Vízválasztó lesz a 2016-os parlamenti választás a Magyar Közösség Pártja jövője, és ezáltal a szlovákiai magyarság szempontjából is, véli Berényi József elnök. Hat év kihagyást követően azonban reális esélye van annak, hogy a párt visszakerüljön a törvényhozásba. Az MKP párton kívüli személyiségek, szakemberek indításával szeretné vonzóbbá tenni jelöltlistáját.
A Pátria rádió Délidő című műsorának vendégeként Berényi József elmondta, 2015 az MKP számára a parlamenti választásokra készülés éve is. A párt a felmérések szerint folyamatosan az 5 százalék környékén mozog, hol kicsivel a parlamenti küszöb alatt, hol fölötte. A választások eredményét nagyban befolyásolhatja majd a részvétel: ha alacsony lesz a részvételi arány, de a magyarok nagyobb számban járulnak urnákhoz, az MKP ott lesz a törvényhozásban. Fordított esetben nem. „Sokan új arcokat várnak, erre nekünk reagálni kell. Befutó helyen kell nem párttagot is indítani a listán. Ezt azonban az országos elnökségnek és az országos tanácsnak is jóvá kell hagynia. Pénteken az elnökség egyhangúlag elfogadta, hogy az első tíz hely egyikére ilyen személy kerüljön. Ez még mindig csak egy javaslat. Tárgyalnunk kell emberekkel, intézményekkel, hogy ki az, aki ezt vállalja, azonosulva a programunkkal, elképzeléseinkkel, a párt identitásával. Ez lesz az elkövetkező hónapok feladata. bízom benne, hogy ezt az országos tanács is elfogadja” – jelentette ki Berényi, hozzátéve, hogy elképzelései szerint több pártonkívüli is szerepelne a jelöltlistán.
Arra a kérdésre, hogy mivel szeretné az MKP meggyőzni a felvidéki magyarságot, hogy a párt által decemberben közétett önkormányzati vagy autonómia- koncepció megvalósításának szükségességéről mivel akarja meggyőzni, Berényi elmondta, elsősorban azzal, hogy 1991 óta folyamatosan csökken az itt élő magyarok száma és aránya. Az asszimilációs folyamatok erősek, ahogyan az elvándorlás is. „Hogy mindezt megállítsuk, bizonyos kozmetikai változások már nem elegendők. Nem az ország szétveréséről, nem a szlováksággal szembeni aktivitásról van szó, hanem arról, hogy a nyugat-európai tapasztalatok azt mutatják, egy nemzeti közösség, egy kisebbség akkor tudott megmaradni, ha olyan intézményi rendszereket tudott létrehozni magának, persze a többség jóváhagyásával, melyekben teljes mértékű identitás-megőrzés, nyelvhasználat lehetséges, s valaki magyar emberként is irányító pozícióba kerülhet” – nyilatkozta az MKP elnöke. Kifejtette, hogy a párt idevonatkozó dokumentumában speciális státusú önkormányzat, ha úgy tetszik megye létrehozását javasolják a tömbmagyarság számára. Ahol a magyarság aránya 50 százalék alatti , ott pedig személyi elvű önkormányzatot sürgetnek, elsősorban a kultúra és az oktatás terén. „Semmi ördögtől valót nem tartalmaz ez a dokumentum, hanem egy olyan intézményrendszert, melyet Nyugat-Európában számtalan helyen sikeresen alkalmaznak” – érvelt Berényi. Kérdéses azonban, hogy meg lesz-e ennek megvalósításához a többségi politikai akarat, vagy marad az asszimiláció. A pártelnök szerint, ha e téren nem lesz előrelépés az elkövetkező 5-10 évben, azaz nem engedik meg, hogy saját intézményes rendszert működtessünk ki, akkor a szlovák többség számára is egyértelmű lesz, hogy a mi jövőnk a békés asszimiláció.
BA, Felvidék.ma
Fotó: Körkép.sk
{iarelatednews articleid=”50487,50368,50363,50107,50097,49995″}
