Pozsonyból sokan a határon túl, a magyarországi Rajkán, Bezenyén, vagy az ausztriai Hainburgban, Wolfsthalban vesznek lakást. Leginkább azért, mert jóval olcsóbban jutnak fedélhez, mint a szlovák fővárosban vagy annak szlovákiai környékén. A tendenciát a határellenőrzés esetleges ideiglenes visszaállítása sem fogja megállítani.
Egy kis várakozás nem ellensúlyozza a vonzó árakat, nyilatkozta az aktualne.sk honlapnak Martin Lazík, a szlovákiai ingatlanügynökségek szövetségének főtitkára, hozzátéve: nem biztos, hogy az ellenőrzés az uniós polgárokra is vonatkozna. Lazík szerint nem várható, hogy Szlovákiában olcsóbb lesz lakáshoz jutni, mert a mélypontot az árak már korábban elérték, s most inkább enyhe növekedés indult be.
Piacvezető a szlovák lakosok sorában Rajka, ahol már 700 szlovák állampolgár él. Egy részüknek már ott van az állandó lakhelye is, de döntő hányaduk amolyan „alvóvárosként” kezeli, ahová naponta ingázik. Kedvelt lakóhellyé vált mára Mosonmagyaróvár is, ahol nagyobb az ingatlankínálat, mint Rajkán, sőt olcsóbbak is az ingatlanok. Százezer euróért nagyon jó állapotban lévő, jó minőségű családi házat lehet ott venni, amiért Pozsonyban legfeljebb egy régi, háromszobás lakótelepi lakás szerezhető be.
Öt éve már az osztrák Wolfsthal – melynek polgármestere szlovákul is beszél – is vonzó lakóhely a pozsonyiaknak, s újabban már Hainburg is, amely mindössze 10 kilométerre van Pozsonytól. A tiszta, rendezett környezeten kívül itt olcsóbb az üzemanyag, az élelmiszer, és 80-ezer euróért jó minőségű 2-3 szobás lakás kapható. Ráadásul Ausztriában az állam is támogatja a lakásvásárlásokat. Minden új lakás tulajdonosa – ha az EU polgára – hosszú lejáratú kölcsönt kaphat az államtól 0,5 százalékos kamattal. Az egyetlen hátrány, hogy a jelzáloghitel összege lényegesen alacsonyabb, mint Szlovákiában, tehát a vevőnek saját tőkével is kell rendelkeznie.
Rajka talán azért is a legkedveltebb, mert ott a szlovák televízió adása és a szlovákiai mobiltelefonos hálózat is elérhető, s ez előny. Ami hátrány számukra, az gyermekeik beiskolázása, óvodai elhelyezése. Mivel a tartós lakhellyel Rajkán nem rendelkező, bár életvitelszerűen ott tartózkodó szlovákok után a magyar államkassza – jogalap híján – nem fizet normatív támogatást, a szülőnek kell a teljes ellátást térítenie. Ezt sok rajkai szlovák állampolgár sérelemként éli meg – annak ellenére, hogy az önkormányzat szlovákul beszélő személyzetet is alkalmaz intézményeiben a kedvükért –, mert eszébe sem jut, hogy az ő Szlovákiában befizetett jövedelemadójából a szlovákiai állandó lakhelyén biztosít állami hozzájárulást a szlovák költségvetés többek között az ott működő intézményekben elhelyezett gyerekeknek. Ha állandó lakhelyük Rajkán lenne, s ott létesítenének adóhonossági viszonyt, a magyar állami normatíva megilletné őket is. Ezt a lépést azonban a legtöbben nem kívánják megtenni. Helyette inkább politikai segítséget keresnek, így most a Szabadság és Szolidaritás két parlamenti képviselője próbál lobbizni értük a magyar kormánynál, s valamilyen rendszeren kívüli „méltányossági” fejkvótát kieszközölni számukra.
Hogy ez megoldás-e, ma nehéz lenne eldönteni. S nem csupán a határ mentén, külföldön megtelepülő közösségek miatt gond az „alvóvárosokban” élők helyzete. Itthon, a Pozsony vonzáskörzetében tömegesen kiépült lakóparkok esetében is sok a tisztázatlan kérdés. Az egykori két-háromezres lélekszámú települések közül sokban megduplázódott a tényleges lakosság az elmúlt évtizedben, ám a beköltözöttek jelentős hányadának itt sincs állandó lakhelye. Tehát a falu finanszírozására fordítható jövedelemadó-hányadot utánuk sem folyósítják azon a helyen, ahol ténylegesen élnek, ahol a köz- és közösségi szolgáltatásokat igénybe veszik. Ezt a kérdést a kormánypártoknak illene hát itthon is napirendre venniük.
