(Frissítve) Koalíció és ellenzék a parlament plénumában inkább arról vitázik, mi történt az elmúlt négy évben, és mi az azt megelőző nyolcban. Alapvetően miniszterek és volt miniszterek, illetve ex-államtitkárok cserélnek véleményt. Szóval: inkább egyfajta politikai személyeskedés és címkézés jellemzi a vitát, melyben a kezdőhangot ma Dušan Čaplovič (Smer) adta meg.

Az ex-kormányalelnök kifogásolta, hogy a program nem konkrét, ami meg az benne, az a felső tízezernek kedvez. Čaplovič próbálta megvédeni az államnyelvtörvényt, arra hivatkozva, hogy átlagon felüliek így is a kisebbségi jogok, a kisebbségi nyelvhasználatról meg nem csupán azt mondja a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája, hogy bővíteni kell rá a lehetőségeket, hanem azt is, hogy az nem mehet az államnyelv rovására. Čaplovič azt állította, ezért tudták minden illetékes nemzetközi fórumon megvédeni a legutóbb megerősített államnyelvtörvényt is. Az oktatási fejezetből Čaplovič a számokat hiányolta. Jó elképzeléseik nekik is voltak, mondta, csak a válság miatt nem maradt rájuk pénz. Hiányolta a toleranciára nevelést, a sovinizmus és extrémizmus elleni harcot, az ifjúsági prpgramok és a sport támogatását. Ennek eredménye szerinte a több narkós lesz. Eugen Jurzyca miniszter erre azt válaszolta Čaplovičnak: az ifjúságra és sportra szánt pénzből nem stadionokat kell építeni, mert azt minden normális ország vállalkozásokra bízza, elvégre: ott nem a gyerekek sportolnak.
Viera Tomanová (Smer) volt miniszter a kormányprogram alapfilozófiáját támadta, azt, hogy nem az alkotmányban rögzített szociális piacgazdaság mellett száll síkra. Tomanová szerint mintha egy kft. elképzeléseit olvasná, olyan a dokumentum, a szociális fejezete is kaotikus, egymásnak ellentmondó kijelentésekkel. Egyértelműnek tartja, hogy a munkavállalók jogbiztonsága gyengülni fog, mert a vállalkozások és a piac érdekei érvényesülnek az elkövetkező években. Elmondta: a foglalkoztatás növelése nem bízható kizárólag munkaközvetítő ügynökségekre, flexibilis munkajogra. Védte a szociális-gazdasági érdekegyeztetést, hogy ne délkelet-ázsiai bérviszonyok legyenek Szlovákiában, hanem az uniós átlaghoz közelítsünk. František Šebej (Most-Híd) ezt azzal válaszolta meg, hogy az érdekegyeztetés nem demokratikus eszköz, annak idején Mussolini találta ki és honosította meg, aki fasiszta volt… Tomanová hiányolta a programból az idősügyi gondoskodást, a nemek egyenlőségének kezelését, de főleg a kisgyerekes családok juttatásainak tervezett megnyirbálását. Erre reagálva Jozef Mihál miniszter arról beszélt: nem is igaz, amiről napok óta ír a sajtó, mert a kormányban még nem dőlt el semmi. Egyelőre csak vizsgálják a helyzetet, látják, hogy kevés a szociális és munkaügyi tárcánál a pénz, ezért latolgatják, mit hogyan lehetne megoldani. Mihál az újságírókat okolta, hogy kijelentései, eszmefuttatásai nyilvánosságot láttak, azt mondta: minden, ami a sajtóban megjelent tőle, úgy fogható fel, mint amikor arra a kérdésre válaszolt, hogy szerinte becsapódhat-e egy meteorit Pozsony központjába, mert ő akkor is azt mondta: becsapódhat, de el is kerülheti…
Felszólalt Richard Raši (Smer) ex-egészségügyi miniszter is, aki lényegében azt fejtette ki, hogy a kormány a Zajac-reformokhoz való visszatérésre készül. Dicsérte, hogy a kormány folytatni kívánja az elektronikus egészségügyi ügyvezetést, kifogásolta, hogy nincs egyértelmű döntés a szakorvosi beutalók sorsáról, elvetette, hogy az orvos ne konkrét gyógyszert, hanem csak hatóanyagot írjon ki betegének. Rašit zavarja, hogy az ingyenes alapellátás bevezetésére készül a kormány, egyes kezeléseket térítéskötelessé akar tenni a betegek számára.
A vita 14 órakor folytatódott. Ivan Uhliarik (KDH) egészségügyi miniszter is reagált Richard Raši észrevételeire. Kijelentette: a gyógyszerekkel muszáj csinálni valamit, mert az OECD felmérése is bizonyítja, hogy a szlovákiai betegek fizetik a legmagasabb hozzájárulást a gyógyszerekért. A megelőzést meg azért tartja a legfontosabb célnak Uhliarik, mert „csak egészséges emberrel teljesít jól a gazdaság”. Jozef Buček (Smer) volt belügyi államtitkár meg inkább saját korábbi jó munkáját dicsérte, nem a kormányprogrammal foglalkozott. Beszélt a schengeni határrend bevezetésének sikeréről, a javuló közlekedési statisztikákról, az integrált mentőszolgálat kiépítéséről és hasonló sikereket kívánt Radičová kormányának. A volt gazdasági államtitkár, Peter Žiga (Smer) a volt kormány sikereit idézte a világválság időszakából, azután a kormányprogram ellentmondásaival foglalkozott. Azzal például, hogy a kormány ígéri: nem fog privatizálni, de külföldi befektetőt keres a pozsonyi reptérnek és a vasúti teherszállításnak. Válaszul Ivan Štefanectól (SDKÚ-DS) olyan kérdést kapott: miért hagyta ki felsorolásából a korrupciót és a feltupírozott adminisztratív terheket. A volt pénzügyi államtitkár, Peter Kažimír (Smer) azt olvasta a koalíció fejére, mi mindent szavaztak meg képviselői az előző négy évben – pl. az áfa-csökkentést, az adómentes jövedelemhatár felemelését stb. – , amit most elítélnek, rossz lépésnek tartanak, kárhoztatnak. Hiányolta a programból a bankokkal szembeni szigort, az árpolitikát, a készülő adórendszert pedig kísérletnek nevezte, amire ő maga is nagyon kíváncsi. Ő sem úszta meg tárgyi megjegyzések sora nélkül. Ivan Štefanec és Ľudovít Kaník (SDKÚ-DS) is kioktatták, hogy csak a hiányt és az adósságot növelték. Ján Počiatek (Smer) viszont arra figyelmezette a koalíciót: a válság kitörésekor az adócsökkentést tartotta egyedüli ellenszernek, miért nem alkalmazza most ő is ugyanezt.

Felvidék Ma