36748

A hazai mezőgazdaság jelenlegi problémáit sokan hajlamosak csakis az uniós támogatási rendszer egyenlőtlenségeivel magyarázni.

Ez kétségbevonhatatlan tény, bár erre bármelyik uniós ország termelője hivatkozhat, hiszen a támogatások minden országban mások –, magunkat csapjuk be, ha nem ismerjük fel, hogy a mezőgazdasági termelővállalatok zöme napjainkban elsősorban a fejlesztésekhez nélkülözhetetlen beruházási tőke hiányával, illetve az emiatt kialakult technológiai lemaradás okozta versenyhátránnyal küszködik. Ennek egyik nyomós oka, hogy a hazai mezőgazdaság rendszerváltás utáni átalakítása során olyan mértékű tőkekivonás történt az ágazatból, amelynek következményeit a mezőgazdasági vállalatok máig is nyögik. A gazdaságok zöme a jogosult személyek követeléseinek kielégítése után nagyon nehéz pénzügyi helyzetbe került, és az ágazati kihívásokkal szemben alapjában véve inkább csak a túlélésre volt kénytelen berendezkedni. Ez a hosszú távú tőkehiányos állapot jelenleg is meghatározó módon befolyásolja a termelés hatékonysági mutatóit és a piaci szereplők versenyképességét.
Felmerülhet a kérdés, vajon miért kerültek ebbe a helyzetbe a szlovákiai mezőgazdasági termelők? Abban nincs vita, hogy legalább ugyanolyan jól tudják a szakmát, mint a tőlünk nyugatabbra gazdálkodók. Az sem kétséges, hogy az itteni birtokszerkezet még mindig sokkal kedvezőbb lehetőségeket biztosíthatna a gazdaságok számára a koncentráció és a szakosodás hatékonyság érdekében történő kihasználásának, mint a felaprózott nyugati családi birtokok. Csak az az értékesítési árszínvonal, az nem akar a mi szájízünk szerint alakulni. Erre is van egy könnyű magyarázat: a nyugatiak elsősorban piacot vettek nálunk és tönkre akarnak tenni bennünket. Ha ezt elfogadjuk, nincs más hátra, mint jó árért eladni, amink van, és a karosszékben hátradőlve várhatunk a megváltóra. Vagy arra, hogy végre egyenlő elbánást és a többiekkel egyenlő támogatást kapunk az uniótól. (Forrás: Szilvássy Lászlónak, a Jó Gazda szlovákiai mezőgazdasági folyóirat főszerkesztőjének novemberi jegyzete)