(Frissítve) Liberális Ház Kft. néven vállalkozást hozott létre a Szabadság és Szolidaritás több politikusa, így Richard Sulík pártelnök és parlamenti elnök, Daniel Krajcer kulturális miniszter, Ľubomír Galko védelmi miniszter, Martin Chren gazdasági államtitkár. A kft. ügyvezetője Jozef Boskovič, a párt alapító tagja. A vállalkozás fő tevékenysége irodák bérbeadása.

A kft. 16 alapítója irodaházat vesz, s abban komplex szolgáltatást nyújtó irodákat rendez be, majd bérbe adja azokat a pártnak, illetve a parlamenti képviselőknek. A csúcspolitikusok ebben semmi kivetnivalót nem látnak. A törvény nem tiltja, hogy tulajdonosai legyenek valamely vállalkozásnak, csak ügyvezetői, tisztségviselői, alkalmazottai nem lehetnek, nyereségrészesedést azonban kaphatnak.
Politológusok szerint viszont nem jó, ha az országos politika csúcsvezetői így tesznek. Inkább az a szokás, hogy a politikába belépő vállalkozók eladják tulajdonrészeiket vagy átruházzák azt másokra. Megütközést kelt, ha éppen ők alakítanak új vállalkozást. Zuzana Wienk, a Fair Play szövetség vezetője is furcsállja az esetet. Szerinte a parlament összeférhetetlenségi bizottságának mindenképpen foglalkoznia kellene az üggyel, szakértők bevonása mellett. Wienk a Szlovák Rádióban azt mondta: a hatalomgyakorlás hitelének is árt, ha átláthatóságot és tisztakezűséget ígérő aktív politikusok kezdenek gazdasági vállalkozásba. Rastislav Tóth politológus a Pravdában kifejtette: inkább politikai pártok szoktak vállalkozni, hogy fenntartsák magukat, s ezt a törvény nem tiltja.
Nem érti az SaS lépését Peter Horváth és Samuel Abraham politológus sem. Arra vezetik vissza az egészet, hogy Sulíkék „politikai folklórjának” újabb megnyilvánulásáról van szó, ami normális országban nem történhetne meg. Abrahamot még a vállalkozás neve, a Liberális Ház is irritálja, mert Sulíkékat legfeljebb gazdasági liberálisoknak tartja, nem eszmeinek. Tisztességes, becsületes társadalmat és politikát építeni szerinte így nem lehet.
Richard Sulík semmi kivetnivalót nem lát abban, hogy így vállalkoznak. Kizárólag irodákat fognak bérbe adni, és nem titkolja, piaci áron, az ügyfelei pedig parlamenti képviselőik lesznek. Samuel Abraham szerint ez a vállalkozói pénzszerzés „legolcsóbb” módja.
Mint ismeretes: a parlamenti képviselők jogosultak asszisztenst vagy asszisztenseket tartani, munkájukhoz irodát bérelni. Sulík szerint pártja képviselőit nem fogják arra kötelezni, hogy náluk béreljenek irodát, de sokan így fognak tenni közülük. Az SaS-nek 22 képviselője van (ebből négy a Matovič-féle Egyszerű Emberek színeiben), egy-egy képviselő havi 900 eurót fordíthat irodafenntartásra, amit a parlament térít meg, tehát közpénz és biztos bevételi forrás. Az elmúlt években a sajtó sokszor foglalkozott azzal, melyik képviselő kiket juttat így bevételhez, bírálva többek közt a Smert, amelynek pártvállalkozása szintén adott bérbe irodákat a párt parlamenti képviselőinek, az azonban először történik meg, hogy egy párt tagjai – ráadásul kormányzati csúcspolitikusai! – erre alapozva indítanak magánvállalkozást.

Totális nonszensznek nevezte Sulíkék elképzelését Iveta Radičová kormányfő szóvivője. Kijelentette: az összeférhetetlenség legmagasabb foka, hogy egy párt vezetői úgy vállalkozzanak, ahogy a SaS képzeli. A tulajdonukban lévő épületben ugyanis közpénzből akarnak nyereséget szerezni, hiszen ha saját pártjuknak adnak bérbe irodákat, a pártnak járó állami támogatást teszik saját zsebbe a bérleti díjból, s ugyanígy a képviselői irodák fenntartása is közpénzből történik, tehát a csúcspolitikus ilyen “üzletet” nem köthet, sőt ilyesmin még csak nem is gondolkodhat.

Felvidék Ma