A Fico-kormány után felálló új szlovák kormány csak kozmetikázza az államnyelvtörvényt és az állampolgársági törvénnyel sem tud semmit kezdeni. Minden marad a régiben, csak pepitában!
Kisebb változások, pár módosítás, kisebb szankciók – ilyen és ehhez hasonló találgatások látnak napvilágot nap, mint nap a sajtóban. Az olvasó csak kapkodja a fejét, ha éppen nem az internetes hírcsatornákat böngészi, hogy mi az aktuális álláspont a felvidéki magyarok tekintetében. Szlovákok döntenek a magyarokról, méghozzá a megkérdezésünk nélkül, és ugyebár nincs a parlamentben olyan párt, amely kizárólag a felvidéki magyarsággal törődne. Finomabb verzióban, de továbbél majd a nyelvtörvény és az esetleges pénzbüntetések is maradnak.
A beszéd az csak beszéd, és tettek nem követik a választások előtti kampánybeszédeket. Akkor mindenki ígérgetett: Szebb, jobb országban élünk majd, és a magyaroknak is jobb lesz. Nem így történt! A felvidéki magyarok továbbra is az ellenük irányuló állami intézkedések céltáblái. Amit egyszerűen meg kellene szüntetni, továbbra is vita tárgya, s csupán a csomagoláson hajlandó változtatni az új hatalom, nem az őslakos nemzetiségi kisebbségek diszkriminatív státusán.
Más arcok – vagy néha ugyanazok, csak más köpönyegben – ülnek a hivatalokban és védik az állami érdekeket úgy, hogy véletlenül se kedvezzenek a magyaroknak vagy más nemzeti közösségeknek. A nemzeti jelképekről szóló törvényt sem változtatták meg, az új kormányfő, Radičová szavai pedig csak szavak, nem foglalták azt törvénybe, hogy elég a diákoknak megrajzolniuk azokat és nem lesznek büntetések. Vajon képes-e az új, minden téren színes kormánykoalíció megbirkózni az előtte álló feladattal és valóban változtatni az eddigi állami felfogáson, nem háborús bűnösként kezelni a felvidéki magyarságot, hanem egyenrangú állampolgárokként tekinteni rájuk, még ha kettős állampolgár is lesz az illető?
Felvidék Ma, Karaffa Attila
