Az Esterházy János Emlékbizottság elnökétől, Martényi Árpádtól értesültünk arról, hogy a Kulturális Örökség Napjai keretén belül szeptember 18-19-én Budapesten a Szép utca 3. szám alatt található Bauhaus stílusban épült ház is, amelynek lakója volt Esterházy János, nyitva áll majd a nagyközönség előtt.
A felvidéki magyar politikus 1938 és 1944 között a Szép utca 3. szám alatt található házban lakott budapesti tartózkodása idején. Innét vitte el őt a Gestapo 1944 decemberében.
Örömünkre szolgál, hogy immáron harmadik éve az Esterházy János egykori lakását magába foglaló épület, a Szép utca 3. alatt lévő, Bauhaus stílusban épült ház is a program része. A lakást ugyan nem tudjuk bemutatni, de a házat és az emléktáblát igen. A Rákóczi Szövetség és az Esterházy János Emlékbizottság szervezésében ott vagyunk, az érdeklődőknek beszélünk Esterházy Jánosról, az emléktábla létrejöttéről és a bizottság működéséről. De a házról is tartunk ismertetést, mert az elmúlt időszakban sok mindent sikerült kiderítenünk – nyilatkozta honlapunknak Martényi Árpád. A Rákóczi Szövetség alelnöke elmondta azt is, hogy az érdeklődők rendelkezésére állnak majd az említett két napon 10 óra és délután 4óra között. Szórólapokat, emléklapokat osztanak majd és ismertetik Esterházy János szerepét a magyar közéletben.
A Szép utca 3. számú ház, mint Esterházy János egykori lakóhelye, Esterházy emlékhely. A házat a bejárati kapu mellett elhelyezett emléktáblával a Rákóczi Szövetség kebelében működő Esterházy János Emlékbizottság jelölte meg 1991-ben. Az emlékhely a múlt évben került be a Kulturális Örökség Napjai-nak programjába.
Martényi Árpád összeállítása a Szép utca 3. számú házról
Ez a belvárosi lakóépület azért került az érdeklődés homlokterébe, mert
– egyrészt a hazai bauhaus egyik igazán szép darabja
– másrészt itt van Esterházy János felvidéki mártír politikus első és Magyarország területén máig egyetlen emléktáblája.
Ha a környék épületeit megnézzük, akkor láthatjuk, hogy többnyire a XIX. században épült 2-3 szintes magánpaloták állnak ott ma is. Néhány kisebb, jelentéktelenebb épületet időközben lebontottak és helyükre új épületek kerültek. Így épült a múlt század 30-as éveinek második felében ez a ház is.
A megrendelő és építtető a tulajdonos volt, a Nemzeti Lovaregylet. Az épület terveit a Nyírő-Lauder jónevű tervezőiroda készítette az akkor divatos építészeti stílusnak, a bauhaus-nak megfelelően.
A bauhaus a XX. század első felének, leginkább a 30-tól 48-ig terjedő időszaknak legjelentősebb művészeti irányzata, szellemi programja volt. Egy olyan alkotói módszer, alkotói magatartás, ahol a művész a célszerűség előtérbe helyezésével a művészet és az ipar, a művészet és a technika között korábban létrejött szakadékot kívánta áthidalni. Ezért aztán főként az építészet és az alkalmazott iparművészet, a formatervezés területén terjedt el.
A formatervezés és formaképzés problémáit új módszerrel közelítették meg ezen stílus követői, felismerték, hogy a formálás, az alakítás és az anyaghasználat módja és lehetősége összhangban kell legyen a funkcióval, a rendeltetésszerű használat követelményeivel.
A Nemzeti Lovaregylet ide egy többfunkciós épületet rendelt: legyenek benne irodák, nagyobb, reprezentatív lakások a tagok részére és kisebb lakások a hajtók, a zsokék részére. A terv a célszerűséget figyelembe véve készült: az I. emeleten voltak az Egylet irodái, felette az utcafronton a nagyobb lakások, az udvar felől pedig a kis garzonok. Az alacsony szintosztás kellemes benyomást és teret biztosít, ugyanakkor 6 emelet, a földszinttel együtt 7 szint kialakítását teszi lehetővé. A legfelső szint hátraléptetése biztosítja a szomszédos épületekkel a párkánymagasság összhangját, mégis jobb térkihasználást tesz lehetővé. Mindenhol finom és lekerekített formák jelennek meg.
És a kivitelezés során a kor legmodernebb anyagait használták: a beton mellett megjelennek az üveg, a fémek, már alkalmazzák az alumíniumot is. Az összhang formában és anyagban egyaránt megjelenik a közös terekben és a lakásokban, reméljük, hogy a 40+20 év nem rontott a tervezők eredeti elképzelésein és megvalósításán.
Érdemes megnézni az épületet!
A Lovaregylet egyik alelnöke volt Esterházy Boldizsár. Amikor Esterházy János, mint a felvidéki magyarság politikai vezetője többször járt hivatalos úton Budapesten, akkor a rokoni szálakon keresztül ebben a házban, az egyik II. emeleti lakásban szállt meg rendszeresen. 1944. decemberében, amikor németellenes megnyilvánulásai miatt a Gestapo kiutasította Magyarországról, akkor ebből a lakásból vitték el.
Amikor a rendszerváltás után erre lehetőség és alkalom nyílt, akkor a Rákóczi Szövetség és a kebelében működő Esterházy János Emlékbizottság e ház homlokzatán helyezte el Esterházy-emléktábláját. Az emléktábla Nagy János pozsonyi szobrászművész alkotása. Az Esterházy-tisztelők minden év márciusában – Esterházy március 8-dikán halt meg és március 14-dikén született – ezen a helyen emlékeznek a nagy magyar politikusra. Gondoljanak most és itt Önök is őreá!
A rendezvény Nyugat-Európában, az Unió területén már közel 20 éves múltra tekint vissza. Mindig szeptember közepén két napon a nagyközönség számára nyitva vannak azok a nemzeti kulturális örökség részét képező köz- és magánépületek, intézmények, amelyek máskor nem látogathatók. Budapesten több száz, az országban közel ezer ilyen helyszín lesz.
Felvidék Ma
