Szentmisével emlékeztek Mindszenty József születésének 120. évfordulójára Esztergomban.
Mindszenty József bíboros az igazság jelzőlámpája volt – fogalmazott Carlo Caffarra bíboros, bolognai érsek május 6-án, szombaton a hercegprímás születésének 120. évfordulójára emlékező szentmisén az esztergomi bazilikában, ahol Erdő Péter esztergom-budapesti érsek köszöntötte a zarándoklatra érkezett híveket, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) tagjait, a megjelent közjogi méltóságokat és a diplomáciai testület tagjait.
„A jelenlévők nagy száma jelzi számomra népetek nemes voltát, amely nem akarja elfelejteni azt az embert, aki az igazság tanúja volt egy erőszakos, hazugságra épített rendszerben” – méltatta a bolognai érsek Mindszenty József személyiségét a néhai hercegprímás sírja felett.
Carlo Caffarra kiemelte, Mindszenty olyan hatalommal kényszerült szembenézni, amely a dialektikus és történelmi materializmusban öltött testet, tagadta az ember földön túli célját és kizárta, hogy Isten jelen volna és cselekedne a világban. „A bíboros annak tanúságát helyezte szembe ezzel a hatalommal, hogy Isten az első, és hogy mi az igazság az ember számára. (…) Ő volt az igazság jelzőlámpása” – tette hozzá.
„Mindszenty bíboros életének tanúságtétele állandó figyelmeztetés, hogy ne fordítsatok hátat a Szent Istvántól eredő nemzetetek keresztény hagyományának” – mondta bolognai érsek.
Az érsek megemlítette, hogy édesapja úgy tartotta számon Mindszenty bíborost, mint a Krisztus iránti hűség példáját. Carlo Caffarra úgy fogalmazott: a XX. századi egyház ezen vértanúja és hitvallója „a papság felé vezető első lépéseimet útmutatóként kísérte”.
A bazilika kincstárában az országos zarándoklat napjára emlékfalat állítottak, mely Mindszenty József prímás, érsek esztergomi éveit, illetve újratemetését és az utókor tiszteletadását helyezi a középpontba. A tárlat ötvöstárgyakkal és archív fényképekkel idézi fel az 1945 és 1948 közötti éveket, illetve a 1991-től napjainkig tartó időszakot.
Idén a magyarság világszerte megemlékezik Mindszenty Józsefről. Szlovákiában az emlékév Révkomáromban kezdődött, Rómában, Bécsben és Münchenben is ünnepi szentmisét tartottak a tiszteletére.
A Legfőbb Ügyészség néhány héttel ezelőtt meghozott határozatával véglegesen lezárult Mindszenty József rehabilitálási eljárása, amelyet Erdő Péter bíboros kezdeményezett. A Legfőbb Ügyészség már 1989 végén perújítási nyomozást rendelt el, a mostani határozat pedig a korábbi perújítási nyomozás hivatalos lezárását jelenti. Erdő Péter bíboros ezzel kapcsolatban közleményt adott ki, amelyben kifejtette: „ez az esemény egy szenvedésekkel teli, hosszú történet összefoglalása”, amely reménye szerint „hozzájárul múltunk igazságának megismeréséhez, népünk lelki gyógyulásához és felemelkedéséhez”.
Mindszenty Józsefet XII. Pius pápa 1944-ben nevezte ki veszprémi püspökké. 1944 végén letartóztatták, és előbb Veszprémben, majd Sopronkőhidán, végül Sopronban raboskodott, onnan térhetett vissza Veszprémbe. XII. Pius pápa 1945 augusztusában kinevezte esztergomi érsekké, 1946 februárjában pedig a pápa bíborossá szentelte a római Szent Péter-bazilikában.
Mindszenty Józsefet 1948. december 26-án törvény- és jogellenesen letartóztatták, majd koholt vádak alapján 1949. február 8-án első fokon, július 6-9-én másodfokon életfogytiglani fegyházra ítélték, ami a keresztény világban nagy felháborodást váltott ki. XII. Pius pápa megdöbbenéssel tiltakozott az igazságtalan és jogtipró ítélet ellen, az ENSZ közgyűlése megbélyegezte a kormány eljárását, és nemzetközi sérelemnek nyilvánította a bíboros bebörtönzését.
Az 1956-os forradalom kitörése után október 30-án szabadították ki fogságából. Nagy Imre miniszterelnök kérésére november 3-án beszédet mondott a Szabad Magyar Rádióban, kiállt a nemzeti szabadságharc céljai mellett, és a polgári demokrácia jövőképét vázolta fel. November 4-én hajnalban a szovjet csapatok támadása után az Egyesült Államok nagykövetségén kért és kapott menedéket. A Kádár-kormányzat Mindszentyt nem engedte visszatérni érseki székébe. Teljesítve VI. Pál pápa kérését, 1971. szeptember 28-án elhagyta a követséget, és Rómába, majd Bécsbe ment. Mindszenty József 1975-ben halt meg, Mariazellben temették el, 1991-ig magyarok sokasága rótta le tiszteletét sírjánál. 1990. május 18-án a magyar Legfelsőbb Bíróság kinyilvánította, hogy Mindszenty József ártatlan. Holttestét 1991. május 4-én ünnepélyesen hazahozták, és újratemették az esztergomi bazilika kriptájába. A mártírsorsú bíboros boldoggá avatási eljárása folyamatban van a Vatikánban.
MTI nyomán Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”33719″}
