(Frissítve) Két nappal a választások előtt 58 képviselő kezdeményezésére rendkívüli ülést tart a parlament a párttörvény módosításáról, hogy az árvízkárok enyhítésére 4 millió eurós forrást szerezzen a politikai pártok finanszírozására szánt összegből. Ezt a pénzt Robert Fico gyorssegélyként infrastuktúra-helyreállításra akarja kiutalni.
Az árvízkárokat 250-300 millió euróra becsülik, több ezer községet sújtott a természeti katasztrófa, legalább 18 ezer ember szenvedett konkrét és jelentős anyagi kárt. A kormány 25 milliós kártalanítási összeget szavazott meg saját tartalékalapjai terhére, igaz, közben kiderült az is, hogy a tartalékalapokban már nincs pénz. Támogatást kér Szlovákia az uniós szolidaritási alapokból is.
Bár az ellenzéki pártok nem tartják helyesnek, hogy Robert Fico a „mások pénzéből” akar jótékonykodni, kizárólag a saját belátása szerint, ma az ülésen 111 képviselő megjelent. A kormány sürgősségi javaslatait Ján Počiatek pénzügyminiszter, Vladimír Chovan földművelésügyi és Jozef Medveď környezetvédelmi miniszter terjesztette elő, a plénum rövid vita után ezeket megszavazta. A koalíciós képviselők közül minden igennel szavaztak, az ellenzékiek között volt ellenszavazat és tartózkodás is, de minden frakcióban akadtak támogatók. A legtöbben a Kereszténydemokrata Mozgaloméban.
A vitában is ők voltak a legaktívabbak. Pavol Hrušovský szemére vetette a koalíciónak, hogy az ellenzéket meg sem szólították az ülés összehívásának javaslatával, pedig első alkalommal volt tényleg törvényesen – katasztrófa miatt – sürgősségi határozathozatalra szükség a parlamentben. Hrušovský a választási kampány ellenére kifogásolta, hogy a koalíció nem akarta felmutatni Szlovákia népének, hogy a bajban egységes a politika is, nincs kormánypárt és ellenzék, ha segíteni kell. Hozzátette: a KDM már a kormány döntése előtt nyilvánosan megígérte, hogy az új parlament kereszténydemokrata képviselői első fizetésüket az árvízkárosultak megsegítésére utalják át. A KDM a törvényjavaslatok támogatásával is szolidaritását fejezi ki, zárta vezérszónoki beszédét, amit Július Brocka és Daniel Lipšic epés felszólalásai követtek arról, hogy négy év alatt a kormány többet költött futballstadionokra, mint árvízvédelemre, majd javaslatok sora hangzott el, milyen sport-építkezésektől lehetne még pénzt elvenni. 27 milliót javasolt átcsoportosítani a nemzeti futballstadion kiadásaiból.
Zdenka Kramplová is felszólalt. Jelezte: még agrárminiszterként válságkezelő alap létrehozását javasolta, s nem az ő hibája, hogy nincs ilyen. A kormány mostani javaslata alapján pedig kezdeményezte: dolgozzák ki azt a törvényt is, amely a politikai reklámokra szánt összegeket kötelezően egy katasztrófavédelmi alapba irányítaná át.
Vladimír Chovan agrárminiszter kárenyhítési javaslatait egy másik elődje, Simon Zsolt is támadta. Azt mondta: koncepciótlan, és nem igaz, hogy nincs költségvetési vonzata. Simon a kormány mostani „kárenyhítő” gyakorlatát is kifogásolta. Egyes helyekre kofferban viszik a pénzt, mondta, más helyeket pedig igazolásokat követelnek a keletkezett károkról, addig egy fillért sem adnak.
Miklós László az MKP volt környezetvédelmi minisztere a kormány árvíz elleni küzdelmének fejre állított sorrendjét bírálta. Kijelentette: ahhoz nincs is szükség törvényi változásokra, hogy a rászorulókon segítsenek. A beterjesztett törvénymódosításokat elnagyoltaknak nevezte. Kijelentette: első a katasztrófa sújtotta emberek helyzetének rendezése, az agrárkárokat pedig később is ellentételezni lehet, amikor már levonult az ár, és világossá válik, milyenek a tényleges károk. Arra is figyelmeztetett: a geológiai törvény anélkül is tartalmazta a szükségeljárás finanszírozásának lehetőségét, hogy a törvény ezt kimondottan a kötelességévé tette volna. Miklós László elmondta: ilyen – tehát katasztrófamentő – célra régiófejlesztési források is felhasználhatók. Jozef Medveď miniszter arra hivatkozott: mivel most olyan geológiai vizsgálatot kell elvégezni, amely egy hegy állagának megváltozásából adódott, és nem valamilyen beruházás miatt történik a vizsgálat, szükséges ezt az esetet is beilleszteni a jogszabályba.
A plénum 12 után néhány perccel második olvasatba utalta a javaslatokat, a bizottsági vitát követően pedig 13.30-tól folytatódott a részletes vita. Ezen Daniel Lipšic módosító javaslatként előterjesztette, hogy az idei költségvetésen belül, az oktatási és sportminisztérium fejezetében a Nemzeti Labdarúgó Stadionra szánt összegből 27 millió eurót kárenyhítésre csoportosítsanak át. Ján Počiatek és a kormányoldal ezt lehetetlennek nevezte, arra hivatkozva, hogy indirekt módon a költségvetési törvény nem módosítható. A tárgyi megjegyzésekben igazi választási kampányos becsmérelgetések folytak, ugyanígy Stanislav Janiš (SZDKU) módosító javaslata után is, amelyben a pártfinanszírozásból származó 4 millió eurót egyéni károsultak megsegítésére kívánta fordítani, azzal az érvvel, hogy egyéni kártérítés uniós segélyalapból nem folyósítható, a közutakat és hidakat viszont európai pénzekből is újra lehet építeni. Ezzel lényegében beindult az adok-kapok. A kormányoldal képviselői foggal-körömmel védték a kormány előterjesztését, az ellenzék arról beszélt: vannak jobb megoldások is, gyorsabban és többet is kaphatnának a károsultak, ha a kormány képes lenne kezelni a problémákat. A koalíció az árvízkárosultak érzelmeire játszott, az ellenzék a kormány felelőtlenségét emlegette, Martin Pado többek közt azt, hogy legfeljebb 3 300 eurót kaphat az az egyén, akiken összedőlt a háza. A kormány gondolkodás nélkül mondott számokat, hogy még a választások előtt hasson, a 25 milliós és a 4 millió eurós mostani csomag igazából Potyemkin-falu (Viliam Novotný).
A vita zárszavában Ján Počiatek is beismerte: valóban csak azonnali, jelképes segélyt akarnak folyósítani, mert a jövőben még további pénzösszegekre lesz szükség. Az ellenzéki módosító javaslatokat elutasította, sajnálta, hogy az ellenzék politikai tőkét akar kovácsolni a katasztrófából, közben hosszan fejtegette, kormánya hogyan nem adott még egy fillér segélyt sem Görögországnak… Szóval: pro és kontra folyta a vita, hogy ki tudja jobban, felelősebben vezetni az országot. Az Počiatek zárszavából sem derült ki, ki és hogyan fogja ellenőrizni, milyen elvek alapján osztották el a pártok költségvetéséből származó összeget. S ha ebben a pillanatban a szemlélőnek olyan benyomása támadt volna, hogy a plénumban befejeződik a választási kampány, tévedett: Jozef Burian (Smer) közös bizottsági előadóként a Smer pártfinanszírozási botrányának kapcsán az SZDKU korábban Fico által kiteregetett pártfinanszírozási ügyeletét melegítette fel, hogy 48 órával a választások előtt erre is újra figyelmeztesse az ország népét.
A geológiai törvény módosításáról és az agrárkárok ellentételezésének feltételeiről vita már nem volt. Utána a plénum szavazott. Ahogyan várható volt, a kormány előterjesztéseit változatlan formában, elsöprő többséget kaptak. A pártfinanszírozásit a 114 jelenlévőből 112 támogatta, ellene a független Pavol Minárik szavazott, a másik két törvénynél egy-egy tartózkodás volt.
Felvidék Ma
