Szeptember 14-15-én tartják a Nagyabonyi Bihari János Zenei Napokat.
A nagyszabású rendezvény kapcsán Nagyabony polgármesterével, Bödők Máriával beszélgettek a Pátria rádióban, a falu szülöttjéről és az idei Nagyabonyi Bihari János Zenei Napokról. A polgármester asszony elmondta, hogy a nagyabonyiak büszkék falujuk szülöttjére, Bihari Jánosra, aki 1764-ben látta meg Nagyabonyban a napvilágot. Ott vette először kezébe a vonót és ott tanult meg muzsikálni. Elmondása szerint, ha nincs Nagyabony, akkor Bihari Jánosnak nem tapsoltak volna Pozsonyban, Bécsben, Budapesten és Európa egyéb országaiban. A megemlékezéseket 1964 óta rendszeresen tartják és ünneplik Bihari Jánost, a falu szülöttjét, valamint azt az értéket, amit Bihari létrehozott. A nagyabonyiak a szívükben hordozzák és meghajolnak nagysága és munkássága előtt.
A zenei napok programja szeptember 14-én, pénteken 19.00 órakor a Nagyabonyi Művelődési Házban koszorúzással kezdődik Bihari János emléktáblájánál, amit Bihari élete és munkássága című kultúrműsor követ. Szeptember 15-én, szombaton 13.00 órától a Nagyabonyi sportpályán kézműves foglalkozások lesznek a gyerekeknek és szilvás ételek, szilvalekvár, italok bemutatására kerül sor, melyet a település lakosai, asszonyai készítenek el. A zenei napokon fellépnek a Nagyabonyi Csillagfürt és Citeraegyüttes, az Écsi népdalkor és Citeraegyüttes, a Nagyabonyi nyugdíjas énekcsoport, a Gipsy Nicol. Nótákat énekel majd Vígh Valéria, Matus Ernő, Iványi Árpád, Rigó Mónika. Kísér Mezei Ernő és cigányzenekara. Ezt követi a Dunaág néptáncműhely műsora, a 100 tagú cigányzenekar sztárzenekara Bufó Rigó Sándor és Lenvai Csócsi József vezetésével és fellép Bangó Margit Kossuth-díjas magyar roma előadó is.
Bihari János (Nagyabony, 1764. október 21. – Pest, 1827. április 26.) cigány származású magyar zeneszerző és hegedűművész volt. Édesapja is hegedült. 1801 körül érkezett Pestre, és itt megalakította híressé vált bandáját, amely többnyire 5 tagból állt (cimbalmos és vonósok). 1811-ben az országgyűlés alkalmával Pozsonyban működött. Ez időben valószínűleg Bécsben is járt, ahol műveiből több nyomtatás megjelent. Káldy Gyula szerint Ludwig van Beethoven Bécsben többször hallgatta játékát. A Bécsi kongresszus idejében is Bécsben játszott. Nyugtalan vándoréletet élt, melynek során bejárta Magyarországot; 1818 körül többször megfordult Veszprémben, ahol Ruzitska Ignácban mecénásra talált. 1820-ban Pesten játszott. Működésének fénykora az 1820-as évek elejére tehető. 1822-ben Liszt Ferenc is hallgatta játékát és nagy elismeréssel emlékezett meg róla. 1823-tól pályája már lassan hanyatlott. 1824-ben baleset érte, eltörte bal karját. Ez véget vetett virtuóz pályájának. Bár még továbbra is hegedült, a prímásságot kénytelen volt másnak átengedni. 1825-ben a királyné koronázásakor Pozsonyban még játszott. Öregkorában magára hagyatva élt.
Részletes program Eseménynaptárunkban.
BB, Felvidék.ma
