Kétféle módon veszítheti el egy közösség a kultúráját: ha kisebbségi sorban van, és nem engedik érvényesülni vagy úgy, ha egyszerűen nem éli meg azt – hangsúlyozta Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere a Márai Sándor-díj átadásán. Az MMA Gálaesten kiemelte: globális kultúra nem létezhet a nemzeti kultúrák nélkül.
Kassán, Márai Sándor szülővárosában a napokban kezdődött az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat – idézte fel az emberi erőforrások minisztere a díjak átadása előtt. Balog Zoltán kiemelte: Kassa Márainak köszönheti azt, hogy ma Európa Kulturális Fővárosa lehet, ennek ellenére a megnyitó ünnepségen alig eshetett szó arról, hogy Márai magyar író volt.
Kétféle módon veszítheti el egy közösség a kultúráját: ha kisebbségi sorban van, és nem engedik érvényesülni vagy úgy, ha egyszerűen nem éli meg azt – figyelmeztetett a miniszter, hozzátéve: ha egy közösségnek nem hiányzik saját kultúrája, akkor elkezdődik szellemi, lelki leépülése.
Balog Zoltán elmondása szerint L. Simon László államtitkárral nagy küzdelmet folytattak, hogy minél több forrást szerezzenek a terület számára, így a magyar állam 2013-ban összesen 100 milliárd forintot fordít a magyar kultúrára, hozzáfűzte azonban: a kultúra nem pénz, hanem belső elhatározás kérdése.
L. Simon László arról szólt, hogy a kormányzat a magyar nemzet, a Kárpát-medencei magyarság egészében gondolkodik. „Sződemeter és Budapest, Csurgó és Kassa azonos szellemi tartományok, a mi kormányunk számára nincs különbség település és település között” – közölte.
Mint hozzátette: „büszkék vagyunk arra, hogy a legkisebb település művelődési házával is foglalkozunk, visszaállítottuk a kulturális normatívát és olyan finanszírozási rendszert alkottunk meg, amely a legkisebb település számára is lehetővé teszi, hogy fenntartsa kulturális intézményét”.
Balog Zoltán kitüntetéseket adott át a Petőfi Irodalmi Múzeumban
Kontra Ferenc író Márai Sándor-díjat, Bagossy László rendező és Tóth Sándor fafaragó Csokonai-díjat vett át kedden, a magyar kultúra napján Balog Zoltántól, az emberi erőforrások miniszterétől és L. Simon László kultúráért felelős államtitkártól a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban.
A nem hivatásos, amatőr színjátszás, vers- és prózamondás, bábjátszás, kórus- és zeneművészet, képző-, fotó-, film-, videó-művészet, táncművészet, valamint a hagyományőrzés, a tárgyalkotó és előadó népművészet területén elért kimagasló művészeti munka elismeréséért Csokonai Vitéz Mihály Alkotói Díjban részesült Bagossy László drámatanár, rendező és Tóth Sándor fafaragó; Csokonai Vitéz Mihály Közösségi Díjban pedig az egri Cantus Agriensis Kulturális Egyesület, a Tamási Koncert-Fúvószenekar, valamint a Jászság Népi Együttes.
A közművelődés minőségfejlesztésének alkalmazásával nyújtott kiemelkedő teljesítményért Minősített Közművelődési Intézmény Címet érdemelt ki a budapesti Corvin Művelődési Ház, a százhalombattai Barátság Kulturális Központ és a Pest Megyei Közművelődési Intézet. A Közművelődési Minőség Díjat a Budapesti Művelődési Központ nyerte el idén.
A könyvtári minőségirányítás alkalmazásával elért kimagasló eredményeiért, a magas színvonalú, az olvasók elégedettségét biztosító szolgáltatások megvalósításért és folyamatos fenntartásért az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár a Minősített Könyvtár Címet érdemelte ki.
A kitüntetési rendelet tavalyi módosítása miatt a korábbinál kevesebb díjazott vehetett át idén kitüntetést, ám megemelt összegű elismerésben részesültek.
Gálaesttel ünnepelt a Magyar Művészeti Akadémia
A globális kultúra nem létezhet a nemzeti kultúrák nélkül – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kedden, a magyar kultúra napján a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) ünnepi estjén az Uránia Nemzeti Filmszínházban.
A miniszter hangsúlyozta: magyar kultúra pedig csak akkor létezhet, ha újra megtaláljuk közös értékeinket. Az a fontos, hogy legyen terv, akarat, tehetség, a művészeket hagyják alkotni és legyen befogadó közönség, és ma mindez megvan a magyar kultúrában.
Vannak tervek, amelyek már majdnem megvalósultak, a kormány tervei szerint október 23-át már a Zeneakadémia felújított épületében lehet ünnepelni, rövidesen befejeződik a Pesti Vigadó és a Mátyás-templom felújítása, majd megindul a Múzeumi negyed és a Rubik Múzeum építése is – hangsúlyozta.
Ma a magyar kultúrában a nagy lehetőség az MMA, melynek értelme az, hogy magukra a művészekre bízzuk a magyar kultúra szervezését, ápolását – méltatta az akadémiát Balog Zoltán, párhuzamot vonva az MMA és a sikeresen működő Nemzeti Kulturális Alap tevékenysége között.
Hozzátette, hogy a két nagy rendszer mellé lassan létrejön a harmadik, a magánmecenatúra. Már jó ideje működik a Prima Primissima Díj, de a Múzeumi negyedben is lesz majd olyan épület, amely magánerőből épül – említett példákat.
Fekete György, az MMA elnöke köszöntőjében felidézte, hogy a magyar kultúra napja megünneplésének gondolata 1988-ban A nemzeti megújhodás programjában vetődött fel először, majd az Antall-kormány államtitkáraként éppen ő kapta azt a feladatot, hogy 1992. január 22-re hirdesse meg a magyar kultúra napját civil ünnepként. Akkor Sára Ernő grafikus nyolcezer plakátjával indult „misszionárius útjára” a felhívás, százezreket megmozgatva és hagyományt teremtve mindmáig – emlékeztetett.
Útravaló CD-t kapnak az Operaháztól a kettős állampolgárok újszülöttjei is
Több kulturális kezdeményezést is indít a Magyar Állami Operaház, például kutatóhely létesül az intézményben, a Hét nap program keretében pedig az év hét jeles napjához kapcsolódó animációkat vetítenek a produkciók előtt.
Ókovács Szilveszter megbízott főigazgató a magyar kultúra napján tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy a dalszínház emléktárában őrzött dokumentumok digitalizálásával indul el, majd folyamatosan bővül az OperaDigiTár, amelyben a Királyi lépcsőház földszintjén elhelyezett kutatósarokban táblagépeken, fülhallgatóval lehet keresni.
Kedden kezdődik a dalszínház Hét nap programja. Az év hét ünnep-, emlék- vagy gyásznapján – elsőként kedden A bolygó hollandi előadása előtt – levetítik M. Tóth Géza animációs rendező az adott napra utaló animációját.
A Collegium Operorum sorozat is a magyar kultúra napján indul, elsőként a Párizsi Magyar Intézetben Kiss B. Atilla ad koncertet. A Balassi Intézettel együttműködve az év folyamán a többi intézetben is fellépnek dalműsorral azok az énekesek, akik az operaházi dalprogramokban részt vettek.
Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára bejelentette, hogy a magyar állampolgárságot felvevők gyermekei is megkapják az Útravaló CD-t. A magyar műveket tartalmazó CD-k terjesztésében a követségek és konzulátusok segítségére számíthat a dalszínház.
Korniss Péter fotóművész kapta a Kölcsey-díjat
Korniss Péter Kossuth-díjas és Pulitzer-emlékdíjas fotóművész kapta idén a Kölcsey-emlékplakettet; a Kölcsey Társaság által alapított elismerést a magyar kultúra napja alkalmából rendezett ünnepségen adták át a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szatmárcsekén január 20-án.
A Melocco Miklós szobrászművész által készített plakettet Jánosi Zoltántól, a Kölcsey Társaság elnökétől vehette át a fotóművész a község református templomában megtartott ünnepségen.
Az 1995-ben alapított Kölcsey-emlékplakettet a magyar művésztársadalom azon képviselői kaphatják meg, akik életművükkel nagyban hozzájárultak a hazai és az egyetemes kultúra gazdagításához. Tavaly Sebestyén Márta népdalénekes vehette át az elismerést; az eddigi díjazottak között volt például Görömbei András irodalomtörténész-esszéíró, Jankovics Marcell filmrendező, Szabó Dénes karnagy, Szilágyi István író, Nagy Gáspár költő Makovecz Imre építész és Csoóri Sándor költő is.
Szkíta kincseket bemutató kiállítás nyílt Debrecenben
Emberek Aranyban – Őseinket felhozád címmel szkíta aranykincsek reprodukcióit bemutató kiállítás nyílt január 21-én Debrecenben, a Kölcsey Központban.
Kósa Lajos polgármester szerint a kiállítás „egy darab a múltból, elképzelhető, hogy a mi múltunknak is köze van hozzá, de mindenképpen az emberiség nagy kincse, amivel a kazah nép tiszteleg a magyar kultúra napja előtt”. A kiállítás megnyitóján Kósa Lajos, Halász János, valamint Rimtaj Karibzsanov, a Kazah Köztársaság budapesti nagykövet-helyettese egy ősi áldozati üstöt helyezett el a kiállítási tárgyak között.
A több, mint 1,2 millió dollár értékű kiállítási anyag első ízben hagyta el Kazahsztán területét. Budapest után Debrecenben tekinthetik meg az érdeklődők, majd az aranytárgyakat, öltözékeket Norvégiában mutatják be.
Egynapos Cseh Tamás-kiállítás az OSZK-ban
Cseh Tamás festményeiből, grafikáiból, filmjeiből, fotóiból, koncertplakátjaiból, lemezborítóiból és személyes tárgyaiból nyílt egynapos kiállítás kedden, a magyar kultúra napján, a művész 70. születésnapján az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK).
„Két évvel ezelőtt tettük közre a felhívásunkat, amelyben mindenkit arra kértünk, juttassák el hozzánk a Cseh Tamás életével és művészetével összefüggő archív felvételeket, amelyeket azóta is gyűjtünk, digitalizálunk, rendezünk és őrzünk” – mondta megnyitójában Szemerei Péter, az OSZK főigazgató-helyettese.
Zumbok Ferenc, a budai Várnegyed megújításáért felelős kormánybiztos az eseményen bejelentette, hogy a Fővárosi Törvényszék bejegyezte a Cseh Tamás Archívum Alapítványt. Hozzátette: terveik szerint megvalósul az a bizonyos „príma hely”, amely méltó lesz Cseh Tamás hagyatékához.
Jordán Tamás és a hódmezővásárhelyi katonazenekar kapta az idei Bessenyei-díjat
Jordán Tamás és a Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár hódmezővásárhelyi helyőrségi zenekara kapta idén a Bessenyei Ferenc Művészeti Díjat.
Az elismerést B. Élthes Eszter, a hódmezővásárhelyi születésű, 2004-ben elhunyt színész özvegye és Almási István polgármester (Fidesz-KDNP) adták át az alföldi város a magyar kultúra napja alkalmából rendezett keddi díszközgyűlésén.
MTI nyomán/Felvidék.ma összeállítás
{iarelatednews articleid=”37598″}
