A hat közép-kelet-európai ország határokon átnyúló együttműködésének több területét is felölelő Kárpátok Eurorégió megalakulásának huszadik évfordulója alkalmából rendeztek konferenciát április 11-én Nyíregyházán.
A helyszín nem véletlen, a szabolcsi város ugyanis az egyesülés keretén belül, annak finanszírozására létrehozott Kárpátok Alapítvány székhelye.
A Kárpátok Eurorégió 1993. február 14-alakult meg, 5 alapító tag kezdeményezésére: Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Ukrajna képviselői ezen a napon hívták életre Debrecenben az azóta is létező együttműködést. Négy évvel később Románia is csatlakozott az eurorégióhoz. Célja megalakulásától kezdve a társadalmi, gazdasági, kulturális, oktatási, tudományos, ökológiai és sport-jellegű együttműködés támogatása, szoros kapcsolatban az egyes nemzeti intézményekkel. Szintén kiemelt céljai között szerepel a határokon átnyúló közös projektek lebonyolításának elősegítése is. A nyíregyházi konferencián mindezeken túlmenően szóba került az is, hogy az együttműködés miként tud részt venni a Duna-stratégia megvalósításában.
Medgyesy Balázs, a Duna-régió stratégia kormánybiztosa a konferenciát követő sajtótájékoztatón elmondta: a tanácskozáson áttekintették, hogyan segítheti a Kárpátok Eurorégió intézményi kapcsolatrendszere a Duna-stratégia megvalósítását. A 2011-es magyar EU-elnökség alatt elindított, a Duna-régióra vonatkozó uniós stratégia célja, hogy lendületet adjon a közlekedés és szállítás, illetve az energiahálózatok javítását, a környezet védelmét és a biztonság növelését, a gazdasági fejlődés ösztönzését célzó hosszú távú együttműködésnek.
Elmondta, a térségben több fontos, a régió érdekeit szolgáló projekt kezdődött már el, köztük a közös magyar-ukrán árvízvédelmi fejlesztés, amelynek célja az árvízvédelmi töltések fejlesztése, árapasztó tározók építése és az árvízi előrejelző rendszer kiterjesztése a magyar-ukrán határ mentén.
A magyar soros uniós elnökség egyik kiemelt célja volt, hogy a Balti-tengeri stratégia után a Duna mentén létrejöjjön Európa második makrorégiója, amelynek célja a fenntartható fejlődés, a természeti területek, tájak és kulturális értékek védelme.
Ez utóbbit a magyar kormány hívta életre még a magyar EU-elnökség idején (2011-ben) s céljai között szerepelt a Duna-régió országainak szorosabb együttműködése a környezetvédelem, szállítás, közlekedés, az energiahálózatok fejlesztése, valamint általában a gazdaság támogatása terén. A Duna-stratégiát végül a magyar kezdeményezésre nyolc EU-tagállamon kívül (Ausztria, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Románia, Bulgária és Németország) hat “harmadik ország” is elfogadta: Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Montenegró, Ukrajna, Moldova.
Felvidék.ma
