Az MKP gazdasági és régiófejlesztési tanácsa ma, szeptember 22-én Kisgéresen helyi gazdaságfejlesztési fórumot indít.
Felvidéken négy különböző helyszínen szerveznek majd szakmai tanácskozásokat. Erről kérdeztük Farkas Ivánt, a Magyar Koalíció Pártjának alelnökét és a MKP gazdasági és régiófejlesztési tanácsának elnökét.
Milyen alappillérekre épül ez a kezdeményezés?
A rendszerváltás után, s főként uniós tagságunk elnyerését követően piacunk a kelleténél jobban megnyílt, nem védtük meg kellőképpen érdekeinket. Kevés kivételtől eltekintve a piac, a kereskedelem külföldi kezekbe került, letelepedtek a nagy kereskedelmi láncok, ma már a fogyasztói piac 90 százalékát lefedik, s a kereskedelem felügyeletével átvették a gyártás, a termelés, a termesztés irányítását is. Ők válogatják meg, hogy kitől, mit és milyen mennyiségben vásárolnak, s a gyakorlat azt mutatja, hogy kis tételben semmit nem vesznek át, inkább más országokból importálják az árukat. Ennek következtében leépült a kisipar, a zöldség- és gyümölcstermesztés, a helyi borászok sem találták meg máig az utat a kereskedelmi láncokba. A termékkoncentráció mellett a termékuniformizálás is meghatározó lett, a helyi tájjellegű specifikumok eltűntek a boltokból. Mindezek következtében munkahelyek tízezrei szűntek meg. Húsz éve, a rendszerváltás idején még 350 ezren éltek meg a mezőgazdaságból, ma 35 ezren, holott a fogyasztás nem csökkent. A hibás döntéseknek köszönhetően tizedére összezsugorodott a termelői potenciál. Ezért, hogy ebből a helyzetből kitörjünk, az egyik lehetséges irány a helyi gazdaságfejlesztés, amelybe a helyi erőket kellene bevonni, felkarolni a tönkrement vállalkozásokat, be kell hozni a köztudatba a helyi jellegű termékeket, s minderre ráépülve kellene kialakítani a helyi termelői, termesztői hálózati és értékesítési láncokat.
Feltérképezték a helyzetet, a régiókban lévő erőforrásokat? A szervezeti háttér megteremtésének ki, illetve milyen szervezet lehet a hajtómotorja?
Ez a legfontosabb kérdés, ugyanis eddig a helyi gazdaságfejlesztési kezdeményezéseknek nem volt átfogó koncepciójuk. Nem jött létre olyan tömörülés, felvásárlói-terjesztési szövetkezet, amely összefogta volna a termelői és értékesítési hálózatot. Mi a budapesti Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával magyarországi jó példákat szeretnénk bemutatni, néhány olyan kistérséget, ahol magas volt a munkanélküliség, sok vállalkozás tönkrement, de összefogással termelői, gyártói, raktározási és értékesítési láncokat hoztak létre. Alulról jövő kezdeményezésről van szó, itt a belső anyagi forrásokat kell mozgósítani. A sikerhez azonban arra is szükség van, hogy az emberek megértsék ennek a jelentőségét, vagyis, hogy ha a hazai, az adott térségben előállított termékeket vásárolják, akkor a hazaiaknak adnak munkát.
A helyi gazdaságfejlesztésben tehát fontos szerepe van a vásárlói tudatosságnak. Ez vélhetően kampánnyal érhető el.
A magyarországi szakemberek szerint a kezdeményezés valóban ott tud hatékonyan működni, ahol párhuzamosan felvilágosító kampány is zajlott. Megkockáztatom, hogy a kezdeményezés alfája és omegája a fogyasztók meggyőzése. Négy helyszínen szervezünk ennek érdekében szakmai fórumot, ez négy különböző gazdasági helyzetben lévő térség. Minden térségben más-más sikeres modellt szeretnénk bemutatni. Szeptember 22-én, a Bodrogközben, Kisgéresen a magyar piacszövetkezetet, az önfenntartó ökofalu mintáját, a helyi gazdaságok termékszövetségét és a panyolai modellt mutatjuk be. A következő találkozó Tornalján lesz, ahol Nógrádtól egészen a Bódva-völgyig várjuk a kezdeményezés iránt nyitottakat, polgármestereket, helyi képviselőket, vállalkozókat, majd Mátyusföldön és a Csallóközben is szeretnénk bemutatni magyar kistérségi modelleket.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”30275,30055,29653,29164″}
