Az Európai Parlament október 22-én bizalmat szavazott Jean-Claude Juncker bizottságának, és ezzel lezárta a nyolc hónapja tartó bizonytalansági időszakot az EU-ban. Az Európai Bizottság ugyanis már március óta csak ügyvezető testületként működött, komolyabb, politikai súllyal is bíró döntést már nem hoztak meg.
Csáky Pál, EP-képviselő szerint, a bizottság megalakulását több anomália és furcsa döntés előzte meg, amelyekkel a jövőben foglalkozni kell, és amelyeket meg kell próbálni eltávolítani a rendszerből.
Csáky írásos véleményében azt javasolta, hogy a jövőben változtassák meg a jelölési folyamatot úgy, hogy a bizottság elnökének kiválasztása és megszavazása után az konzultációkat kezdjen a tagországok miniszterelnökeivel, azoknak ajánljon fel portfóliókat, s csak ezután kérjen személyi javaslatokat a tagállamok kormányaitól. A jelenlegi rendszer ugyanis fordított, a tagállamok úgy jelölnek komisszárokat, hogy azoknak sejtelmük sincs a jelölés pillanatában, mely szakterületekért lesznek majd felelősek. Ezért fordulhat elő, hogy néhány jelölt szakmai vagy politikai alkalmatlansága csak a brüsszeli meghallgatások során válik nyilvánvalóvá, s ez presztízsvesztést jelent nem csupán az adott országnak, de az EU-nak is.
Csáky Pál október 22-i nyilatkozata szerint nem tartja ideálisnak a Juncker-bizottság összetételét, de mindenképpen esélyt lát arra, hogy az új bizottság új energiákat adjon az EU politikájának. Ezért szavazott igennel az október 22-i bizalmi szavazáson.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”49442,49426,49331,49355,49183″}
