Előadás-sorozat indult a Felvidéken Bíró András Zsolt antropológus- humánbiológus, magyar őstörténet-kutató közreműködésével, aki nemrég jött haza újabb kutatási útjáról Kazakisztánból és Üzbegisztánból.
Ezekben az országokban Bíró András Zsolt már nemcsak, ismert, hanem igen nagy tiszteletnek is örvend. Hogy csak a legutóbbi elismerését említsem: az általa elvégzett kazakisztáni kutatásáért a legfelsőbb Kazak Tudományos Tanács tagjává jelölték őt. Ezekben a közép-ázsiai országokban, ahol kutatócsoportjával már több éve dolgozik a magyar rokonnépek feltárása ügyén, számos genetikai vizsgálat alapján jutott olyan eredményekhez, melyek jelentősek lehetnek a magyar nemzet számára.
Februárban Párkányban több mint 100 hallgató előtt beszélt a magyar népvándorlás és honfoglalás legfontosabb állomásairól, a rokon népek kultúrájáról, arról az értékrendről, amelyet a honfoglaló magyarság alapozott meg számunkra, és amely ma is megtartó erőt ad.
Május 27-én Barton ragadta magával hallgatóit (a széles régióból) lenyűgöző előadói stílusával. Legfontosabb mondanivalója számunkra a nemzeti öntudat alapját képező önismeret, nemzetismeret, őseink tisztelete. Óva intett a ma szinte divattá vált őstörténet-írás, -olvasás válogatás nélküli befogadásától. Csak a tudományos alapon, komoly forrásanyagra hivatkozó irodalmat ajánlatos elfogadni, mert könnyen tévútra vezeti a laikus, de érdeklődő olvasót a főleg interneten terjedő, kritikátlan információáradat.
Filmösszeállításában a népvándorlásokról és törzsek kialakulásának történetéről is beszélt. A magyarság letelepedésének okait, tájait, és életmódját bemutatva, főleg Árpád vezér nagyságára hívta fel figyelmünket. Arról is beszélt, hogy sok ünnepünk van manapság, de ősök ünnepe nincs. Ezt szeretné terjeszteni és megvalósítani ez év július 29- 31-én Bugacon, ahová színes és gazdag, tartalommal teli programmal készül. Nem titkolt célja, hogy a magyar nemzet az ősök ünnepét vegye fel a nemzeti ünnepek közé, és fontosnak tartja az oktatásban is foglalkozni a témakörrel.
Bíró András Zsolt említést tett a magyar nemzet győztes csatáiról, amelyekkel a sajtóban, az irodalomban, de a társadalomban sem igen foglalkoznak, mert hajlamosabbak vagyunk elhinni, hogy a nemzet a vesztes csaták sorozatát élte meg a történelem folyamán és pusztulásra van ítélve – mint azt az idegen nemzetek hangoztatják, vagy inkább sugallják. Tudományos kutatásai eredményeivel, ismeretei átadásával ezt a rossz mítoszt szeretné oszlatni, s szinte missziós feladatnak tekinti a Kárpát–medence magyarjainak hitét, öntudatát erősítő előadások megtartását. Párkányban ősszel konferencia keretében is foglalkoznak majd a magyar őstörténettel.
Dániel Erzsébet
