Mert mindig csak az SaS-ról beszélünk/beszélnek Bugárék is, amikor meg kell jelölni a kormány bukásáért felelős bűnbakot.
Pedig egyszerű a matematika: a kormánykoalíciósok közül 55 képviselő volt bizalommal a kormány iránt, 24-en pedig bizalmatlankodtak, köztük három egyszerű ember és hárman a Most-Híd frakciójából. Ők hatan is hozzájárultak a kormány bukásához! Érdekes kissé eljátszani a számokkal olyan szemszögből, hogy mi lett volna, ha mégis sikerül megegyezni a koalíciós tárgyalások során az SaS-szal. Akkor 75-en szavaztak volna bizalmat a kormánynak, vagyis ez se lett volna elegendő ahhoz, hogy tovább vezesse az országot Iveta Radičová kormánya. És erről senki se beszél most! Az Egyszerű Emberek formáció egy kivétellel hozta a papírformáját, sőt mondhatjuk, hogy hűségesen együtt szavazott az anyapártjával, azzal, amelynek a listáján parlamenti képviselethez jutott. Bár ahogy ismerve Matovičék különcködő vehemenciáját, populizmusát és előzetes megnyilatkozásaikat, ők akkor is az euromentőöv ellen és ezzel együtt a bizalmatlanság mellett szavaztak volna, ha időközben Sulíkék meggondolják magukat, és engedtek volna a többi kormánykoalíciós párt nyomásának. De nem engedtek, amivel valószínűleg megtartották sajátos arculatukat, de nem számoltak azzal, hogy egy hatalmas jobb- és baloldali offenzíva eredményeként az előrehozott választásokon akár teljesen elveszhetnek a politikai süllyesztőben. És nincs párttagság – bázisuk, és most azok is csalódottan elfordulnak tőlük családtagjaikkal, barátaikkal együtt, akik nekik köszönhetően jutottak tisztséghez a közszférában, és a közeljövőben sorra fogják leváltani őket. De ez legyen az ő bajuk, politikai tapasztalatlanságuk vagy más érdekek szolgálata okozta bukásukat. Az Egyszerű Emberek között egy embernek a viselkedése viszont meglepő volt a szavazásnál: Martin Fecko bizalmat szavazott a kormánynak annak ellenére, hogy ezzel magát valószínűleg elvágta Matovičnál is meg Sulíknál is. Annyira pedig meg nem érdekes politikus, hogy ezért a tettéért a többi egykori koalíciós párt kapva kapjon érte. Bár a Most-Híd vegyespártnál ezt sohasem lehet tudni… Tehát ezen az egy Feckon kívül az SaS, a KDH és az SDKU képviselői mind a pártfegyelem illetve a frakció többségének döntése alapján szavaztak.
De mi volt a helyzet a Most-Híd frakcióban, melyről igencsak keveset beszél a pártelnök, de az elemzők többsége se nagyon boncolgatja a frakció három OKS-es képviselőjének magatartását? Az egykori koalíciós pártelnökök közül egyedül Bugár Béla nem tudta teljesen kordában tartani frakciójának képviselőit. Annak ellenére, hogy a közelmúltban a koalíciós tanácsban is helyet adott az OKS egy tagjának. Kudarcnak tekinthető ez? Egyértelműen! Bugár politikai vereségének tekinthető ez? Egyértelműen! Most bosszulta meg magát a kívülre ugyan jól mutató, hangzatos és a választókat elkábító szlovák-magyar vegyespárti ideológia utópisztikus volta, most mutatkozott meg igazán, hogy mennyire törékeny az ilyen felállás, felemásság!
Mert tényleg mi lett volna, ha az SaS beadja a derekát, és megszavazza az euromentőövet és ezzel együtt a kormánynak is bizalmat szavaz? Semmi, mert az a hat szavazat még hiányzott volna! Még nagyobb pácba került volna Bugár a három szófogadatlan képviselője miatt! Egyedül az ő nyakába varrták volna a kormány bukását, hiszen Matovič mindenkitől független! De senkinek se szabad megfeledkeznie az előrehozott választások alkalmával arról, hogy a Most – Híd politizálása nagymértékben hozzájárult Radičová jobbközép kormányának bukásához, illetve nekik köszönhetően (is) térhet vissza Fico!
Száraz Dénes, Felvidék.ma
