Bordás Sándor, pszichológus, a komáromi Selye János Egyetem tanára kedd este az MR1-Kossuth Rádió Határok Nélkül című adásában többek közt a Vajdaságban és a Felvidéken kisebbségben élő magyarok viselkedési, kommunikációs szokásairól nyilatkozott. Vajdaságban a szakember vizsgálatai szerint a 60-as, 70-es években mutatkozó magas öngyilkossági arány a világháború végén megélt szörnyűségnek is volt köszönhető, mert az emberek befelé fordították az agressziót, tehát sokszor nem bírtak meggyürkőzni a problémákkal, s féltek, ha kifelé fordítják, a szerb fél ezt megtorolja.
Felvidéket érintően az egyetemi tanár az egyértelmű asszimilációs folyamatról beszélt, amely sokkal erősebb, mint Erdélyben vagy Vajdaságban.
Kutatások bizonyították, létezik külön erdélyi, vajdasági, felvidéki magyar identitás is, de ami a nemzeti identitástudatot illeti, leggyengébb a szlovákiai magyar identitás. Ennek okai többek közt ott keresendők, hogy a szlovákiai magyar értelmiségi réteg, a véleményformálók, az irányítók nagyon megosztottak. Már a 90-es években végzett kutatásokból kiderült, a vállalkozói réteg az, amely számára a nemzeti hovatartozás kérdése teljesen mindegy.
Sajnos ők hangadók lettek. Azt elmúlt évezred utolsó évtizedében ugyan nehezen, de beindult a vállalkozási tendencia, a magyar vállalkozók számára is a gyarapodás volt a fontos, a nemzeti hovatartozás pedig nem volt fontos.
Ennek megfordulására nem lát nagy esélyt a pszichológus, mivel jelenleg olyan párt is hatalomra került Szlovákiában, amely hátterében egyértelműen gazdasági mozgatórúgók vannak. Bordás úgy véli, addig, amíg a Magyar Koalíció Pártja nem rendezi sorait, s nem dolgoz ki új stratégiát a felvidéki magyar kultúra megmentésére, addig a folyamat megállítására kevés esély lehet.
MR1-Kossuth Rádió, Felvidék Ma
