A magyar fiatalok példát mutattak az afrikai gyerekeknek a Nemzetek Kupáján, amelyen az U14-es korosztály bajnokságát fölényes sikerrel nyerte meg az összmagyar diákválogatott. A hazafias nevelés meghozta az eredményét, a sokat károgó liberálisok és „magyarkodót” kiáltó magukat értelmiséginek, életművésznek nevező egyének tovább szívhatják a fogukat.
Az összmagyar diákválogatott veretlenül került a döntőbe, ahol szintén győzedelmeskedni tudott és megnyerte a bajnokságot. A történelmi sikert csak tetézi, hogy a magyar fiatalok példáján felbuzdulva a dél-afrikai Hessequa tartomány kormányzója külön rendeletet adott ki, amelyben javasolja az iskolák és oktatási intézmények számára, hogy vegyenek példát hazafiasságot és a nemzeti büszkeséget sugárzó magyar Hungarians csapatról.
Kű Lajos által kezdeményezett diákbajnokság a maga nevében egyedülálló, hiszen a Kárpát-medencei fiatalokat fogja össze és a sport által erősíti a nemzettudatot. A diákbajnokságokon nem csak a részvétel számít, hanem a tudás is. Hiszen a megmérettetések a magyar történelem és irodalom területét is felölelik, de a sport kapja a főszerepet. Az egészséges fiatalság alappillére egy nemzetnek. Ezt jól ismerte fel az Aranycsapat Alapítvány vezetője, Kű Lajos, aki életre hívta az összmagyar diákbajnokságot. A dél-afrikai focitornára a Kárpát-medencei magyar diákválogatott utazhatott ki, amelyet felvidéki, kárpátaljai és anyaországi fiatalok alkottak. Micsoda élmény lehetett a fiatal focisták számára, hogy a magyar válogatottat képviselhették messze földön és a felnőtt válogatott futballszerelésével megegyezőben léphettek pályára! A felvidéki, csallóközi Ekel falucska fiai és a többiek is életre szóló élménnyel gazdagodtak.
És a „mi” fiaink helytálltak! Sporttudásból, hazafiasságból egyaránt! A magyar Himnusz eléneklése szívre tett kézzel minden magyar embernek felemelő érzés kell, hogy legyen. Hiszen legszentebb nemzeti imádságunkat énekeljük, a világ himnuszai közül az egyik legszebbiket, legmeghatóbbat, legjobban nemzeti öntudattal átitatottat. Bárhol meghallom a Himnusz dallamát, szinte kiráz a hideg és beleborzongok. Muszáj felállnom és énekelnem. Valahogy így lehetnek ezzel azok a fiatalok is, akik részt vettek a dél-afrikai tornán. Az ő példájuk pedig ragadóssá vált a fekete kontinens ama szegletén. Bárcsak nálunk is ragadóssá válna, hiszen sokan vannak, akik csak legyintenek: „Minek ide a Himnusz, nem ide való!” Sokan a DAC-szurkolókra is így legyintenek, akik minden mérkőzés előtt és után eléneklik a Himnuszt. Ahol egy ember már elkezdi nemzeti imádságunkat és oka van rá, az igen is odavaló és kötelességünk bekapcsolódni. Hiszen a magyar nemzet tagjai vagyunk és a mi himnuszunk a magyar Himnusz! Nem vagyunk hibridek, akik helytelenítik a szoros magyar kötődést, a Magyarországgal való jó kapcsolatokat, de az esetleges támogatást azt elvárják, sőt a legjobb, ha saját maguk döntenek róla. Az összmagyar diákválogatott jelesre vizsgázott hazafiasságból és sporttudásból is. Példájukat immár az afrikai gyerekek is követik. Bízzunk benne, hogy nemzetünk tagjai is felismerik az idők jeleit és a hazafias nevelésre nem úgy tekintenek, mint szélsőséges magyarkodásra, hanem mint a nemzet jövőjének alapvető és szükségszerű pillérére.
Karaffa Attila, Felvidék Ma
