A kárpátaljai magyar pedagógusok elszomorító, egyben felháborító tényekről számoltak be a magyar parlamentnek. Állításuk szerint fokozatosan szüntetik meg a magyar nyelvű oktatást Ukrajnában, s teremtenek abszurd helyzeteket a nemzetiségi iskolákban. A magyar parlament Külügyi és határon túli magyarok bizottsága kedd délelőtt fogadta a kárpátaljai magyar pedagógusok küldöttségét. Ahogy Németh Zsolt testületi elnök fogalmazott, rendkívül sajnálatos, hogy idén immár második alkalommal kell megbeszélést folytatniuk. A fejleményekről Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusok Szövetsége elnöke úgy tájékoztatott: Ukrajna 2000-ben fogadta el azt a határozatot, melynek értelmében áttér a 12 éves középfokú oktatási rendszerre. Ez a rendelet új tantervi követelményt és hozzárendelhető új tankönyveket irányzott elő. A minisztérium által jóváhagyott tantervek alapján a tankönyveket pályázaton választják ki, majd a kisebbségek számára lefordítják azokat. A szaktárca a különböző tankönyvcsaládokból azonban nem következetesen, hanem önkényesen jelöli ki a magyar iskoláknak a lefordítandó tankönyveket, ezért a különböző osztályokban sok esetben nincs megfelelő folytonosság az egyes tantárgyak tankönyveit illetően.
„Az ukrajnai nemzetiségekre nézve diszkriminatív, hogy míg az ukrán intézmények minden tantárgy esetében háromféle tankönyv közül választhatnak, addig a nemzetiségi iskoláknak egyféle tankönyvet jelöl ki a minisztérium, ráadásul a vélemények megkérdezése nélkül. A helyzetet súlyosbítja, hogy a magyar tankönyvek általában fél év késéssel jutnak el az oktatási intézményekbe” – közölte, hozzátéve: 2007-ben az oktatási minisztérium menet közben leállította a biológia és a földrajz tankönyvek fordítását, és ezek a kötetek a hivatalos ígéretek ellenére azóta sem jelentek meg, ahogy nem adták ki magyarul a 7.-es Ukrajna történetét sem. A 6. osztálytól pedig elmaradt az egészségtan, munka, ének-zene és még számos tantárgy könyveinek megjelentetése.
Hangsúlyozta: Ukrajna függetlenné válása óta nem jelent meg a magyar iskolák számára egyetlen példatár, földrajzi és történelmi atlasz, munkafüzet vagy szótár sem. Legújabban, a szakminisztérium október 19-én kelt levelében értesítették a megyei oktatási főosztály vezetőjét, hogy december 15-ig nyújtsák be a tárcának a következő évre vonatkozó tankönyvrendelésüket. A mellékelt megrendelő lap nyomtatványaiban a korábbi évek gyakorlatától eltérően azonban nem volt feltüntetve az a lehetőség, hogy a szaktárgyi könyvek közül milyen arányban kérnek ukrán, illetve nemzetiségi nyelvű könyveket. A magyar iskolák 10. osztálya számára például csak az ukrán nyelv, a magyar nyelv és irodalom könyvek szerepeltek, ami arra utal, hogy a minisztérium nem tervezte a többi tantárgy tankönyveinek lefordítását.
Orosz kitért arra is: bíztató ígéretek most is elhangzottak a tankönyvek és vizsgatesztek lefordítását illetően, ám hasonló 2006-ban is előfordult, amikor például írásbeli vállalás ellenére sem történt meg az emelt szintű érettségi magyar nyelvre való átültetése. Ennek következménye azonban az lett, hogy a magyar iskolák végzőseit tömegesen kirekesztik a felsőoktatásból. „Diszkriminatívnak véljük, hogy ukrán nyelvből és irodalomból ugyanazt a tesztet kell mindenkinek teljesíteni, mint az ukrán anyanyelvű, ukrán iskolában érettségizett, ukrán nyelv és irodalom szakra felvételizők. Abszurd helyzet áll elő jövőre, mert az ukrán állam által anyagilag nem támogatott kárpátaljai magyar főiskola minden szakára ukrán nyelven és ugyanezen nyelvből tett emelt szintű maturák alapján nyerhetnek felvételt a diákok. A magyar nyelv és irodalom szakra ukrán nyelvből és irodalomból, Ukrajna történetéből és valamely európai idegen nyelvből (angol, német, francia, spanyol) tett emelt szintű érettségik alapján kezdhetik meg a fiatalok tanulmányaikat. Az ukrán állami oktatáspolitika kisebbségellenes, intoleráns hozzáállását hangsúlyozza az is, hogy idéntől nem finanszírozza az államilag kötelező tárgyak oktatásának költségeit az alapítványi líceumok számára, jóllehet a középfokú oktatás törvényileg mindenki számára kötelező” – sérelmezte az elnök.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöke egy másik, eddig nem tapasztalt negatív jelenségre hívta fel a figyelmet: elmondása szerint immár a médiában is megfigyelhető a nyílt magyarellenesség. Legutóbb épp az első számú állami televízió élő adásában több megszólaló is azon véleményének adott hangot, hogy a magyar állam Ukrajna vonatkozásában agresszív külpolitikát folytat, s e kijelentések alatt Sólyom László fényképe jelent meg a képernyőn.
Németh Zsolt ezt követően, visszatérve az oktatásügyre, úgy fogalmazott: Ukrajna legutóbbi lépésével olyan határt lépett át, amely végképp elfogadhatatlan. Északkeleti szomszédunk ugyanis sorozatban durván megsérti a kárpátaljai magyarság oktatási, nyelvhasználati és alapvető emberiségi jogait. Tájékoztatott arról is, hogy a témában a magyar Külügyminisztérium berendelte Ukrajna budapesti nagykövetét, ezzel együtt felkéri a magyar kormányt, tegyen további intézkedéseket, s nemzetközi színtéren is tiltakozzon Ukrajna döntései ellen. Végül leszögezte: ugyan stratégiai célnak tekintik Ukrajna euroatlanti integrációját, ám ha nem rendezi a magyar kisebbséggel fennálló vitáit, hazánk nem támogatja az imént említett közeledését.
STOP
