Magyarország köztársasági elnöke, Schmitt Pál az Országgyűlés ülésén elmondott beszéde végén lemondott tisztségéről. Az államfő, mivel úgy ítélte meg, hogy plágiumügye miatt megosztja a nemzet egységét, távozik posztjáról.
Előzőleg arról beszélt, hogy az ártatlanság vélelme mindenkit megillet. Schmitt Pál az Országgyűlésben napirend előtt azt mondta: a kisdoktori dolgozat ügyében félrevezették a közvéleményt. Azt a kérdést tette fel beszédében: kinek állhat érdekében, hogy Magyarország lejáratásával egy időben becsületében és emberségében meggyalázza az elnököt?A plágiumügyével összefüggésben elmondott beszédében megerősítette, tiszta a lelkiismerete, és közölte, ezért mer a parlament elé állni. A történteket ismét becsületbeli ügyként határozta meg, és úgy fogalmazott: nem engedhet igazából, a közösségi érdekek után most önmagáért is ki kell állnia.
Mint mondta: meg sem szólalhatott még, amikor már csalónak nevezték, és lemondását követelték. Hangsúlyozta: gondoskodtak arról is, hogy ez a vád külföldre is kijusson, sőt a NOB-nál is igyekeztek 29 éve folyó munkáját aláásni. Kinek állhat érdekében, hogy meggyalázza Magyarország köztársasági elnökét, kik azok, akik bátran mernek tényeket állítani, anélkül, hogy azok igazak lennének? Hozzátette: az egyetemi szenátus olyan döntést hozott, melyre nem volt joga, etikátlan volt, tudniuk kellett volna, hogy a törvény értelmében az akkreditációs bizottság javaslatára, a miniszter indíthatott volna eljárást. A köztársasági elnök kijelentette: „több mint húsz éve személyes indíttatásból határoztam el, hogy szüleim emlékére megszerzem az egyetemi doktorátust, dolgozatomat a NOB tagjaként végzett munkám alapján írtam. Most PhD-fokozat megszerzésére teszek kísérletet, bebizonyítandó, hogy 70 évesen képes vagyok erre a teljesítményre. Témám a sport szerepe a fenntartható fejlődésben. Elnöki munkámat a legjobb tudásom szerint végeztem. Az alaptörvény szerint az államfő kifejezi a nemzet egységét, ennek szellemében kötelességemnek érzem, hogy szolgálatomat befejezzem. Isten áldását kérem Magyarországra és az önök munkájára!”
A parlamenti ellenzék, amely bekiabálásokkal zavarta Schmitt Pál felszólalását, kitörő örömmel fogadta a bejelentést. A vezérszónokok rövid reakcióik rögtön tovább is léptek, a Schmitt Pált államfői posztra jelölő Orbán Viktor távozását is követelték. Mesterházy Attila, az MSZP elnöke pedig javasolta: az Országgyűlés válassza köztársasági elnökké Sólyom Lászlót, a korábbi elnököt. Harrach Péter (KDNP) arra emlékeztetett: méltatlan hajsza folyt a köztársasági elnök ellen, aki ilyen minőségében semmilyen hibát nem követett el, munkájáért köszönet jár neki. Lázár János, a Fidesz-MPSZ frakciója nevében bejelentette: Schmitt Pálnak köszönet jár államfői munkájáért, de sportemberként és –diplomataként is a Magyarország érdekében végzett munkásságáért. Azt mondta: az Országgyűlés a plágiumügyben eljárni nem volt illetékes. Schmitt Pál tehette meg, ami bekövetkezett. Emlékeztetett: a kommunista múlttal való elszámoltatás tervezete hatalmas vita tárgya a parlamentben. A mostani ügy, Schmitt Pál 20 éve írt dolgozatának ügye is bizonyítja, hogy a múltat tisztázni kell. Reményének adott hangot, hogy a tudományos világ – élve autonómiájával – korrekt módon felülbírálja az elmúlt 50 év minden tudományos munkáját, s hasonló szigorral jár el majd, Schmitt Pál kisdoktorija esetében tette
Elemző: sok politikus és sportoló diplomája megkérdőjelezhető
Sok képviselő politikai főiskolán írta a dolgozatát, és ma meglepődnénk a munkákon – mondta Simon János politológus az m1 Ma reggel című műsorában. Simon János megállapította: az elnök jelenleg védekező állásban van, de eddig nagyon rossz volt a kommunikációja és az önvédelme. „Óriási különbség van lemondás és le nem mondás között. Lemondani ugyanis azok szoktak, akiknek a hivatali ideje alatt jogsértés történt” – mondta. Hozzátette: a köztársasági elnöknek jogszabály szerint akkor kellene lemondania, ha a hivatali ideje alatt történt volna a jogsértés, de ez több mint húsz évvel ezelőtti ügy.
1990-től kezdve volt egy konszenzus a pártok között, mely szerint a köztársasági elnököt nem bántják, meghagyják a méltóságát. A klasszikus angol esküvői felhívást idézte a politológus: ha valaki tud okot a házasság megakadályozására, vagy most szóljon, vagy hallgasson örökre. Az LMP-vel azonban olyan parlamenti erő került a parlamentbe, amelynek nem volt politikai tapasztalata, és nekiment a demokrácia intézményét képviselő személynek. Ezzel a támadással egy íratlan szabályt szegett meg a párt, melyet korábban a politológusok és politikai elemzők is tiszteltben tartottak – magyarázta a politológus.
Simon János kijelentette: a parlamenti képviselők egy része a politikai főiskolán, Moszkvában írta a dolgozatát, és ma meglepődnénk a Marxról és társairól írott munkákon. Sokuk, valamint több száz sportoló diplomája is megkérdőjelezhető lenne ugyanezen kritériumok alapján. Ezzel a támadással „a szellemet kiengedtük a palackból” – mondta a politológus. Hozzátette: tényszerűen kellene tárgyalni a problémáról. Mint mondta, húsz-harminc évvel ezelőtt teljesen más világ volt, és ez az ügy sokat árt a magyar demokráciának.
Két sztárügyvéd is véleményt mondott a Schmitt-ügyről a magyar médiában. Presztízsértékű üzenete van a SOTE döntésének Magyar György szerint, Futó Barnabás viszont úgy véli: törvénysértő volt az egyetem szenátusának eljárása.
Futó Barnabás szerint a szenátus hibázott a doktori cím visszavonásakor. Az ügyvéd az m1 Ma reggel című műsorában kijelentette: törvénysértő volt az eljárás. Mint mondta: a köztársasági elnöknek is joga van a tisztességes és törvényes eljáráshoz. A felsőoktatásról szóló 2005-ös törvény szerint a szenátus nem járhatott volna el közvetlenül, hanem az akkreditációs bizottságon keresztül kérhette volna a Nemzeti Erőforrás Minisztériumtól, hogy indítson eljárást, ez pedig nem történt meg. A miniszter a döntésről szóló értesítést visszaküldte. A másik megoldás az lehetett volna, hogy lefolytatnak egy eljárást, meghallgatva az elnököt is, és amennyiben elmarasztaló határozat születik, akkor jogorvoslatnak lett volna helye, majd azt követően bíróság elé lehetett volna vinni az ügyet. Hozzátette: amikor az elnöki kisdoktori született, az akkori szabályozás értelmében hallgatónak minősült az, aki disszertációt terjesztett elő, rá ez a törvény vonatkozott volna. Futó Barnabás szerint, mivel az elnök nem akar eljárást indítani, az ügyészi törvényességi felülvizsgálat lehet a következő lépés, vagy pedig a felügyeletet ellátó miniszter léphet. A SOTE korrekt eljárása az lenne, hogy megvizsgálja az akkori disszertációkat. Különösen azokét, akik nagyon támadták az elnököt.
Magyar György úgy véli, a bírói út ma is rendelkezésére áll az elnök úrnak, harminc napja van a bíróságnak arra, hogy eljárásjogi szempontok alapján döntsön az ügyben, de a bíróság nem vizsgálhatja a plágium kérdéskörét. Mint hangsúlyozta: meggyőződése szerint szabályos volt az eljárás, ebben az esetben nem kell alkalmazni a felsőoktatási törvényt , mert az államfő akkor sem volt hallgató és most sem az, a felsőoktatási törvényt pedig a hallgatókra lehet alkalmazni.
Hozzátette: úgy tűnik, sem a miniszter, sem az elnök nem akar lépni. Mint mondta, az új alaptörvény kiemelt helyen foglalkozik azzal, hogy a tudomány területe intakt, csak az egyetem szenátusa dönthet a tartalmi kérdésekben. Jelentősége van presztízsértelemben annak, hogy hogyan ítélik meg a többiek diplomáját, a Kádár-korszakban voltak privilégiumok, akkoriban könnyen lehetett ilyen diplomához jutni – jelentette ki Magyar György, aki hozzáfűzte: a disszertációkat akkor nem vizsgálták meg olyan szigorúan, mint ma.
Schmitt lemondását az Országgyúlésnek el kell fogadnia
Az Országgyűlés Sajtószolgálata közölte: a hatályos jogszabályok értelmében a köztársasági elnök az Országgyűléshez intézett írásbeli nyilatkozatával mond le megbízatásáról. A lemondás érvényességéhez az Országgyűlés elfogadó nyilatkozata szükséges. A parlament 15 napon belül kérheti a köztársasági elnököt, hogy elhatározását újból fontolja meg. Ha a köztársasági elnök az elhatározását írásbeli nyilatkozatával fenntartja, az Országgyűlés a lemondás tudomásulvételét nem tagadhatja meg.
A Házszabály szerint a köztársasági elnök nyilatkozatának tárgyalására a határozati javaslatra meghatározott szabályokat kell alkalmazni, a következő eltérésekkel:
a) a lemondó nyilatkozat feletti vitát és szavazást legkésőbb a lemondó nyilatkozat beérkezésétől számított tizenöt napon belül kell megtartani;
b) a lemondó nyilatkozatot nem kell kiadni bizottsági előkészítésre;
c) a lemondó nyilatkozathoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani, de bármely képviselőcsoport vagy legalább tíz képviselő legkésőbb az e napirendi pont tárgyalásának megkezdése előtti napon írásban javasolhatja, hogy az Országgyűlés kérje a köztársasági elnöktől elhatározásának újbóli megfontolását; ilyen javaslat esetén először e javaslatról kell szavazni;
d) ha a köztársasági elnök elhatározásának fenntartásáról írásban értesíti az Országgyűlést, az Országgyűlés a lemondás tudomásulvételét nem tagadhatja meg.
A köztársasági elnök megbízatásának megszűnése esetén az új államfő hivatalba lépéséig feladat- és hatásköreit az Országgyűlés elnöke gyakorolja. Helyettesítése idején a házelnök országgyűlési képviselői jogait nem gyakorolhatja, és helyette az Országgyűlés elnökének feladatait az Országgyűlés által kijelölt alelnök látja el. Az új köztársasági elnököt, elődje megbízatási idejének megszűnésétől számított 30 napon belül választja meg az Országgyűlés, a választás időpontját az Országgyűlés elnöke tűzi ki.
Az MTI, HírTv nyomán, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”33275″}
