Interjú Berényi Józseffel, az MKP elnökével – Nem várt politikai vihart okozott Szlovákiában a főügyészválasztás, a kormánykoalíció két fordulóban sem tudta biztosítani a szükséges többséget jelöltjének, végül úgy döntött, módosítja a választás módját, s titkos helyett nyílt szavazást tartanak a parlamentben. A házszabály erre vonatkozó módosításának vitája a februári ülésen kezdődik, a koalíció lépését nemcsak az ellenzéki pártok, hanem több szakember is bírálja.
A Magyar Koalíció Pártja miként értékeli a kialakult helyzetet, megfelelő megoldásnak tartja-e, hogy az eddig érvényes törvényi feltételeket megváltoztatja a kormányzó többség?
– A főügyészválasztás megmutatta, hogy a kormánykoalíció nem stabil, hiszen alig fél évvel megalakulása után kiderült, titkos szavazás esetén legalább hat képviselőjük nem a politikai vezetés, a koalíciós tanács egyezsége alapján szavaz. Ez azt jelzi, hogy a háttérben különböző gazdasági érdekek is működhetnek, esetleg néhányan komolyan zsarolhatók, de azt is, ez a koalíció több politikus számára csak egy átmeneti megoldást jelent. A játékszabályok módosítása menet közben azért elfogadhatatlan döntés, mert a kormánykoalíció ezzel felrúgja eddigi értékrendjét, azt, amit ellenzéki szerepben képviselt, és olyan játékot kezd, amely eddig Robert Ficóra volt jellemző: vagyis a cél szentesíti az eszközt, s a hatalom megtartása érdekében gyakorlatilag bármilyen törvényi módosítás elfogadható. Ezzel elmosódhat a különbség az úgynevezett demokratikus és kevéssé vagy nem demokratikus pártok között, amely ezidáig éles választóvonal volt, s amely mentén eddig a kormánykoalíciók alakultak. A koalíciós pártok az én megítélésem szerint egy ilyen lépéssel a demokrácia helyett a pártokrácia építésébe fogtak, s bár van visszaút, mindenképpen figyelmeztető jel, hogy a közös kormányzás első hat hónapjában választanak egy demokratikusnak aligha nevezhető megoldást, olyat, amely közelebb viszi a kormánypártokat a Smerhez, s megteremti az átjárhatóság lehetőségét a két fél között.
A parlament februári ülésén a képviselők újratárgyalják az államnyelvtörvényt is, nevezetesen a büntetésekről döntenek majd Ivan Gašparovič államfő vétója alapján. Időközben megjelent az Európa Tanács kisebbségi jogokat felügyelő bizottságának a jogi elemzése az államnyelvtörvényről, amely kifogásolja a pénzbírság kiróhatóságát a jogszabály alapján. Elképzelhetőnek tartja-e, hogy a koalíciós többség akár erre a jelentésre is hivatkozva eltörli a pénzbírságokat, ahogy azt programjában ígérte?
– Sajnos, ennek kicsi az esélye, annak ellenére, hogy az Európa Tanács kisebbségi jogok keretegyezményének felügyeletére létrehozott bizottság jelentése minden korábbinál egyértelműbben fogalmaz, amikor kimondja: „a büntetések kirovása a törvény megsértése esetén nincs összhangban a keretegyezménnyel!”. Márpedig a keretegyezmény Szlovákia számára kötelező érvényű, s mint a parlament által elfogadott nemzetközi dokumentum, fölötte áll minden hazai jogszabálynak. Ezért, szerintem, ehhez a kérdéshez vissza lehet és kell is térni a jövőben, amennyiben a parlament most mégsem lesz képes törölni a büntetéseket. Ezzel kapcsolatban azért azt is el kell mondani, hogy a szlovákiai magyarok érdekérvényesítése a 2010-es parlamenti választások óta láthatóan és érezhetően meggyöngült, hiszen korábban ha magyar politikusok is voltak a kormányban, az ilyen európai tanácsi ajánlásokat, véleményeket át lehetett ültetni, mégha annyira egyértelműen nem is voltak megfogalmazva, mint most.
Az MKP politikusai a korábbi időszakokban élénk kapcsolatot tartottak fenn különböző nemzetközi pártszövetségekkel és szervezetekkel a kisebbségi jogok védelme kapcsán, az utóbbi időben a párt nemzetközi kezdeményezéseiről alig jelennek meg hírek. A parlamenti választások óta hogyan alakult az MKP nemzetközi kapcsolatainak a rendszere?
– El kell ismernem, hogy az őszi-téli időszakban nem sok alkalom adódott a nemzetközi kapcsolatok építésére, hiszen az MKP megtartása, a helyhatósági választásokra való sikeres felkészülés kötötte le erőinket. Most, a februári hónapban két út is áll előttünk, az egyik a CDU meghívása alapján, amely egy nemzetközi pártépítési eszmecsere lesz, s az Európai Néppártok tagszervezetei vesznek rajta részt, a másik pedig az Európai Néppárt kibővített elnökségi ülése okán, amelynek mi is a tagjai vagyunk. Ennek kapcsán európai parlamenti képviselőink készítenek elő számomra találkozókat, nevezetesen a néppárti frakcióvezető, Joseph Daul úrral, illetve a néppárt elnökével, Wilfried Martens úrral. Az talán természetes, hogy a megbeszélések fő témái az államnyelvtörvény, a kisebbségi nyelvhasználati lehetőségek, a kettős állampolgárság kérdése, illetve általában a szlovákiai demokrácia és gazdaság helyzete lesznek.
(Forrás: -enes-, az MKP-Hírvivő januári száma)
Felvidék Ma
