A jó polgármester ismérveiről, a város legégetőbb problémáiról, korrupcióról, érdekcsoportokról és számonkérhetőségről kérdeztük Komárom hat polgármesterjelöltjét – második körben: a függetlenként induló Stubendek Lászlót és a Most-Híd – MKP jelöltjét, Czíria Attilát. Ismét: öt kérdés – öt válasz.
1. Véleménye szerint a polgármesteri tisztség milyen tulajdonságokat kíván meg egy jelölttől? Milyen a jó polgármester?
Stubendek László: Egyenes és nyílt! Nem áltathatom azzal a polgárokat, hogy megválasztásom után Komárom összes problémája automatikusan rendeződni fog. Egyszerűen azért, mert nem lenne igaz. Kemény munka vár ránk, hogy lezárjuk végre az önző egyéni érdekek és a kirekesztő pártalkuk politikáját. Véleményem szerint városunk következő polgármesterének az a feladata, hogy ennek a változásnak a motorja legyen és megmutassa az embereknek: Komárom a lehetőségek városa. Olyan polgármester szeretnék lenni, aki nem siránkozik a problémák felett, közösséget épít és nincs oka elbújni az emberek elől. Nem mutogat másokra, hanem cselekszik, kellő menedzseléssel és kellő diplomáciával.
Czíria Attila: A jó polgármester legyen elhivatott, tisztelje az emberi értékeket, legyen kreatív, a kommunikáció eszközei segítsék a meggyőzésben, rendelkezzen gazdasági és politikai ismeretekkel, jellemezze alázattal párosuló határozottság, rendezett magánélet, jogi ismeretek és jogtudat. Szerepéből kifolyólag sokrétűnek kell lennie, szervezőképessége és diplomáciára való hajlama előnyös. Remélem a fent felsorolt erények közül sok megtalálható bennem is.
2. Arra kérjük, értékelje a komáromi képviselő-testület elmúlt időszakban nyújtott teljesítményét! Merre billen a mérleg nyelve: a pozitívumok vagy a negatívumok felé?
Stubendek László: Természetesen az egyes képviselők munkájának értékelése a komáromi polgárok feladata. Annak ellenére, hogy az utóbbi négy évben nem voltam városi képviselőtestület tagja, az ülések jó részén jelen voltam. Itt azt tapasztaltam, hogy sok esetben a valós érdekképviselet helyett csak árokásásra és egymás kölcsönös „ekézésére” futotta. A mostani polgármester és a képviselők többsége képtelen volt összefogni vagy legalább minimális kompromisszumra jutni. Ennek eredményeit bármelyikünk jól láthatja: a kétszámjegyű munkanélküliség, az átláthatóság tekintetében az egyik legrosszabb eredményt felmutató városvezetés, a közel négyezres lakosság csökkenés elég egyértelmű mutatóknak számítanak. A pártok együttműködésére eddig is megvolt a lehetőség, erre sajnos csak akkor került sor, amikor a pozícószerzés lett a közös érdek.
Czíria Attila: A képviselő-testület munkáját nagyban befolyásolja a hivatali előkészítő munka, amelyben nagy felelőssége van a polgármesternek és az egész városi struktúrának. Hiányos javaslatok esetén a testület kényszerpályán mozog. Sajnos az elmúlt időszakban a testület javaslataival csak finomítani tudott a rossz beterjesztéseken. A polgármester-hivatal-testület hármasa nem volt képes hatékony munkát kifejteni. Ez meglátszik a város mai állapotán.
3. Közhely, hogy válság idején gyors döntésekre van szükség. Ha Önnek egy ún. „száznapos programot” kellene hirdetnie, milyen sürgős intézkedéseket foglalna bele tervezetébe?
Stubendek László: Néhány fontos dolgot emelnék ki a programomból. A városi hivatalnak éveken át nem volt igazán működőképes vezetése, ez óriási hátrány a munkavégzés, következésképp a lakosság szempontjából is. A városházán rendezettségre és hatékonyságra van szükség.
Az első pillanatoktól fogva építő jellegű párbeszédet, egyfajta folyamatos csapatépítést tartok szükségesnek a képviselőkkel, a szakmai bizottságokkal, a városban működő vállalkozásokkal, kulturális és sport szervezetekkel, iskoláinkkal. A lakosság így alakulhat egy nagy csapattá, Komárom egy élhető, lakosság- és vállalkozóbarát várossá.
A munkahelyteremtés szempontjából első lépéseim egyike lesz a kormány illetékes képviselőjével történő kapcsolatfelvétel a komáromi kihelyezett kormányülésen jóváhagyott, de a városvezetés mulasztásából soha el nem készült ipari parkkal kapcsolatban. Bízom abban, hogy a komáromiak ezek után végre azt érezhetik, hogy az önkormányzat van értük és nem fordítva.
Czíria Attila: A válság, amely 2008-tól kihat az egész gazdasági életre, kényszerpályára vezette az egész térséget. Megvonták, csökkentették a támogatások mértékét és ez nem kedvezett a beruházásoknak. A források elérhetősége csökkent, s ez párosult a vezetés tehetetlenségével. Véleményem szerint részletesen meg kell vizsgálni, hogy melyek azok a területek, ahol karcsúsítani lehet a költségvetést, úgy hogy az ne hasson negatívan a működőképességre, a rezsicsökkentéssel optimalizálni kell a kiadásokat és hatékonyabbá kell tenni a hivatal munkáját. Az így nyert megtakarításokat elsősorban a gazdasági beruházások előkészítésére – munkahelyteremtésre kell szánni. Mindenképpen szakembereknek kell kidolgozniuk a helyi, minisztériumi, Európai Uniós források kihasználásának módjait. A másik fontos terület az idegenforgalmi beruházások azonnali megkezdése.
4. Hallani: Komáromot különböző érdekcsoportok irányítják. Véleménye szerint mennyire jellemző a korrupció és a saját érdekek előtérbe helyezése a komáromi képviselőkre?
Stubendek László: A mostani választás legnagyobb tétje, hogy Komárom a tiszta lappal történő indulást vagy néhány leszerepelt politikus bebetonozását választja. Az átlátható városgazdálkodás és a korrupció visszaszorítása programom egyik legfontosabb alapelve. A magam részéről hiszem, hogy november 15-én a komáromiak felelős döntést fognak hozni, és a változásra fognak szavazni. A tisztánlátás és a legalkalmasabb polgármesterjelölt kiválasztása érdekében ezért nemrég nyilvános vitát kezdeményeztem.
Czíria Attila: Ahol gazdasági tevékenység folyik, ott az érdekcsoportok is megjelennek. Ha ezek egészséges konkurenciaharc mentén küzdenek, akkor a lakosság érdeke nem sérül, sőt előnyeit élvezheti. Amennyiben viszont csupán önös pénzérdekek vezérlik őket, felborul az egyensúly. Mivel városunkat a gazdasági pangás jellemzi, a testület munkáját, úgy látom, nem elsősorban a lobbi csoportok hatása mételyezi, sokkal inkább a megfelelő előkészítések hiánya következtében kialakult kényszerpálya. Ha nincs beruházás, nincs mit elosztani, nem lehet lobbiról sem beszélni.
5. A kampányban egyes jelöltek gyakran fűt-fát ígérnek. Megválasztása esetén a számonkérhetőséget Ön hogyan kívánja biztosítani? Mit tenne a polgármester és a lakosok közötti kommunikáció elősegítése érdekében?
Stubendek László: A legfontosabbnak a lakossággal való személyes kapcsolatot tartom. Mert az eszmecserének nincs jobb formája a személyes találkozásnál, s az eddigi polgármesteri gyakorlattal ellentétben a nyilvános megjelenéseket, lakossági fórumokat, sőt kihelyezett üléseket fogom szorgalmazni. Ugyanakkor a facebookon és a város honlapján is élő felületet kell biztosítani a lakossági javaslatok, ötletek és kritikák beküldésére. Meggyőződésem, hogy a rendszeres lakossági visszacsatolás a városnak csak a javára válhat.
Czíria Attila: Programunk előkészítésénél elsőrendű szempont volt, hogy olyan programpontok kerüljenek terveink közé, amelyek a ciklus alatt elvégezhetőek. Az ígéretekből elege van mindenkinek, magunk is a realitás talaján szeretnénk maradni, ezért kerültük a teljesíthetetlen propaganda-nyilatkozatokat. Javaslataink egytől-egyig ebben a szellemben születtek és a rendszeres tájékoztatás, a kendőzetlen igazmondás talaján állnak. A lakosságot folyamatosan szeretnénk megismertetni a város állapotával, melyet egy az erre a célra szánt portál segítségével képzelek el, illetve rendszeres lakossági fórumok által, mely a sajtó nyilvánossága előtt zajlik majd.
lm, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”49433″}
