Szeptember 21-én nyílt és két hét múlva zár a párkányi Barta Gyula Galériában egyik legjelesebb hazai magyar fotográfusunk, M.Nagy László fényképeinek tárlata, a Kaleidoszkópé.
A mustra hetven fekete-fehér és színes képből áll – remek bepillantást nyújtva annak az országot járt néhai riporternek az életművébe, aki az utóbbi másfél évtizedben mintha hátat fordított volna a szerkesztőségeknek, s így a nyilvánosságnak. A látszat csal – a lapok nem tartanak igényt M.Nagy László képeire, nem tudni, mi okból, s ha az élet nem hozza a közelgő hetvenedik születésnapot, valószínüleg ez a remek, élményszámba menő tárlat sem valósul meg! M.Nagy László fotográfusi hitvallása szerint „A jó fotó nem ott keletkezik, ahol világra jön, az korábban fogan valahol belül, de csak akkor, ha a lélek át van itatva tisztasággal, tisztességgel és emberszeretettel.” Ezért születhettek meg a mester ama képei, melyek – s ezek közé tartoznak a szülőfalujában, Mulyadon több évtizeddel ezelőtt készített, fekete-fehér sorozat darabjai is idős magyarokról, – ezek a képbe dermesztett balladák, arcokból, testtartásokból sugárzó nehéz sorsok, melyek többet mondanak el e sokat próbált szegény öregekről, mint több napos konferenciák testes jegyzőkönyvei. M.Nagy László alázattal, szakmai szenvedéllyel és felelősségtudattal alkotta meg minden eddigi képét. Akár Tyereskovát, a világ első női űrhajósát, akár Illyés Gyulát és feleségét, Flóra asszonyt, akár a Gombaszögre vezető országút mentén egy szál nótázónak hegedülő cigányprímást, akár egy megcsonkított óriási fát, akár a világbajnok testépítőt örökíti meg. És – mesterien „kapta el” a labdarúgó mérkőzések egy-egy jelenetét is. Munkái az egyetemes magyar fotóművészetet gazdagítják, bár az életmű szanaszét hever, hiszen rendszerbe állításához és elhelyezéséhez nem kevés pénz szükségeltetne. A rendszerváltás utáni idők – kivéve ritka eseteket – nem kedveznek a hazai magyar értékek őrzésének. A pályázatósdi nem mindenki számára hoz szerencsét. A valamikori Dolgozó Nő hetilap, és szinte mindegyik /cseh/szlovákiai magyar újság megbízható és kiválóan dolgozó munkatársa, szlovák lapok alkalmi fotósa másfél évtizede Helembán él. Mindennapjai a háza körüli munkálatokkal, olykor horgászattal, a gyönyörű tájban eltöltött bolyongásokkal telnek. Ha nagyritkán kezébe veszi a gépét, ott folytatja, ahol abbahagyta – eredeti, ahogy a világot látja és gyönyörű, amit rögzít. Lehet, hogy a hetvenedik születésnap ismét ráirányítja a figyelmet?
A kiállítás 2012. október 24-én Losoncon nyílik.
Batta György, Felvidék.ma
