobboldalt, az altemplomban nyugszanak II. Rákóczi Ferenc és bujdosótársainak a hamvai. 1906-ban, országos ünnepségek keretében helyezték el négy márvány-koporsóba a földi maradványokat.
Az orgonát a pécsi Angster-cég készítette, az orgonaszekrény csúcsíves szobrászati alkotásait a bártfai Hölzl Mór alkotta.
A székesegyház közepén egy csillár lóg, melyet a dohánygyári munkásnők ajándékoztak 1901-ben. Bajorországi munka. Érdekessége, hogy a csillárt a Szent Korona mása tartja. Ha alatta állva a főoltár felé fordulunk, előttünk a Napba öltözött asszony (Szűz Mária) szobrát láthatjuk.
A tornyokat tehát nemfejezték be. De a tervek szerint esténként mégis úgy láthatjuk majd a székesegyház tornyait, mintha elkészültek volna. Két csúcsíves tornya mered majd az égnek. Ez a lézer-technikának köszönhető.
Ha rátekintünk a Dómra, érdemes Márai Sándor szavaira gondolnunk: „Nem tudtam, hogy ennyire tökéletes ez a dóm, szülővárosom remekműve, ez az évszázadok műgondjával épített tökéletesség. Meghatott gyönyörűséggel nézem minden kövét. Nincsen sok ilyen Európában: talán húsz, vagy huszonöt. Ez a néhány dómtorony, a chartresi, a reimsi, a kölni, a kassai, ezek jelentették a múló időben az örök Európát.
De valamire figyelmeztet is a dóm. Ezt mondja, csonka tornyát, mint egy kéz megsérült mutatóujját a magasba tartva: „Ebben a városban épült valami, ami az egész világra szól. Ebben a városban remekmű épült. Nézz a magasba, figyelmesen, aztán hajtsd le a fejedet, alázatosan. Az ember csak annyit ér, amennyire megérti a nagy jelképeket. Az ember csak akkor él, ha épít valamit. Legalább egy dómot, évszázadokra. Értsd meg!”