Robert Fico ma három lehetséges jelölttel állt elő a Számvevőszék élére, akik mindnyájan közel állnak az ellenzékhez: a Statisztikai Hivatal volt elnöke: Peter Mach, a Közbeszerzései Hivatal exelnöke: Angyal Béla és a Szlovák Titkosszolgálat egykori igazgatója: Karol Mitrík.
„Olyan jelöltnek kellene lennie, aki valamelyik standard ellenzéki párt közeléből jön. A KDH-ról, az SDKÚ-ról és a Most-Híd-ról beszélek“ – jelentette ki mai sajtótájékoztatóján a kormányfő.
A KDH lehetséges jelöltjeként Machot nevezte meg, az SDKÚ-DS-hez szerinte Mitrík áll közel, a Most-Híd pedig Angyal Bélát terjeszthetné a tisztségbe. „Ezek mind olyan emberek, akik a múltban különböző tisztségeket láttak el, a szóban forgó ellenzéki pártok jelöltjeiként“ – állapította meg Fico, aki szerint az általa említett személyek jelöltek lehetnék a Számvevőszék élére, ha már egyszer az ellenzéki pártok tárgyalásai mind zátonyra futottak ebben a kérdésben.
Ha a Fico által javasolt személyek mindegyike elfogadhatatlan lenne az ellenzéki pártok számára, a kormányfő olyan utat javasolt, amellyel egy ízben már elődje, Iveta Radičová is próbálkozott: a pályázati úton való kiválasztást. „Mi annak idején Radičová asszony eme lépését tiszteletben tartottuk, ennek köszönhetően van ma a Közbeszerzési Hivatal élén egy olyan ember, aki éppen pályázat útján lett kiválasztva“ – jegyezte meg a kormányfő.
Véleménye szerint az ellenzéknek vagy elő kellene állnia a közös jelölt nevével, amelyben megegyeztek, vagy pedig kiválasztani egyet az általa javasoltak közül. Ha ez a módszer sem megy keresztül, a kormányfő a pályazathoz folyamodna. Ebben az esetben is azonban olyan embert kellene kiválasztani, aki kapcsolódik az ellenzéki struktúrákhoz. „Ellenkező esetben nem teljesülne a feltétel, hogy a Számvevőszék az ellenzéké“ – fűzte hozzá Fico.
A KDH alelnöke, Pavol Abrhan szerint az ellenzékre tartozik, hogy kit javasol. „Jó lenne tehát, ha Fico tartaná a szavát, és tiszteletben tartaná, akit az ellenzék javasol a tisztségbe“ – mondta. Abrhan szerint az ellenzék még nem jutott egyezségre a kérdésben, csupán abban, hogy a Számvevőszék élére az SaS javasolhat jelöltet. A Most-Híd alelnöke, Solymos László figyelmeztetett, hogy az ellenzék már háromszor is megegyezett, de a Smer mindig szabotálta az egyezségüket. „Fico arra játszik, hogy a Számvevőszék élére olyan ember kerüljön, akiben ők megegyeznek. Vagy komolyan veszik és megtámogatják az ellenzék jelöltjét, vagy kiválasszák a saját jelöltjüket, de ez annak a stílusnak az eredménye, amit a Smer alkalmaz“ – jelentette ki.
Jozef Mikuš (SDKÚ-DS) szerint Ficót aggasztja a lehetséges jobbközép alternatíva, ezért eszközöket keres annak széttöréséhez. „Fico megígérte az ellenzéknek a Számvevőszék elnöki tisztségét, akkor tiszteletben kellene tartania a döntésünket“ – mondta Mikuš, hozzátéve, hogy Ficónak végre azokkal a dolgokkal kellene foglalkoznia, amelyek az embereket aggasztják.
* * *
Ez egy újabb politikai húzás a miniszterelnök részéről, Fico az ellenzékkel macsak-egér játszmát kíván folytatni – vélte Bugár Béla, a Most-Híd elnöke a Ta3 hírtelevíziónak nyilatkozva. “Ilyen játékban mi nem veszünk részt” – tette hozzá. Emlékeztetett arra is, hogy az ellenzék már tárgyalt Robert Ficóval a Számvevőszékről. “Ígért valamit, amit nem tartott be” – mondta Bugár.
Angyal Béla, akit Fico a Most-Hídhoz közel álló emberként tart elfogadható jelöltnek, minden bizonnyal elfogadhatatlan az ellenzék számára, különösen az SDKÚ-DS köreiben. Az MKP második kormányzása idején, 2005-ben, azaz a második Dzurinda-kormány idején nevezték ki őt a Közbeszerzési Hivatal élére, ám tevékenységének maga Dzurinda volt az egyik legnagyobb bírálója. Angyal az MKP-ban a gútai helyi szervezet élén állt. 2009-ben, a Most-Híd megalakulásakor ő is átlépett Bugár Béla új pártjába, ahol a párt Nyitra megyei vezetője lett, ám erről a posztjáról leváltották, mivel nem volt hajlandó lemondani a Közbeszerzési Hivatal vezetői tisztségéről. 2010. júliusában bekerült Nyitra megyei önkormányzatba, a tragikus körülmények között elhunyt Basternák László helyére.
Angyal Béla 1958-ban született Gútán. A prágai Cseh Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán 1982-ben szerzett oklevelet. A rendszerváltás előtt a Komáromi Járási Szolgáltató Vállalat munkatársa volt. 1991-1994 között magánvállalkozóként tevékenykedett, majd 1994-1999 között Gúta alpolgármestereként. 1998-tól több kormányhivatali tisztséget is ellátott: a Közbeszerzési Hivatal elnökének irodavezetője (2000–2002) és a Mezőgazdasági Minisztérium hivatalvezetője (2002–2005) volt. Közéleti tevékenységei mellett között néprajzi, helytörténeti, politikatörténeti írások, tanulmányok szerzője.
TASR, Felvidék.ma
