Az idei májusi népszámlálás kapcsán a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala kampánybizottságot hozott létre, hogy felvilágosító munkája révén minél többen vallják magukat magyarnak Szlovákiában. Mit jelent ez, milyen akciókat, rendezvényeket terveznek a májusi népszámlálásig? — Interjú Tóth Károllyal, a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatójával, a kerekasztal és a kampánystáb szóvivőjével.
– A kampány azoknak a rendezvényeknek, akcióknak a koordinálását jelenti, amelyeket tagszervezeteink készítenek elő. Jelenleg hetvenegy szervezet tagja a kerekasztalnak, csatlakozott kezdeményezésünkhöz a Magyar Koalíció Pártja és a Most-Híd párt is. Az tehát a feladatunk, hogy összefogjuk, összehangoljuk a különböző aktivitásokat, mert fontos, hogy közös szándékainknak egységes hatása legyen.
A kampánystáb milyen munkaformákat, eszközöket használ, mire irányítja leginkább a figyelmet?
– A legfontosabb, hogy minél többen valljuk magunkat magyarnak. Ehhez el kell jutnunk az összes háztartásba, eljuttatni az üzenetünket minden családhoz. Egységes arculatot adunk a munkának, amely az elkövetkező hónapokban zajlik majd. Elfogadtunk egy közös logót és jelmondatot, amit mindenki használhat, aki bekapcsolódik a felvilágosító munkába, létrehozunk egy színvilágot, hogy azonosítható legyen mindenki, aki tevékenykedik ezen a területen, és érzékelhetővé váljék, hogy egy egész részeként végzi munkáját. Filmeket készítünk, szórólapokat, tájékoztató füzetet stb. A másik fontos feladatunk, hogy regionális szinten megszervezzük a kampánybizottságokat, amelyek aztán a helyi, illetve kistérségi rendezvényeken keresztül juttatják az üzenetet minden családhoz, háztartáshoz.
Ritkán tapasztalható, széleskörű összefogás alakult ki a népszámlálásra. Ön szerint van ennek üzenete a szlovákiai magyarok számára, ami pozitív lélektani hatást vált ki?
– Az összefogásnak mindig pozitív üzenete van, nevezetesen, hogy nem valaki ellen és nem egymás ellen történik, hanem egymásért, jelen esetben magunkért, a közösségünkért, a közös ügyeinkért folyik ez a munka. Ezt mindenkinek fel kell vállalnia, lehet, hogy patetikusan hangzik, de a szlovákiai magyarok, gyerekeink, unokáink jövője függ ettől.
Fontos, hogy az emberek tudatosítsák a népszámlálás fontosságát. Tízévente egyszer kerül sor népszámlálásra, éppen ezért nagyon fontos, hiszen tíz évre előre határoz meg dolgokat, mindenki ezekből a statisztikai adatokból fog kiindulni százalékok, dotációk, támogatások tekintetében. Ez fogja meghatározni a szociális és a nemzetiségi politikát helyi és regionális szinten egyaránt. Erre hangsúlyosan szeretnénk felhívni az emberek figyelmét. A másik, ami a szlovákiai magyarság szempontjából fontos, hogy mindenki, akinek bárminemű magyar kötődése van vagy volt, nyugodtan vallja magát magyarnak. A kérdőívek névtelenek, az önazonosság vállalásának tehát nem lehetnek negatív következményei, ugyanakkor fontos, hogy minél többen legyünk magyarként Szlovákiában, hiszen ez alapvető kérdés a kisebbségi jogok érvényesítése szempontjából. Azt kell tehát elérnünk, hogy május 21-én egy természetes állapot rögzüljön: ha magyar vagyok, vagy van valamilyen magyar kötődésem, valljam magam magyarnak. Ennyi az egész! De mostanság, itt Szlovákiában nem biztos, hogy ez ilyen egyszerű. Kampányunkkal azt szeretnénk elérni, hogy május 21-én ez ilyen természetes legyen.
A népszámlálás során jelentős feladatok hárulnak az önkormányzatokra, polgármesterekre. Felvették-e velük a kapcsolatot? Kérdezem ezt azért is, mert – mint mondta – az MKP és a Most-Híd is csatlakozott a kampányhoz, polgármestereiken, képviselőiken keresztül talán hatékonyabb lehet a munka.
– Természetesen, hiszen ezek olyan struktúrák, amelyeket mozgatni lehet, és erre ígéretet kaptunk mind az MKP, mind a Híd részéről. De keressük a kapcsolatokat a függetlenekkel is. Szeretnénk kiadni egy tájékoztató füzetet, és eljuttatni minden érintett háztartásba, amelyben leírnánk, mi a teendő, miért fontos a népszámlálás, miért fontos, hogy az emberek vállalják felekezetüket, magyarságukat, magyar anyanyelvüket, s ebben az önkormányzatok sokat segíthetnek. A polgármesterekre külön törvényes feladat is hárul, ők állítják öszsze a kérdezőbiztosok listáját. Nagyon fontos, hogy olyan emberek vegyenek részt ebben a munkában, akik megfelelő helyismerettel rendelkeznek, tudják, ki hol lakik, mikor látogatható meg, és megfelelő módon, teljesen objektíven tudják tájékoztatni a polgárokat arról, hogyan kell kitölteni az adatlapokat — hiszen azt mindenki maga végzi el, a biztos az adatlapok összegyűjtésekor csak azt ellenőrzi, minden szükséges adatot feltüntettek-e az emberek.
Szociológiai felmérések igazolják, hogy a szlovákiai magyarság nemzeti identitás szempontjából nem tekinthető homogén csoportnak, jelentős eltérések vannak az azonosságtudat tekintetében a régiók között vagy a szórványmagyarok és a tömbben élők között. Figyelembe veszik-e ezt a jelenséget a kampány során?
– Éppen ezért fontos a decentralizált kampány, tehát olyan, amely a helyi viszonyokra épül. Mi bevontunk az előkészületekbe szociológusokat és egyéb szakembereket, akik a felmérések alapján tudnak tanácsokat adni, hogy szervezeteink a rendezvényeken vagy személyes találkozásokon miként kezeljék a regionálisan tapasztalható különbségeket, illetve a szórvány- vagy tömbmagyarság körében észlelhető különbségeket, vagy például azt, miként lehet közelíteni a vegyes házasságok kérdéséhez. Ilyen tekintetben a felvilágosító munka egy bonyolult rendszer, amelyet központilag nem lehet irányítani, csak befolyásolni, hogy megfelelő módon tudjon mindenki a helyi viszonyokra, igényekre reagálni. A legfontosabb feladat ebben a helyi és regionális aktivistákra, önkéntesekre hárul, ők tudják, hogy hogyan lehet megszólítani az embereket. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a felmérések alapján nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a peremvidékek magyarsága nagyobb veszélyben van, mint a tömbben élők, bár ott kevésbé látványos a lemorzsolódás, lehet, hogy abszolút számokban erőteljesebb, mint a szórványmagyarok körében. Munkánk során tehát mindenre figyelni kell, a peremvidékekre, a városokra, a tömbmagyar-vidékekre, az egyes területi régiókra Pozsonytól Királyhelmecig, de hát sokan vagyunk, sokat tudunk tenni önmagunkért, és meg is kell ezt tennünk. Ennek az évnek a legfontosabb eseménye a népszámlálás. És most mindenki számít.
Neszméri Sándor interjúja az MKP-Hírvivőben
Felvidék Ma
