A klímaváltozás veszélyeztetheti az élelmezés biztonságát, lelassíthatja a világ gazdaságának növekedését, és talán már napjainkra visszafordíthatatlan károkat okozott a természetben. Közép-Európában nem várható drasztikus változás, a csallóközi vízkészlet jelentősége viszont felértékelődik.
Március 25-29-én több mint száz ország kormányai és tudósok találkoznak Japánban, hogy a 2015-ös párizsi ENSZ-csúcstalálkozó számára előkészítsék azokat az irányelveket, amelyek alapján döntés születik majd az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozásáról. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) a most zajló szakmai találkozóra készült tervezete felvázolja azt is, miként lehet alkalmazkodni a magasabb hőmérséklethez, a több hőhullámhoz, az árvizekhez és a magasabb tengerszinthez, de foglalkozik az élelem- és vízhiány, valamint az állat- és növényfajok kihalásának kockázatával is.
A klímaváltozás veszélyeztetheti az élelmezés biztonságát, a terméshozamok egy évtized alatt akár két százalékkal is csökkenhetnek ahhoz képest, ha nem melegedne a klíma, olvasható a dokumentumban. Miklós László professzor, természetvédelmi szakember szerint ezt az előrejelzett csökkenést globális értelemben kell kezelni. A mi tájainkon még javul is a helyzet és Európa északabbi területein is, hiszen olyan melegkedvelőbb növényfajtákat is lehet majd termeszteni, amelyeket eddig nem. A helyzet Dél-Európában és attól délebbre romlik igazán, még nagyobb lesz a szárazság, felgyorsul a sivatagosodás. Arra viszont nálunk is fel kell készülni, hogy szárazságtűrő fajtákat kell meghonosítani. A szakértő szerint attól sem kell tartani a Duna menti gazdáknak, hogy vízhiány lép fel. „A Csallőköz alatt rejtőző vízkészlet szinte kimeríthetetlen”, jegyzi meg Miklós, hozzátéve, hogy ez nem is változik, amíg a Duna ki nem szárad. Annak viszont minimális az esélye. Globális léptékben viszont úgy gondolja, a népességnövekedés sokkal nagyobb veszélyt jelent a vízellátásra, mint a klímaváltozás. Az ivóvíz stratégiai jelentősége fokozatosan növekszik, a csallóközi vízkészlet jelentősége felértékelődik. Nem véletlen, hogy az ENSZ korábban kiadott prognózisában az áll: a jövőben nem a kőolaj-, hanem a vízhiány miatt törhetnek ki regionális háborúk.
A klímaváltozás visszavetheti a világgazdaság növekedését is. Ha az iparosodás előttihez képest 2,5 Celsius-fokkal emelkedik a bolygó éves hőmérséklete, az a bevételek 0,2-2 százalékos csökkenését jelentheti az IPCC által kidolgozott tervezet szerint. Az átlaghőmérséklet eddig már körülbelül 0,8 Celsius-fokkal emelkedett. Az éghajlatváltozás sok hatása már érezhető, a kockázatok pedig lényegesen nagyobbak lesznek, ha gyorsul a felmelegedés, mutatott rá Chris Field, a Stanford Egyetem kutatója, aki szintén részt vett a tervezet elkészítésében. A tanulmány egy hatalmas, háromrészes jelentés második része lesz. A szeptemberben kiadott első rész azt valószínűsítette, hogy az 1950 óta folyó melegedést 95 százalékban inkább az emberi tevékenység okozta, nem a természetes ingadozás. A 2007-es jelentés szerint ez az arány 90 százalék volt. Az üvegházhatást okozó gázok nagy kibocsátásért felelős országok lakosságának nagyobb hányada azonban erről egyáltalán nincs meggyőződve. Egy 2013-ban készült, 39 ország közvéleményét vizsgáló felmérés szerint az amerikaiaknak csak a 40, a kínaiaknak pedig a 39 százaléka véli úgy, hogy a klímaváltozás nagy fenyegetést jelentene számukra.
BA/MTI, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”17339,16850,14362,20229,27820,23556″}
